Januárban sokan sokféle fogadalmat teszünk. Van, amit sikerül betartanunk, van amikor valami akadályba ütközünk és változtatni kell terveinken, hogy céljainkat elérjük. Nincs ezzel semmi probléma, hiszen hibázni lehet, új utakat keresni mindig lehet. És az is nagy igazság, hogy olykor nem is a cél a fontos, hanem az út, amelyen oda érünk. Óvodás gyermekeink kudarctűrő képessége sok fejlesztést igényel. Többen, sokszor elkeserednek, amikor valami nem úgy, nem akkor sikerül, amikor ők azt szeretnék. Éppen ezért a közös, jó hangulatú játéknak nagy figyelmet szenteltünk a hónap folyamán (is), melynek során az együtt töltött idő ugyanolyan fontos momentum volt, mint a kiemelkedő teljesítményt nyújtónak a siker érzése. Ezzel a megközelítéssel öröm volt látni, hogy örültek egymás eredményeinek is, nemcsak a sajátjukénak. A téli időjáráshoz igazodva relaxációs gyakorlatunk a „Hófelhőkké változunk” volt. A levegőt beszívva, karokat magasba emelve megszülettek a felhőink, melyből lassan, a levegőt kifújva hullani kezdtek a hópelyhek, ujjainkat mozgatva, karunkat leengedve. Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dala meghallgatása hangolt minket a hónap témájára. Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje tovább fűzte gondolatainkat a vágyainkról, álmainkról, terveinkről, melynek eredményeképpen beszélgetőkör során megfogalmazták saját céljaikat. „Nagy tornyot fogok építeni. Összerakok egyedül egy LEGO autót (már ha kapok). 😊 Megtanulok varrni. Megtanulok tejbegrízt készíteni.” stb. Saját boldogvárunkat mocsárjárással értük el, azonban odaérve sajnálattal tapasztaltuk, hogy a színek elvesztek róla. Célunk lett, hogy megtaláljuk az elveszett színeket az óvodában. A keresésben segítségünkre volt egy térkép. Csoportról csoportra, helyiségről helyiségre járva kerestük a puzzle szerű darabokat, amiken a színeket találtuk. Egy-egy dallal, mondókával kaphattuk meg a felnőttektől ezeket a darabokat. Lelkesen teljesítették a feladatokat, együtt énekelve, mondókázva az óvoda többi gyermekével. Az összes darab megszerzése után, csoportunkba visszatérve, teljesítettük célunkat, hiszen a puzzle kirakásával a színek varázslatosan széppé varázsolták a szürke képet. Elértük célunkat. A farsangi időszakban a célbadobás is kapcsolódott a hónap témájához. Itt is adódtak nehézségek, de az ismétlések számával arányosan növekedve egyre több sikerélményt szereztek a gyerekek. A társasjátékok, ahol a célba érés volt a cél, szintén megtapasztaltatta velük, hogy lépésről lépésre haladva sikerül az út végére jutniuk. A hónap témája összefonódott az előző havi témával, többen a jócselekedetek gyakorlásában látták céljaikat, amit pozitív momentumként éltünk meg.
Célok kitűzése és elérése
Január hónap témája a célok kitűzése és elérése volt, így kínálkozott az alkalom, hogy mindenki elkészítse saját bakancslistáját. Miután tisztáztuk, mit is jelent ez a szó (a kifejezés magyar, német és angol nyelven is más-más szólásból ered), megnéztünk egy német nyelvű videót, ahol több lépésben jutunk el a saját listánk összeállításához. Az órán követtük ezeket a lépéseket: először néhány perc alatt mindenki gyűjtött néhány ötletet, leírta, ami hirtelen eszébe jutott. Ezután párokban megoldottunk egy nyelvi feladatot: 11 német nyelvű kérdést kellett egy-egy megadott szóval kiegészíteni. A kérdések segítettek további ötleteket gyűjteni, hiszen rákérdeztek pl. arra, mi volt a legnagyobb gyermekkori álmunk, mi az, amit meg szeretnénk tanulni, (pl. egy új nyelvet), milyen hangszeren szeretnénk játszani, hová szeretnénk elutazni stb. Ezután csoportosítottuk az összegyűjtött célokat, aszerint, hogy azok rövid-, közép- vagy hosszútávúak-e. A téma lezárásaként mindenki elkészítette a saját bakancslistáját, (németül Löffelliste), méghozzá a mesterséges intelligencia segítségével.
A tanórát Bagdi Bella: Van nekem egy álmom kezdetű dalának meghallgatásával és egy kis tánccal kezdtük. Ezután beszélgettünk az álmok, vágyak és a célok közötti különbségről, hogy hogyan lesz az álomból cél. Fontos, hogy mindent megtegyünk, hogy elérjük a célunkat.
Megbeszéltük, hogy milyen kitűzött célt értek már el a gyerekek, miért fontos, hogy legyenek céljaink, ki segít nekik a céljaik elérésében. Kirajzolódott, hogy fontos, hogy legyen egy jó tervünk, és kis lépésenként elérni a kitűzött céljainkat azonnali sikereket, nagyobb önbizalmat, több örömöt eredményez.
Az óra központi kérdése az volt, hogy a gyerekek milyen célokat tűznek ki ebben az évben. Erre kapták „Az én és az új év” címet viselő nyomtatott lapot (https://sucika67.hu/2019/12/30/boldog-uj-evet-2020/), amit mindenki önállóan töltött, majd színezett ki. Ezután aki szerette volna, elmondhatta, mit írt a különböző szempontokhoz. Mivel a gyerekek szívesen ismertették saját egyéni céljaikat, csak szóban sikerült az osztály céljait is kitűzni (nem készítettünk tablót), és a szokásos mesére sem maradt most időnk. Óra végén viszont megint táncoltunk a „Van nekem egy álmom” c. dalra.
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő, játékos és élményalapú módszerekkel megismerkedjenek a célok fogalmával, felismerjék a célkitűzés jelentőségét, valamint megtapasztalják, hogy a célok apró lépésekben, kitartással elérhetők.
A foglalkozás az Irkafirka relaxációs gyakorlattal indult. A gyerekek megnyugodtak, ellazultak, figyelmük befelé irányult, így felkészültek a közös munkára és az érzelmi ráhangolódásra.
Az Add körbe a varázsecsetet című játék segítségével a tanulók játékos formában kapcsolódtak a foglalkozás témájához. A tevékenység elősegítette az egymásra figyelést, az együttműködést és a koncentrációs képesség fejlesztését. A játék nagyon vidám hangulatot teremtett.
A foglalkozás fő részében a tanulók meghallgatták A varázsecset című mesét. A mese feldolgozása irányított kérdések segítségével történt, melyek segítették a történet megértését, a tanulságok felismerését és a személyes élményekhez való kapcsolódást.
A beszélgetés során a gyerekek megfogalmazták saját céljaikat, egyszerű, számukra fontos és elérhető példákon keresztül. A gyerekek a céljaikat rajzos formában is megjelenítették. A rajzolás közben Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dalát hallgattuk, amely támogatta az elmélyülést, és az érzelmi feltöltődést. A zenehallgatást a gyerekek mindig nagy örömmel veszik.
A foglalkozás meditációs gyakorlattal zárult, amely segítette a tanultak elmélyítését, a belső képek rögzítését és a nyugodt lezárást.
A tanulók aktívan, érdeklődően vettek részt a foglalkozáson. Nyitottan fogalmazták meg gondolataikat, örömmel osztották meg céljaikat. A tevékenységek hozzájárultak az önismeret fejlődéséhez, az önbizalom erősítéséhez és a pozitív gondolkodás kialakításához. A foglalkozás jó hangulatban, élményekkel gazdagodva zárult.
Boldogságórás foglalkozásunkat egy mondókával kezdtük, ezzel vártuk, hogy Boldog Dóra megérkezzen.
Öt ujjacskámmal tapsolok,
négy ujjacskámmal szálldosok,
három ujjacskámmal kukkintok,
két ujjacskámmal békét mutatok,
egy ujjacskámmal elhalkulok.
Boldog Dóra új évet kívánt a gyermekeknek, hiszen ebben az évben még most találkoztak először. A gyerekek egy köszöntő verssel fogadták őt, majd párban állva, a végén egymást átölelve is bemutatták újonnan tanult versüket.
„Itt az új év, megérkezett,
ajándékot hoztam neked.
Hüvelykujjam egészség,
mutatóujjam békesség,
középsőujjam boldogság,
gyűrűsujjam vidámság,
a kisujjam szeretet,
odaadom mind neked!”
Beszélgetőkörrel folytattuk a Boldogságórát. Elmondtam a gyerekeknek, hogy egy nagyon fontos témát fogunk ma megbeszélni, mégpedig: Reális célok kitűzése és elérése. Középső csoportommal beszélgettünk a célokról, és arról, hogy mit jelent kitartani egy cél mellett, még akkor is, ha valami nem sikerül elsőre. Hegyes képeket választottam számukra példaként, majd kis kártyákon keresztül beszéltük meg azt, hogy mely dolgok jöhetnek szóba egy célnál. Megosztották saját tapasztalatikat is. (pl. valaki megtanult biciklizni)
Relaxációs gyakorlatként az „Irkafirkát” választottam, melyben jól ellazultak a gyerekek. Kezeik alatt szép alkotások születtek.
Majd a Boldogság mondókával mentünk vissza a nagy szőnyeghez, ahol Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalára táncoltunk a gyerekekkel. Boldogan, vidáman, felszabadultan énekelték a dalt táncolás közben.
A gyakorlatban is kipróbáltuk a cél elérését. Babzsákot kellett hullahopp karikába dobniuk. Elmagyaráztam nekik, hogy ez most nem verseny, a cél lebegjen a szemük előtt, hogy a babzsák a hullahopp karikában landoljon. A gyerekek ezt a játékot nagyon komolyan vették, akinek elsőre nem sikerült beletalálnia, próbálkozhatott még egyszer.
Játék után Boldog Dóra szélcsengőjével és mesébe hívó mondókájával mesehallgatásra hívta a gyerekeket. Elmeséltem A Didergő király című mesét. Azután beszélgettünk arról, hogy a kislánynak, mekkora célt kellett kitűznie, hogy elérje a királynál, hogy ne fázzon. Kértem őket, hogy sorolják el nekem, hogy milyen dolgok kellett ahhoz, hogy a kislány célja megvalósult (bátorság, önismeret…)
Boldogságmondókával az asztalhoz vezettem őket, ahol képek közül ki kellett választaniuk a saját céljaikat, majd ki kis kellett színezniük. Színezés közben egyéni megerősítésekkel támogattam őket, hangsúlyozva, hogy a fejlődés folyamatos gyakorlással érhető el.
Boldogságóra lezáró tevékenységeként Boldogságváras színezőt kaptak, melyet ki is színeztek.
A foglalkozás jó hangulatban telt, a gyerekek aktívan részt vettek a beszélgetésben. Megfigyelhető volt, hogy egyre tudatosabban használják a „megpróbálom még egyszer” és „gyakorlok” kifejezéseket. A téma segítette önbizalmuk erősödését és a pozitív gondolkodás kialakulását.
Jövőben szeretném a kitartás témáját játékos helyzetgyakorlatokkal és mesedramatizálással tovább mélyíteni.
A szülők számára már jól ismert mondatot „Mindig a cél lebegjen a szemed előtt!” kinyomtattam, és fölragasztottam a csoportszoba ajtajára, a témát a szülőknek így adtam tovább. Otthoni feladatként pedig megkértem őket, hogy beszélgessenek a célokról, ill. a család közös céljairól és egy A/4-es lapra készítsék el a választott két célt. Ezeket az alkotásokat várom vissza, melyet a következő témával fogok feltölteni.
A januárban a célok megfogalmazására és megvalósítására összpontosítottunk. Elsőként arról beszélgettünk, mit jelent a gyerekek számára egy vágyott eredmény, és milyen terveket szoktak kitűzni maguk elé. Ezt egy játékos feladat követte: előbb mindenféle szándék nélkül dobták a labdát, majd a „Beletalálok!” szó kimondásával igyekeztek pontosan célba találni. A közös megbeszélés során arra kerestük a választ, hogyan segíti a sikeres megvalósítást, ha kimondjuk vagy elképzeljük, amit szeretnénk elérni. Ezután összegyűjtöttük, milyen ismérvekkel rendelkezik egy jól megfogalmazott cél: legyen világos, kisebb lépésekre bontható, reálisan teljesíthető és időben behatárolt. A gyerekek ezt követően elkészítették saját „célvirágukat”. A virág közepére mindenki egy kitűzött célját írta, a szirmokra pedig a kérdésekre adott válaszai kerültek: miért fontos számára, mit kell tennie érte, kitől kaphat segítséget, mikorra szeretné megvalósítani, és hogyan ünnepli majd a sikerét. A foglalkozást egy közös mini rituáléval zártuk: mindenki magasba emelte a célvirágát, és együtt, hangosan kimondtuk a megerősítő mondatot: „Képes vagyok elérni céljaimat!”
Mit jelent 5-6 éveseknek a célok kitűzése? Nehéz erről beszélni a gyerekeknek, de a hajós játék, jó lehetőség volt arra, hogy egy cél érdekében közösen dolgozzunk. Viharos tengeren megy a hajó, ami egyre kisebb lesz. Vigyáznunk kell egymásra, célunk, hogy senki se essen le a kissebbedő vízi járműről.
Utána a beszélgetés során a gyerekek elmondták, hogy mi a céljuk a közeljövőben – és ezt le is rajzolták.
Lezárásként felhelyeztük az ötödik lépcsőfokra a célok elérésének jelét.
Az otthon befejezett célokat óra elején felolvasták, és megbeszéltük, hogy esetleg tudnak-e egymásnak segíteni egy-egy cél elérésében. Volt ajánlat segítségre, ami nagyon jó hatású volt. A mese meghallgatáása és megbeszélése után próbáltunk egy közös célt is kitalálni az osztálynak, azt pedig lebontani részcélokra csapatokban, de még dolgoznunk kell rajta. A meditáció mostanra egész jól működik, nagyon szereti mindenki. Erről teszek most be fotót.
A célok és kívánságok közti különbségek megfigyelésén és meghatározásán volt a fő hangsúly, illetve a füzetbe is írtak aranyhalacskákba kívánságokat, nyilacskákba pedig célokat fogalmaztak meg.
A hónap témáját célbadobással vezettem be, babzsákokat dobhattak a gyerekek egy kosárba. Ezután beszélgetést kezdeményeztem: kinek milyen célja van. Eleinte inkább kívánságokat fogalmaztak meg, pl. kisautót szeretne kapni. Később sikerült rávezetnem a nagyobbakat arra, hogy mik is azok a célok melyek igazán nagy boldogságot okozhatnak nekik. Volt aki olvasni, más korcsolyázni szeretne megtanulni, valaki főzni…sokféle célt hallhattunk.
Ezután babzsákokból meseösvényt építettünk, és sorban mindenki végigsétált a kacskaringós ösvényen. Eljutottunk Meseországba, ahol papírszínház mesét láthattak, hallhattak a gyerekek. A mese címe: Jégország királya.
A főhős igazán kitartó volt abban, hogy elérje célját és ő lehessen Jégország királya.
Mese után mindenki királlyá/királynővé válhatott kis időre: Mátyás király parancsára játékot játszottunk úgy, hogy a kör közepén álló gyermek nevét mondtuk „Mátyás” helyett 🙂
Ez a játék nagyon tetszett a gyerekeknek.
A végén énekeltünk, relaxáltunk.