A megbocsátás gyakorlása fontos érték és készség az óvodáskorú gyerekek számára.
A megbocsátás fogalmának megértéséhez Ferenczei Éva bábjátékát használtuk fel.
A mesejáték után megbeszéltük, elemeztük Süni Simi viselkedését és barátai megbocsátását.
A foglalkozás által lehetőség nyílt arra, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell bocsánatot kérni és hogyan kell megbocsátani másoknak.
Csoportbeszélgetés keretén belül a gyerekek megosztották egymással, ha valaki megbántotta őket, vagy ha ők maguk bántottak meg valakit.
A megbocsátás mezejére a gyerekek elvinnék a ragyogó napocskát, a virágokat, a kismadarat, a pillangót, a méhecskét.
A nap folyamán a foglalkozások, játékok segítették a gyerekeket abban, hogy megértsék, miért fontos a megbocsátás és hogyan lehet általa erősíteni az emberi kapcsolatokat.
Vidáman csendült fel a mesében is elhangzott ének: „Süss fel nap, fényes nap, tágas mezőn a barátok rád várnak.”

A boldogságóránk elején egy kalandos utazásra indultunk Hawaii szigetére, Bagdi Bella : Repülj velem zenéjére. A szigeten a szigetlakóktól egy különös varázsszót tanultunk meg a Hooponopono-t. A szó jelentése : a hibát kijavítani. Ebben segítenek a sajnálom, a köszönöm, a kérlek bocsáss meg és a szeretlek varázsszavak .
Az utazás után, a szigeten a gyermekek megismerhették a négy barát a süni, a mókuska, a nyuszi és a mackó történetét. A mese , amelyben a kis barátok megbocsátottak a mindig baj keverő süninek- segítette a megbocsátás fontosságának a megértését. Ezt követően vissza repülve az óvodába a gyermekek örömmel színezték, díszítették a megbocsátás ajándékát ábrázoló színezőlapokat és fogalmazták meg kis üzeneteiket azoknak a barátoknak, családtagoknak akiket véleményük szerint megbántottak. Hangulatteremtő zenének, meghallgattuk a hónap dalát : Bagdi Bella: Hooponopono-t.

Boldogságóránkat a „Hervad a virágom, éled a virágom…” és a „Meglengetem a karom..” relaxációs gyakorlatokkal indítottuk.
Ezt követően egy varázsszőnyegen Bagdi Bella: Repülj velem … zeneszámára elrepültünk Hawaii szigetére, ahol a szigetlakók különleges varázsszavakkal (sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek) ajándékoztak meg bennünket. A varázsszavakat egy játék során ki is próbáltunk. A játék lényege az volt, hogy a varázsszavak valamelyikével kellett sajnálatunkat, bocsánat kérésünket, vagy éppen köszönetünket egymásnak kifejezni. A játék során a gyermekek figyeltek egymásra, figyeltek arra, hogy ne maradjon ki senki közülük. A játék után kötetlen beszélgetést kezdeményeztem a megbocsátásról. Beszélgettünk az érzelmeinkről akkor amikor mi követünk el hibát és felismerjük azt, vagy akkor amikor nekünk okoz valaki fájdalmat. Elmondhatták melyek azok a varázsszavak, amelyeket ők ilyen helyzetekben a leggyakrabban használnak. A beszélgetés során olyan lelkesedés, motiváltság kerítette őket hatalmába, hogy a tervezett mesét későbbre kellett halasztanunk. Egymást meghallgatva, sorban osztották meg gondolataikat élményeiket a megbocsátással kapcsolatban. Boldogságóránk zárásaként lerajzolhatták képzeletbeli „Megbocsátás -állatkáikat” Ez az állat-már ha valóban létezhetne, szükség szerint segíthetne egy -egy hiba kijavításában.
A rajzkészítés közben meghallgattuk a hónap dalát : Bagdi Bella: Ho’oponopono-t.
Én hálásan köszöntem Nekik ezt az igen tartalmas -és számomra is mindig érzelmekben gazdag közös tevékenységet! ❤️💙

A Mese csoport többi Boldogító levelei. 🙂

A megbocsátás képessége nem megy könnyen, de ha elsajátítod, akkor testileg-lelkileg egészségesebb és boldogabb leszel. Ezt az érzést próbáltam meg átadni és megértetni óvodásaimmal az áprilisi boldogságórán. Sokat beszélgettünk a varázsszavakról, azok hatásairól, használásáról, fontosságáról. Bezzeg Andrea havi meséjén keresztül könnyebb volt a témát elmagyarázni, a végén megbeszéltük a kérdéseket, kérdeztem őket, ha nekik lenne varázspálcájuk mit csinálnának vele? Boldogságórák alkalmával nagyon szeretem, hogy megnyílnak a gyerekek, olyanokat is elmondanak, amiket egyébként a hétköznapok során nem biztos. Felidéztek olyan történéseket, hogy a testvérükkel vesztek össze, vagy éppen anyukájuk haragudott rájuk valamiért. Megbeszéltük miért történtek ezek a dolgok, és azt is, hogyan tudtak megbocsátani, vagy ők hogyan kértek bocsánatot az adott szituációban. Ezek után lerajzolták bocsánat állatukat, érdekes volt látni, hogyan jelenik meg fantáziájuk és kreativitásuk a rajzokon keresztül. A legmeghatóbb pillanat számomra viszont a boldogító levél volt. Olyan jó volt hallgatni őket, miután lerajzolták melyik boldogságóra pillanatra emlékeznek vissza a legszívesebben, milyen élmények, tapasztalások voltak rájuk a legnagyobb hatással. Nem is gondoltam volna, hogy meseolvasásommal ennyire át tudom adni az érzéseket, többen is ezt rajzolták le, nekem nagyon jól esett. Nézegettünk régebbi boldogságórákról képeket, olyanokat is, amik több mint 1 évvel ezelőttiek és mosolyogva vették észre a képeken a már elballagott pajtásaikat. Eljátszottuk a Jön a zombi c. játékot. Ez annyira tetszett nekik, hogy utána szabadjáték során, és a hét során többször is játszották egymással. Az árnyjáték nagyon elnyerte tetszésüket, ebbe egy kicsit belecsempésztük a Föld napját is, megemlítették az egyik kerek tárgyról mikor nagyobb lett, hogy úgy néz ki, mint egy bolygó. A többi tárgyat is ügyesen hasonlították valamihez. A varázsszavak használata biztosan velünk marad a hétköznapok során is.

Ebben a hónapban a megbocsátás gyakorlása témát dolgoztuk ki, mind az öt csoportban. A foglalkozások során minden csoportban megismerkedtek a hónap meséjével Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat. A mese után megbeszéltük a gyerekekkel, hogy miért fontos a megbocsátás, a gyerekek a saját szavaikkal fogalmazták meg, hogy mit éreznek amikor haragszanak valakire, és hogy milyen fontos a megbocsátás, milyen jót tesz a szívünknek. A varázsszavak nagyon sokat jelentenek nekünk sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A pillangó, katica és mókus csoport a munka füzetből választottak feladatot, a gyerekek színezhettek, majd lerajzolhatták, hogy milyen arc kifejezésük lesz ha megbocsájtanak valakinek. A süni csoport gyermekei körbe ültek, minden gyermek elmondhatta a mellette lévőnek, hogy sajnálja ha megbántotta valamivel, majd ölelkeztek.A maci csoport gyermekei lerajzolták, hogy milyen az igazi megbocsátás számukra. A hónap dalát közösen énekelték a gyerekek.