Igazán boldog pillanatokat éltünk meg ebben a nevelési évben is a Boldogságórák során. Öröm volt látni, ahogyan csillogó szemmel és nagyon motiváltan vesznek részt a különböző tevékenységekben. Legjobban a témakörökhöz kapcsolódó meséket szerették. Közös nagy kedvencünk a „Tulipánná változott királyfi” című mese. Én is szívesen mesélem nekik és ők is szívesen hallgatják. Az utóbbi 2-3 évben rendszeresen mesélem ezt a mesét, mindig más-más „technikát alkalmazva – kesztyűbábok, papírguriga bábok – az idén papírszínház segítségével meséltem. A mesét követően minden kisgyermek kapott egy tulipánt, melyet a maga választotta színre festhetett. Az elkészült tulipánokból boldogságfűzért készítettünk.
Fenntartható boldogság
Boldogságóránk záró témája: a Fenntartható boldogság volt. Próbáltuk összefoglalni az év folyamán tanult ismereteket az egyes témákból. Sok élményre és közös játékra emlékeztek vissza a gyerekek. Tapasztaltuk, hogy több boldogságfokozó technikát alkalmaznak a gyerekek, és szinte beépültek a szokásrendszerükbe. A gyakorlatok által rengeteg pozitív élményben részesültek, mely későbbi életükre is kihat majd.
Relaxációs gyakorlatként napimádást végeztünk, majd elmondtuk a Nap, Nap, fényes Nap című mondókát. Többször hallgattuk Bagdi B.: Jobb veled a világ kezdetű dalt, amelyre igény szerint táncoltak a gyerekek. Megismerték a Boldog erdő – kerek erdő c. mesét. Közösség összekovácsoló volt a „seprűtánc” játék. Örültek annak a gyerekek, hogy nem estek ki a játék során, hanem bent maradhattak és újra játszhattak tovább.
A munkafüzetben kiszínezhették a boldogság kerék gyöngyszemeit, és színezés közben felidézhették a hónap egyes témáit.
A foglalkozás lezárásaként ölelés táncot játszottunk, ezzel is erősítve a pozitív érzelmeket, empátiát egymás iránt.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy ballagó gyermekeink, akik részt vettek a boldogságórákon, esélyt kaptak arra, hogy örömtelibb és boldogabb jövőt teremthessenek maguknak!
Köszönjük a boldogságóra csapatának egész éves segítő munkáját!
Márciusban bekapcsolódtunk a Névadónk hete programjaiba.
Műveleti sebesség, szavalóverseny, szépírás. Összemérték a gyerekek tudásukat. Igazán szép élményekkel gazdagodott az osztály. A szorgalom, a kitartás jó eredményeket, ez által tartós elégedettséget, boldogságot hoz. Ez közösségi szinten is megtapasztalhattuk.
A projekt leírása:
Év végi gyereknapi fesztivál
Feladat:
Fogadj örökbe egy alsós osztályt!
– csapatalkotás
– lufik felfújása időre
– közös lufihordozás
Cél: A kicsik és a nagyok közösen pozitív élményekkel gazdagodjanak.
A felsős tanulók „örökbe fogadtak” egy véletlen kiválasztott alsós osztályt.
Egy órán keresztül tartó szórakoztató mókás feladatokat találtak ki nekik, csoport és sorversenyeket rendeztek.
A közös játék felszabadító és közösségformáló volt mind kicsinek, mind nagynak egyaránt.
A két korosztály a játék által közelebb került egymáshoz, új barátságokra tettek szert.
Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI
A 2021-22-es tanév során is végig vittük a Boldogságóra programot. Kevés idő jutott egy-egy témakörre, a vírushelyzet sem könnyítette meg a feladatot, de igyekeztem a gyerekek mindennapjaiba is becsempészni egy-egy játékot, pillanatot, amely a boldogságra való törekvést és annak megtartását célozta.
A gyerekek apró szívecskékre írták fel a számukra örömet okozó történéseket a tanévben. Folyamatosan „töltötték” az üveget a háláikkal.
Csemeteliget Napközi Otthonos Óvoda és Mini Bolcsöde, Sződliget
Végre sikerült elérnünk, hogy az „évzáró” ne a gyerekek szerepeltetéséről, a véget nem érő próbákról és a tömeg előtti stresszes fellépésről szóljon, hanem gyereknek, szülőknek, tesóknak is élmény, felszabadult jó játék legyen. Számunkra ez az igazi fenntartható boldogság!
Ez a Kalóz-nap magába foglalta az egész évben megerősített érzelmi kompetenciákat, mintegy összefoglalva azt, esszenciaként hatva mindenkire, aki részt vett benne.
A kalóz-napot januárban a célok kitűzésénél (célok kitűzése) álmodtuk meg a gyerekekkel.
A programot óvónők, szülők együtt terveztük, szerveztük és valósítottuk meg. Mindeközben összekovácsolódott egy közösség (társas kapcsolatok), fejlődött a konstruktív, asszertív kommunikáció a felnőttek körében is. Kicsit nagy falatnak tűnt, de tudtuk, úgyis jó lesz (optimizmus)
A gyerekekkel közösen készültünk rá három héten keresztül: batikoltuk a zászlókat, kendőket; barkácsoltuk a tutajt, cápákat. A hiányzókra is gondoltunk, nekik is elkészítettük, hadd örüljenek (boldogító jó cselekedetek). A szülők által elkezdett játékokat festéssel befejeztük. Közben csapatokat alakítottunk, amiben figyelembe vettük a már kialakult barátságokat (társas kapcsolatok).
Gyűjtögettük a már elkészült eszközöket, játékokat. Minden egyes elkészült darabnak örültünk, hiszen tudtuk, hogy egyre közeledik a nagy nap és már nagyon vártuk, hogy bevethessük őket (apró örömök).
A nagy napon már délelőtt együtt díszítettük a gyerekekkel az udvart, minden lépés után fel kellett menni a várra és megnézni, milyen csodás lett (apró örömök).
Délután a szülői csapat berendezte az udvaron a játékos állomásokat, gyülekezett a kalóz csapat és indulhatott a közös játék és a megküzdések sorozata (megküzdési stratégiák):
– kipecázni a kerti tóból a palackokat, amikben a térképek voltak
– megtalálni az állomásokat és ott végrehajtani a sokszor nem is könnyű feladatokat (tesók és szülők is!), kampókézzel perecet pecázni, cápákkal teli tenger felett pallón átmenni, mentőöv kötelet dobni kampókezekre, ágyúgolyót hordani, tutajt menteni és kipecázni a tengerből az úszó eleséget
– elfogadni, hogy üres a kincsesláda és még mindig van feladat
– kiásni a homokozókból az elrejtett aranyrögöket
– megosztozni a kincsen…mindenkire gondolva
Ezután elbúcsúztunk a három iskolába menő kalózunktól, ez az igazi hála pillanata volt ( hála gyakorlása).Megleptük a szülőket egy önfeledt kalóz tánccal, majd táncolt apraja- nagyja. Egy finom kalóz lakomával zártuk a programot.
Senki nem akart hazamenni;) Fenntartható lett ez a boldogság!
Az első osztályos tanulók színes papír szíveket vágdostak ki, amelyre felírták a tanév legkedvesebb, legjobb, illetve számukra legboldogabb pillanatait, majd ketté hajtották és bedobták a boldogságbefőttbe. Külön kérésük volt, hogy a következő tanèvben megnézhessék, hogy miket írtak fel a szívecskékre.
Kihívásokkal dús Boldogságórás évet tudhatunk magunk mögött. Azt gondolom, sikerült eredményesen alkalmazni a programot, megtapasztalni a pozitív hatásait. Jó, hogy meríthettünk ötleteket a kézikönyvből, de még jobb, hogy szabad kezet kaptunk, ha volt más ötletünk, azt is megvalósíthattuk. Ha tudtuk, több órán át tarthattuk a témát. Bár a kezdet lelkesedés kicsit alább hagyott, ezt az online oktatás, valamint a sok hiányzás számlájára írhatjuk. Az utolsó hónapban arra kértem őket, emlékezzenek vissza a legszebb Boldogságórás pillanatokra: „Június van, és evvel az utolsó Boldogságóra is elérkezett. Nincs más dolgunk, mint emlékezni! Mindarra, ami szép emlék volt a Boldogságórákból. Arra, hogy vannak technikák, amivel örömtelivé varázsolhatjuk a mindennapjainkat. Arra, hogy az apró örömök teszik szebbé az életünket. Ne felejtsünk el pozitívan gondolkodni! Ne felejtsük el a hálánkat kifejezni! Ápoljuk a társas kapcsolatainkat, mert együtt lenni jó! Vigyázzunk az egészségünkre! Ha jót cselekszünk, az fokozza a boldogságérzetünket. Ne felejtsd: Jobb veled a világ!”
Összefoglalva: Azokat a célokat, amelyeket kitűztünk, megvalósítottuk: eredményes továbbtanulás mögött vagyunk, részt vettünk aktivan a közösség hagyományos programjaiban, közösséget építettünk, becsületesen elköszöntünk az iskola valamennyi diákjától és dolgozóitól, mindenki nyugodtan hátra dőlhet, pihenhet a vakáció alatt.
Úgy érzem a legfontosabb mégis az volt számomra, hogy az alapvető emberi értékeket belopjam a mindennapjaink sorába, valamint fejlesszem a tanulók érzelmi intelligenciájukat, életvezetési készségeiket. Bízom abban, hogy a tanult boldogságfokozó módszerek, technikák alkalmas pillanatban jó szolgálatot tesznek a középiskola kihívásai, akadályai között.
Terveim szerint a következő tanévben alsós gyerekeknek szeretnék foglalkozásokat tartani, tapasztalataimat felhasználva boldogságórákkal színesíteni a délutáni napközis életet.
Szeptembertől kezdve megismertük a gyerekekkel a boldogság 10 gyöngyszemét, melyet az egész év sorén igyekeztünk gyakorolni és meglelni a mindennapok során. Meghallhattuk a Boldog kerek erdőről szóló mesét, és felidéztük mivel foglalkoztunk az egyes helyszínek kapcsán. Dóra baba elbúcsúzott a gyerekektől, és megígérte, hogy jövőre újra eljön hozzánk. Arra kért bennünket, hogy addig is készítsük el a boldogság kerekét, ami a nyáron is emlékezetet majd minket arra hogyan legyünk vidámak, jókedvűek és boldogok. Zárásképpen eltáncoltuk a Repülj velem táncot, ami kifejezetten tetszett a gyerekeknek. (Süni középső 2022)
