Az ötödik boldogság programok célok kitűzése és elérésére épülő foglakozása során a gyermekek életkoruknak megfelelő, játékos formában ismerkedhettek meg a cél fogalmával.
A foglalkozások segítették őket abban, hogy felismerjék: apró lépések megtételével is eljuthatnak egy vágyott eredményhez, legyen szó egy rajz elkészítéséről vagy egy közös játék szabályainak betartásáról. A foglalkozások során megfigyelhető volt, hogy a gyermekek örömmel fogalmazták meg saját kis céljaikat, és motiváltan törekedtek azok megvalósítására. Különösen hatékony volt a pozitív megerősítés és a közös beszélgetés, amely során a gyermekek megoszthatták egymással sikereiket és nehézségeiket. A téma feldolgozásához Bee robotokat használtunk, amivel szerettem volna a gyakorlatban is megmutatni milyen egy adott célt, esetünkben pályát teljesíteni vagy esetleg a felmerülő akadályokkal megküzdeni.
Ez hozzájárult az önbizalmuk erősödéséhez és a kitartás fejlődéséhez. A játékos feladatok lehetőséget adtak arra is, hogy a gyermekek megtapasztalják: nem mindig sikerül elsőre elérni a kitűzött célt, de a próbálkozás és az erőfeszítés önmagában is értékes. Ez segítette őket a kudarcok elfogadásában és a problémamegoldó gondolkodáskialakulásában.
Összességében a célok kitűzésére és elérésére épülő Boldogságprogram pozitív hatással volt a gyermekek érzelmi fejlődésére. Segítette őket abban, hogy megtapasztalják a siker örömét, felismerjék saját képességeiket, és megalapozza bennük a belső motivációt, amely a későbbi tanulási folyamatok során is fontos szerepet játszik.

E havi témánk a célok kitűzése, és elérése volt, melyet most is a Hóemberek világnapjához kötöttünk. Megismerkedtünk a Magányos hóember című mesével, mely jó lehetőséget adott a társas kapcsolatok erősítésére, csoportunk egyik nagyon fontos céljának megfogalmazására. Több cél is megfogalmazódott már a csoportban az eddigi Boldogságórák során, ezért igyekeztünk most ezt a témát egy kicsit másképp feldolgozni. Megbeszéltük a mese mondanivalóját, azt, hogy senki sem szeret egyedül lenni, és újra megbizonyosodhattunk róla, hogy milyen fontos dolgok is az életben a jócselekedetek és a barátság. Az hogy ne csak elvárjuk, hogy szeressenek minket, hiszen ahhoz szükséges, hogy mi is szeressünk, és kedvesek legyünk egymással, ne csak magunkra gondoljunk, hanem tetteinkkel az egész csoport érdekeit nézzük.
A mese kapcsán csoportunk céljaként megfogalmaztuk, hogy a mi csoportunkban mindig együtt leszünk, jó barátok leszünk, és nem hagyjuk, hogy bárki is egyedül játsszon, vagy egyedül érezze magát. Azt is tudatosítottuk, hogy a célok eléréséért tennünk is kell, és ennek megfelelően kell dolgoznunk is érte, és úgy viselkedünk egymással a csoportban, hogy mindez ne csak vágy legyen.
Elkészítettük a mi magányos hóembereinket, ezzel is emlékeztetve magunkat arra, hogy milyenek ne legyünk azért, hogy ne legyünk magányosak. Az elkészült műveket kiállítottuk, majd haza is vihették a gyerekek.

Célok kitűzése és elérése

Közös téli örömök

„Hó a hasam, hó a fejem,
hóból van a lában, kezem.
Orrom répa, szemem szén,
mondd meg ki vagyok én?”
(hóember)

Januári tevékenységünk elsődleges célja a közös játék és a téli örömök megélése volt.
Az időjárásnak köszönhetően az óvoda udvarán a gyermekek vidám hócsatázásba kezdtek. Voltak olyanok is, akik megpróbálkoztak hóembert építeni. A gyermekek számára a hóember több, mint hógolyók halmaza egy „új barát”, akinek saját arca és karaktere lesz.
Célunk az volt, hogy az óvodások önfeledten élvezzék a szabad játékot a nagy hóban. A mókázás után, a csoportszobában kreatív hóembereket készítettünk: pl. óvodai játékeszközök segítségével, WC papír gurigákat is újrahasznosítottunk, végül pedig mindenki „megépítette” a saját hóemberét.
ĺgy készültek el nagy örömmel a kreatív hóemberek.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota

A boldogságóra keretén belül célkitűzésként a természet -és a madárvédelmet hangsúlyoztuk ki. Az őszi túránk alkalmával már előtérbe kerültek az erdő madarai, azok otthona, életmódja, de most a téli madáretetés fontosságára, a téli madarak gondoskodására hívtam fel a gyerekek figyelmét. Egy állateledelt árusító boltban jártunk, sokféle állateledellel találkoztunk és megneveztük őket, majd egy kisfilm levetítése jól segítette az élménybeszámolók megjelenését. A tudatos cél (boldogság célkitűzései) eléréséhez feladatokat kellett a gyerekeknek elvégezniük: verébugrálás, két cinke versike mutogatással történő eljátszása, madáretető készítése, madárkalács gyúrása, szaggatása, kismadarak nyírása, festése-mobilnak az etetőhöz, majd az elkészült finomságokat kihelyeztük az ablakunk elé a párkányra, gerendára és a fára. Beszélgettünk, elmesélték mit szeretnének elérni (tudni), mi az, amit még nem tudnak és meg-szeretnének tanulni. (pl. kerékpározni, olvasni, süteményt sütni, repülni (ez nagyon aranyosan hangzott) Azóta is figyeljük a kismadarak (verebek, cinegék) repkedését és azt, ahogy elfogyasszák az élelmet, amit adtunk nekik. Az egész heti projektünket örömmel segítették a szülők (szülők bevonása)-eleségeket küldtek be az oviba, valamint egy rátermett édesanya otthon tenyésztett fürjeket (egy párt) hozott be a csoportba, hogy testközelben is megismerjék a gyerekek.