Fenntartható boldogság és a fenntarthatóság jegyében készítettünk feladatokat. Föld minikönyveket készítettünk, melybe összeírtuk és lerajzoltuk mitől válik a Föld boldoggá, mit tudok a Földünkről és miért kell megóvnunk. Plakátokat készítettünk a környezetünk védelmével kapcsolatban valamint a környezetünkben lévő növények és vizeink megóvása érdekében. Nagyon szuper alkotások születtek.

Boldognak maradni

A júniusi két boldogságórát arra fordítottuk, hogy összegezzük az egész éves tapasztalatainkat, felidézzük a legemlékezetesebb boldogságórákat, megfogalmazzuk a legfontosabb tanulságokat. Ismét voltak az órák elején Bagdy Emőke gyűjteményéből való relaxációs gyakorlatok („Az én hangom”; Nyugtató, lecsendesítő, „békéltető” gyakorlat), ezek elvégzésében már gyakorlottak a gyerekek.
A rendszerezést, újragondolást segítették a beszélgetésindító kártyák kérdései (55 kérdés, hogy a gyerekek szívesen meséljenek magukról), melyeknek köszönhetően elgondolkozhattak a gyerekek önmaguk erősségein, örömforrásain is. A jól megszokott „idézetek értelmezése” feladat is gördülékenyen ment a páros munkában. Az összegzés során megállapítottuk, hogy aki boldog, az gyakran él meg pozitív érzelmeket: örömet, élvezetet, megelégedettséget, nyugalmat, élénkséget, lelkesedést stb. Felelevenítettük a kilenc hónap során megismert boldogságfokozó technikákat, majd a gyerekek megpróbálták ezeket színes virágokkal jelképesen ábrázolni. A tanév során többször beszélgettünk arról, hogy a színek egy-egy érzelemnek is lehetnek a kifejezői: a rózsaszín a háláé és az optimizmusé, a kék a céltudatosságé (célok kitűzése) és a megbocsátásé, a citromsárga barátságosságé (társas kapcsolatok) és az örömé (apró örömök), a narancssárga a segítőkészségé (jó cselekedetek), a zöld a küzdőszellemé (megküzdés), a piros a mozgásé. A legszebb virágok a Boldogságfokozó technikák tablónkra kerültek fel. A tablón a gyerekeknek kellett az egyes hónapnevekhez a témákat is társítaniuk. Beszélgettünk olyan cselekedetekről is, amiket még nem végeztek, de szívesen megtennének; s ha valaki már rendelkezett tapasztalatokkal azon a téren, azt megosztotta a többiekkel is. Tovább mélyítve a témánkat szókereső játékban, párban megkeresték a boldogsággal kapcsolatos kifejezéseket.
Bagdi Bella dalát (Minden nappal egyre jobban…) hallgatva az volt a feladatuk, hogy képzeljék el, mi lehet a dal helyszíne, hol lehet a szereplő, milyen események történhetnek vele. Érdekes módon a gyerekek a tengerpartra képzelték az énekesnőt. Nem hiányzott a képekről a sokgombócos fagyi, a repkedő madarak és pillangók, a hajladozó pálmafák, a színes napozóágyak, a vidám smileyk és arcok, a piros szívecskék, a mosolygó nap, hangszerek és hangjegyek, a színes szivárvány, a bőséges konfettiözön, a táncoló figurák és a pompázó virágok. Majd az előző hónapokban készült, boldogságórás fotókat nézegettünk, ezekből válogattunk egy csokornyit lapozható kis füzetek formájában, melyeket felragasztottak az Örökös örömök című tablónkra. A tablónk címével arra utalunk, hogy a boldogság nem csupán egy adott hónapra, egy tanévre szól, hanem be kell épülnie a mindennapjainkba. Ezután felidéztük azokat az irodalmi hősöket, akik boldogságra vágytak, és megvitatttuk, ki miben találta meg az igazi boldogságot a maga számára.
Az ötfős család vasárnap délelőttjének jelenetét nagyon szívesen játszották el a diákjaim, okos tanácsokat adva, hogy melyik szereplőnek mit kellett volna mondania. A dramatizálás olyan sikeres volt, hogy a második boldogságórán ismét elővettük és eljátszottuk a jelenetet. Az utolsó boldogságóránkat meditációval zártuk, amelyet meglepő komolysággal és odaadással végeztek a gyerekek. Elmondták, hogy megnyugtató, felszabadító érzés volt az elhangzó utasításokat követni. Útravalóul átadtam a gyerekeknek a napi boldogsághoz segítséget nyújtó, 54 tippet tartalmazó listát, hogy kedvükre válogassanak, idézzenek fel belőlük egyet-egyet majd a nyári szünetben. Nem maradhatott el az éves munkájuk értékelése sem: névre szóló hála oklevéllel köszöntem meg nekik a tíz hónapos együtt gondolkodásunkat.
Úgy érzem, hogy az út, amelyet megtettünk, mindnyájuk számára adott megőrzésre és megfontolásra méltó tanácsokat, ötleteket; és az együtt végzett feladatok, a közösen megbeszélt témák a pozitív életszemléletük megerősítését szolgálják majd a későbbiekben is.

Papp Judit
a Sári Gusztáv Általános Iskola és AMI
5. b osztályának (Víg Team) osztályfőnöke

Kaba, 2024. 06. 12.

A tanulókkal hulladékokból készítettünk tárgyakat, melyeket újra tudtak hasznosítani.

A Fehér és a Fekete Farkas indián mese megismerése után az osztály tanulói lelkes farkas rajzolásba kezdtek. Egyik csoport a két farkast jelenítette meg, a másikuk csak a fehéret, majd pozitív cselekedetet, jellemzőket kerestek mellé.