Boldogságóra beszámoló
Helyszín: Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Miskolc
Csoportvezető: Farkas Erika
Kiválasztás:
Az osztály kiválasztása a foglalkozásra az iskola részéről azzal a nem titkolt szándékkal történt, hogy ezek a foglalkozások segítenek megoldani az osztályban tapasztalható magatartási nehézségeket is, ami egyrészt életkori sajátosságaikból, másrészt a gyerekek családjának szocio-kulturális helyzetéből adódtak. A kiválasztott osztály 6.-ik évfolyamos, összetétel alapján: 13 fiú és 10 lány.
Előzmények:
Év elején amikor felvettem a kapcsolatot az iskolával, az igazgatóhelyettessel és az osztályfőnökkel, azt beszéltük meg, hogy a tematikus órák előtt tartok egy bevezető órát, ahol megismerkedem a gyerekekkel és elmondom nekik mire számíthatnak a következő hónapokban, illetve milyen keretek között fogunk találkozni. Az osztályfőnök kérdésére, hogy szeretném- e ha ő is jelen lenne a foglalkozáson, azt válaszoltam, hogy nagyon örülnék, ha ő is részt venne a foglalkozásokon, egyrészt, mert segíthet a gyerekekkel a kapcsolatfelvételben és kapcsolattartásban, másrészt egyéni fogékonyságtól függően a feldolgozott témát beépítheti a gyerekek mindennapjaiba. Nekem nagyon sokat segített a jelenléte, oldotta a kezdeti ellenállást, segített a szülőknek kiadott feladatokban, segített megismerkedni és jobb kapcsolatot kiépíteni gyerekekkel.
Boldogságórák:
A témaköröket havonta egy alkalommal, osztályfőnöki órán, a könyv által javasolt sorrendben dolgoztuk fel, sokat segített, hogy az egyes témakörök szervesen kapcsolódtak az aktuális hónapokhoz./szeptember hála, december jó cselekedete, január célok kijelölése/
Az egyes témakörökre eltérően reagált az osztály, nagyon nehéz témának bizonyult a célok elérése és a megbocsátás gyakorlása. Úgy érzem, a tapasztalatok alapján ebben az életkorban nehezen fogalmazzák meg a vágyaikat, céljaikat, s nemcsak a hosszú távú, de a rövidtávú célok megfogalmazása is nehezen ment. A megbocsátás gyakorlása során nehezen értették meg a feladatot, többen megragadtak a sérelmek hangsúlyozásánál. Minden témánál segített a feldolgozásban, ha az általánosból haladtunk az egyéni felé és az elsajátítandó fogalmakat a mindennapi gyakorlatra is lefordítottam, ilyenkor szívesen megfogalmazták a véleményeiket is.
Könnyebb témának bizonyult a hála gyakorlása, a társas kapcsolatok, a jó cselekedetek, a megküzdési stratégiák és az apró örömök témája. Sokat segített, ha kiscsoportban kezdtük a munkát, hagytam időt a téma megvitatására szűk körben, majd a csoportok megosztották egymással észrevételeiket.
Tapasztalatok.
Az év során nagyon sokat változott az osztály hozzáállása az órákhoz. A kezdeti ellenállás és bizalmatlanság eltűnt, ahogy egyre jobban megismertek. Az elfogadásban nagyon sokat segített az osztályfőnök, aki nemcsak részt vett az órán, de a közösségben tartotta a témát a következő találkozásunkig, sőt segített előkészíteni a feladatokat a következő foglalkozásokra./pl. szülőkkel való kapcsolattartásban./ Nagyon jó érzés volt, amikor megkértek, hogy nézzem meg a farsangi műsorukat. A visszajelzések alapján az osztály magatartása is változott a tanítási órákon, de ennek ellenére előfordultak 1-2 tanulónál nevelési problémák. Nekem nagyon szívemhez nőtt az osztály, mindig nagyon vártam a találkozásokat, kíváncsian arra, hogy reagálnak az adott témára. Sokat tanultam tőlük, szinte minden órán tudtak meglepetést okozni azzal, mennyire más szempontból képesek egy adott témát megközelíteni. Bízom abban, hogy a közvetlen hatáson túl, a későbbiekben a boldogságórán tanultak segíteni fogják őket abban, hogy önmagukkal, a környezetükkel és a világgal harmonikusabb kapcsolatba kerüljenek.