A közös kirándulás élménye megmutatta: a fenntartható boldogság nem tárgyakban, hanem élményekben és kapcsolatokban rejlik. Együtt lenni, mozogni, nevetni – ez marad meg igazán.

Elérkeztünk az utolsó együtt töltött tanév utolsó boldogságórájához. Nosztalgiáztunk, felidéztük a tanév boldog eseményeit. Bízom abban, hogy sikerült szokásrendszerükbe beépíteni a boldogságfokozó stratégiákat. A szeretet, a boldogság, a kedvesség, a tolerancia és az együttérzés üzenetét viszik magukkal a felső tagozatos évekre, és ők is hiszik, hogy könnyebb lesz az átmenet az alsóból a felsőbe. 🙂

A foglalkozást beszélgetéssel kezdtük. Bár már sokszor volt téma, mégis meg tudtak lepni kis Mazsoláim egy-egy újabb szép gondolattal arról, hogy mit is jelent számukra a boldogság. Összegyűjtöttünk sok olyan dolgot, melyek eszükbe jutottak arról, hogy hogyan is lehet gyakran, illetve hosszabb távon a mindennapjaik részévé tenni ezt az érzést. A szívvirágba azokat a fogalmakat írtuk be, amelyek a leggyakrabban kerültek elő és ezek közül is kiemelkedett a játék, főleg az együtt játszás élménye. Ez nem is meglepő az életkorukat tekintve, de a hétköznapokban is nagyon szeretnek együtt játszani akár órákon, de a szünetekben is. Mivel közeledik az év vége, ezért pihenésképpen, illetve a szünetekben időtöltésképpen, hoztak be otthonról társasjátékokat, így eldöntöttük, hogy tartunk egy társasjáték délutánt. Először csapatokban játszottunk „Ország, város…” játékot, majd mindenki a kedvenc társasjátékával töltötte el a vidám és fesztelen hangulatú délutánt. A jövőre nézve el is döntöttük, hogy rendszeresen ismételni fogjuk ezt a programot.

Elérkeztünk a tanév utolsó Boldogságórájára. Beszélgetéssel kezdtünk. Az órát megelőzően olvasás óránk volt, ahol magyar feltalálókról olvastunk és beszélgettünk. Érdeklődve figyelték, hogy kis hazánkban mennyi híres ember van, akik olyan dolgokat fedeztek fel, találtak fel, ami a mai napig a mi életünk része. Mindezt azért időzítettem így, mivel június 13-a a Magyar feltalálók napja és erre a napra terveztem a Boldogságóránkat.
Kinek mit jelent a boldogság? Kit mi tesz boldoggá? Visszaemlékeztünk az elmúlt tanévre, pozitív dolgokra emlékeztünk vissza. Beszélgettünk a jövőről, kit mi tenne boldoggá? Majd párokban a Boldog ábécé feladatot megoldották, melyben az adott betűk kezdőbetűjével kellett pozitív dolgokat, szavakat írniuk. Megbeszéltük melyik pár mit írt. Sok átfedés is volt, viszont sokszor elhangzott: Jaaa tényleg, Ez is!
Meghallgattuk a hónap dalát és próbáltuk énekelni is.
Majd koktélt készítettek a gyerekek, Boldogságkoktélt. Ki mit tenne a pohárba a boldogsága eléréséért?
Az órát vidám énekléssel zártuk.

A 2024/2025-ös tanév utolsó boldogságórái a visszatekintésről, az összefoglalásról szóltak. Felelevenítettük az elmúlt hónapok óráinak gyakorlatait. Elolvastuk a beszámolókat, megnéztük a képeket és a videókat, felidéztük a legszebb emlékeket, érzéseket, élményeket.
Megemlékeztünk egy jeles napról is, az Apák napjáról. Videóval, kedves ajándékkal leptük meg a családfőket
Összegzésként az utolsó óránkon, egy nagy hátizsákba „beletettük” mindazt a sok pozitív dolgot amit elértünk, amiben fejlődtünk ebben a tanévben. Az önismeret útján lassan lépkedve, a Boldogságórák segítségével felfedezhettük azokat a dolgokat, amikben jók vagyunk.

Júniusi témánk a fenntartható boldogság, így ami bele fért, azzal dolgoztunk. Kezdtük az öleléskörrel az udvaron, ahol mindenkinek el kellett mondani, hogy miért szereti a mellette álló személyt és egy hatalmas ölelést adni neki, így ment végig a kör. Készültek szívmanós rajzok, játszottunk szívmanó kártyákkal – érzelmi intelligencia fejlesztés, valamint légzéskártyák. Elkészültek a boldogság ábécék, amiben kerestük azokat a szavakat, amik boldoggá tesznek. Elkészültek a boldogságkoktélok – fiús és lányos csapatban dolgozva, egy nagy kartonon festették meg saját koktéljaikat, melynek alapanyagai: hála, barátság, csapat, szeretet, elfogadás, megértés, stb. Az udvaron tartottunk egy közös pikniket, ahol volt limonádé – szintén ezekkel az alapanyagokkal 🙂 – és nasi, lehetett pihenni, limonádézni.

Úgy gondolom, hogy minden gyermek kifejezetten élvezte a boldogságórákat és mindig várták, milyen témával fogunk dolgozni és mikor lesz újra. Valaki barátságórának, valaki ölelésórának nevezte, de mindenki élvezte, és ez a lényeg.

A tanév utolsó boldogságórái a visszatekintésről, az összefoglalásról, az év boldogságóráinak áttekintéséről szóltak.

Első két boldogságóránkon a boldogsagora.hu felületre feltöltött bejegyzéseket néztük meg: felelevenítettük a 9 hónap óráinak gyakorlatait. Elolvastuk a beszámolókat, megnéztük a képeket, felidéztük a legszebb emlékeket, érzéseket, élményeket.
Előszedtük a szeptemberi hála szíveinket, elolvastuk a rájuk írt hálaüzeneteinket. Megnéztük az októberi optimista kerek-világunk rajzait, majd a társas kapcsolatokhoz készített novemberi Mi-együtt feliratunkat is újra kiraktuk az általunk színezett betűkből. Felelevenítettük a decemberi jócselekedeteinket, megnéztük a Mikulás műsorunk videóját, ahol az egész iskolát megajándékoztuk egy boldogság-szívvel. Elővettük a januárban megfogalmazott céljainkat bemutató plakátot, megbeszéltük, hogy melyiket sikerült már elérnünk, mit kell még tennünk a többi cél eléréséért. Megküzdési stratégiáinkat tartalmazó plakátunkról összesítettük, hogy február óta melyiket használtuk a legtöbbször, melyiket kevésbé. Márciusban a Boldogság világnapja volt a fő programunk, így erről a napról beszélgettünk, majd az ölelés körét újra felrajzoltuk és mindenkit jól megölelgettünk. Ebben a hónapban ismerkedtünk meg Szívmanóval és Pillanatkapitánnyal, akik azóta már „beépültek” az osztályunkban, jó barátaink és mindennapjaink szereplői lettek. Kinyitottuk az áprilisi megbocsáTÁSKÁnkat, megnéztük, milyen üzeneteket használhatunk egy-egy konfliktusos helyzetben. A májusi mocorgós programjaink közül a Kacsatáncot elevenítettük fel, újra jártuk a vidám táncot.

Kedves barátunkkal, Szívmanóval elvégeztük azokat a légzéseket, amik már a nyarat idézik számunkra: Nap légzést és Mosoly légzést az ujjvezetős kártyák közül, valamint a Szélforgó légzést és a Napfény légzést a szituációs kártyák közül.

Pillanatkapitánnyal is megszakítjuk most utunkat egy kis időre. Nyárra az online ötlettárban ajánlott S.T.O.P. gyakorlatot tanultuk meg, hogy ezt bármikor alkalmazzuk, ha nyáron egy kis megállásra lesz szükségünk. Elbúcsúztunk Pillanatkapitánytól, de megígértük neki, hogy szeptemberben folytatjuk közös utunkat!

Ajándékba kapták a gyerekek a Nyári Boldogságfokozó Gyakorlatok gyűjteményét, átnéztük, mi mindent tehetünk a szünetben is boldogságunkért.

Az idei év utolsó boldogságóráján kreatív feladatként kavicsot festettünk. Minden kavicsra ráírtuk egy-egy havi téma elnevezését, majd díszítettük a köveket, végül szívet alkottunk az elkészült színes kavicsokból. Az alkotás közben a hónap dalait hallgattuk, énekeltük.

Tartalmas évet zárhatunk boldogságórás osztályként, a sok-sok elvégzett gyakorlat alatt rengeteget tanultunk, fejlődtünk, nevettünk. Tudjuk: „Jobb velünk a világ!”