Az órát gesztuskörrel indítottuk, ahol a tanulók pillanatnyi hangulatukról tudtak egy-egy gesztussal visszajelzést adni. Első feladatként felolvastam nekik a Fehér és a Fekete Farkasról szóló őslakos tanmesét, amelynek segítségével a mindannyiunkban ott lakozó pozitív és negatív érzelmeket és tulajdonságokat vettük számba. Példákat soroltunk arra, mi történt, amikor valaki észrevett magán egy negatív, romboló érzést, gondolatot, és megpróbált azon változtatni. Ezután arra kértem a tanulókat, hogy gyűjtsenek össze boldogságfokozó technikákat, amelyek segítettek nekik az elmúlt évben átlendülni a nehezebb időszakokon. Az óra további részében csoportokban meg kellett papíron alkotniuk a Fenntartható Örömváros egy-egy szegletét, fontos területét: Hogy marad fenn a városlakók egészsége? Hogy illeszkedik a város minél organikusabban a természet rendjébe? Hogy jutnak el a városlakók minél egyszerűbben a munkahelyükre? Mi történik a szeméttel, a szükségtelen tárgyakkal? Milyen értékeket sajátítanak el a gyerekek? Az elkészült rajzok alapján a csoportok szóvivői ezekre a kérdésekre adott válaszaikról számoltak be az egész osztálynak. Ezután szoborként megjelenítettük a térben a Szorongások Szigetét és ennek ellenpólusaként az Örömvárost. Azt kértem, mondjanak ötleteket, milyen hídon át juthatnak el az emberek a Szorongások Szigetéről Örömvárosba. Ennek megfelelően kértem, gondolják át az idei tanévet, honnan hova jutottak el.
Fenntartható boldogság
A fenntartható boldogság hetének alkalmából felelevenítettük az év során átvett boldogságfokozó témaköröket és előkerültek azok a játékötletek, amelyeket a gyerekek legjobban kedveltek. Így került elő Bagdi Bella Ha boldog vagy…, illetve a Van nekem Egy álmom… kezdetű dal, melyet a gyerekekkel közösen mozgással kisérve játszottunk és énekeltünk el. Boldogságalagutat tartottunk, amelyen mindenki átkelt és eközben a többiek pozitív gondolatokkal, dicséretekkel halmozták el erősítve ezzel önbizalmukat.
A fenntartható boldogság legtalálóbb ábrázolása és a gyerekek számára is érthető formája az a kerék, amelyen mind a kilenc eddigi témánk szerepel. ezzel jelképezzük a fontosságukat és az általuk megteremtett egyensúlyt. Elkészítettük a fenntarthatóság fáját, melyre minden gyermek jele felkerült aszerint, hogy melyik terület az ő erőssége (az ágakra kerültek a gyerekekkel megbeszélt helyre a jelek, melyek a hónapok során változtak, cserélődtek ). nagyon szerették a Szeretetfolyosó játékot, melynek keretében az átbújó gyermek társaitól jó tulajdonságait hallhatta. A tizedik téma feldolgozása során bővültek ismereteik az eddigiekről.
A foglalkozást a szőnyegen ülve kezdtük. Körbe küldtük a szeretetteljes simogatást, baráti ölelést. Képek segítségével felidéztük, hogy mit tudtunk meg idén a boldogórákon. A pillangó ölelés után, egy akadálypályán kellett átjutniuk, ahol segítették, bátorították egymást. A boldogságvárhoz érve felrakták az emlékképeket. Mindenkit bevártunk a boldogság szigeten.
Fenntartható boldogságot a 3 éves gyerekeknek úgy definiáltam, hogy a mindennapokban az örömre, a boldogságra kell törekedni. Ennek a korosztálynak fontos a napirend, s becsempésztünk egy kis mozgásos percet a mindennapjainkba, vagy ölbeli játékot, ami mindenkinek mindig boldogságot hozott a reggeleibe. Mi így értelmeztük még a fenntartható boldogságot.
A héten a tanév utolsó foglalkozásához értünk. A gyerekek meg is kérdezték: Akkor már több nem is lesz? De megnyugtattam őket, hogy szeptemberben folytatjuk…
Visszaemlékeztünk az elmúlt óráinkra, mit csináltunk, kinek milyen emléke, élménye maradt meg az emlékezetében? Örömmel hallgattam őket, hogy lelkesen idézték fel a számukra maradandó feladatokat, meséket, dalokat.
Az utolsó óránk sem maradhatott el a hónap dala nélkül. Közös rajzot is készítettek. Egyesével egészítették ki a rajzot a fantáziájuknak megfelelően. Önbizalomnövelő delfint is színeztek a gyerekek. Természetesen kibogoztuk mit is jelenthet a fenntartható boldogság is.
Jó hangulatú, vidám óránk lett ez is.
Ebben a hónapban mind az öt csoport közösen vett részt a boldogságórán, a hónap témája a fenntartható boldogság, fontos volt számunkra, mivel ebben a nevelési évünkben a fenntarthatóság, a környezettudatosság volt a kiemelt feladatunk. Óvodánk ettől a nevelési évtől veteményes kerttel bővült, minden csoport ültetett különböző zöldségeket, majd gondozták, locsolták, majd pl. a saláta amikor megnőtt, leszedtük és közösen készítettünk belőle öntött salátát, a gyerekek a rukkolát is közösen szedték le, majd a tízórainál megedték. Célunk és feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogy milyért fontos a környezetünk. Minden csoportban szelektíven gyűjtjük a szemetet, minden csoportban van egy vödör amiben gyűjtjük a komposztot ( pl.: a gyümölcsök, zöldségek héja). Feladatunk, hogy a gyerekek tovább vigyék az óvodában megtanultakat. Közösen hallgattuk meg a hónap dalát, Bagdi Bella: Jobb veled a világ című dalt.
Júniusi boldogságóránkon visszaemlékeztünk a lassan véget érő tanévre. Átgondoltuk a boldogságórák tanításait, s felidéztük a legboldogabb pillanatokat, amit az iskolában vagy otthon megéltünk. Mindenki egyetértett abban, hogy apró kedvességgel sokat tehetünk a fenntartható boldogságért. Apák napjához közeledve képeslapot és oklevelet készítettek a gyerekek az édesapáknak és a nagypapáknak. A képeslapokba leírták érzéseiket, volt aki saját szavait, míg mások verset kerestek az interneten. Végül kiválasztottak egy képet, ami szerintük jó illusztráció lehet bejegyzésünkhöz, egy boldog családról.