Emlékszem mikor én annyi idős voltam, mint most a tanítványiam, én már akkor tudtam, hogy tanító néni szeretnék lenni. Ettől a célomtól senki és semmi nem tántoríthatott el. Sok kudarccal volt kikövezve az út a tanítói pályámhoz, de soha nem mondtam le az álmomról, a vágyamról. Mikor az utolsó vizsgámat is letudtam keservesen sírtam, mindenki azt hitte, hogy megbuktam, de én örömömben bőgtem. Most itt vagyok a pedagóguspályán, szeretem a gyerekeket, az új kihívásokat. Ezt a hónapot különösen szeretem, mert mindig elmesélhetem a saját történetemet.
Tanítványaimnak is azt tanítom, mindig legyenek céljaik rövid és hosszútávú egyaránt. Ezekért érdemes és kell élni, harcolni. El is készítették saját bakancslistájukat. Néhányat felsorolok: egyik kisfiúnak kistestvére született ő nagyon sokat szeretne vele játszani, beszélgetni, csavarogni. A másik kisfiú hatalmas halastavat szeretne sok-sok hallal, hogy ne kelljen messzire mennie, ha horgászni szeretne. Volt, aki olyan híres focista szeretne lenni, mint Szoboszlai Dominik. Az egyik kislány tanító néni szeretne lenni, a másik világutazó, rengeteg, csodás helyre akar eljutni.
Relaxáció keretében mindenki elképzelhette, milyen lesz az élete, hol él, kik veszik körül, kik a barátai, a családja, mivel foglalkozik szabadidejében, munkaidejében. Majd néhány bátor gyerek elmesélte a „jövőjét”. Keresztrejtvényt is fejtettünk, megoldása a SIKERÜL szó volt. Megbeszéltük, hogy hinni, bízni kell magukban és a kitűzött célok elérése SIKERÜL!
Most is Sean Covey művéből olvastam a gyerekeknek mesét: Talpas és a bogárgyűjtődoboz. Ebben a vidám mesében Talpas a medve, aki nagyon szereti keresgélni, nézegetni a bogarakat, egy bogárgyűjtődobozt szeretett volna magának. Célja megvalósításához tervet készített, majd megvalósította azt. Segítője is akadt Ugrifuti személyében. Limonádét készítettek és árulták az erdő lakóinak. A befolyt pénzből Talpas megvalósíthatta, mindazt, amit kitűzött maga elé. Ugrifuti ezzel szemben a megkeresett pénzt felesleges dolgokra költötte, Talpas azt tanácsolta neki legközelebb készítsen tervet, írja össze, mit szeretne, és akkor nem kerül hasonló helyzetbe.
Céljaink elérésekor kudarcok is érhetnek bennünket, a siker nem mindig esik az ölünkbe, de éppen ezek a kudarcok visznek, előre bennünket ezek a hátráltató tényezők nem gátolhatnak bennünket vágyaink elérésében.
Tanóránkat hatalmas ugrándozással fejeztük be, így fejeztük ki, hogy mennyire lelkesen várjuk az új év kihívásait.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából egy lelkes kis tanítványom, kvíz kérdéseket állított össze, majd powerpoint-ba szerkesztette és levetítette osztálytársainak.

Nagyon jól kezdődött az új évünk!
Két dolog is boldogsággal töltötte meg a szívünket.
Január elején a téli időjárás meghozta a havazást, ráadásul olyan bőségesen, hogy lehetőségünk volt nagyokat szánkózni a közeli patakparton.
A másik örömteli esemény az volt, hogy december hónapban a mi osztályunk kapta a Hónap csoportja címet. Büszkék vagyunk a tantermünk falára kihelyezett oklevélre, amely igazi inspirációt ad számunkra a további programokhoz és közös ötletelésekhez.
Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dalát reggelenként gyakran hallgattuk, amely segített ráhangolódni az új év kezdetére, feladataira.
Elkészültek a gyerekek egyéni céljai is a 2026-os évre, amelyek az új év színesen kidíszített számai mellé kerültek.
Az osztály már jó ideje gondolkodott egy közös célon is, amelynek megvalósítását a Boldogságóra januári témája – a Célok kitűzése és elérése – különösen támogatott.
A gyerekek tervet készítettek, lépésről lépésre megfogalmazták azokat a feladatokat, amelyek közelebb viszik őket a közös cél megvalósításához.
Ez a cél pedig nem más, mint egy kiskert kialakítása az iskola udvarán. A célok és feladatok megfogalmazása után minden gyermek leírta a saját vállalásait is, amelyekkel a kiskert létrejöttéhez vagy későbbi gondozásához hozzájárul majd. Ezeket nyilakra írták fel, és egy közös tablót készítettek belőlük.
Csodálattal figyeltem, ahogy összefognak, terveznek, szerveznek, gondolkodnak és alkotnak. Nekem is van célom: minden tudásommal, kapcsolatommal és lehetőségemmel segíteni szeretném őket abban, hogy a kiskertünk valóban megvalósulhasson.
Egyik foglalkozásunkon a céljainkat jelképező „hátizsákunkba” Nehezítő kártyákat tettünk, majd mindenki húzott egy Segítő mondatot, amelyekhez megvoltak a Nehezítő párjaik is. Így ezek kikerülhettek a Cél-hátizsákunkból, megkönnyítve azt.
A gyerekek megtapasztalhatták, hogy amikor célunk van, sokszor láthatatlan akadályokat is cipelünk magunkkal. Ha azonban nem ijedünk meg a nehézségektől, nem adjuk fel könnyen, hanem pozitívan és kitartóan állunk hozzájuk, akkor a céljaink igenis elérhetővé válnak.
A januári Boldogságórák megerősítettek bennünket abban, hogy az igazi boldogság gyakran a közös tervezésben, az összefogásban és az egymásért vállalt felelősségben rejlik. Bízunk benne, hogy céljaink nemcsak a kiskertet, hanem a közösségünket is tovább erősítik az elkövetkező hónapokban.

A negyedik osztályos gyerekek nemcsak a céljaikat, hanem a vágyaikat is rárajzolták, illetve ráírták a bakancsukra. Úgy érzik és gondolják, hogy ezektől boldogabbak lennének. Idővel ezeket szeretnék megvalósítani.

A gyerekekkel azt a célt tűztük ki, hogy üzenet küldünk valakinek a palackban, így kívánunk neki: boldogságot, barátságot és szeretetet. A gyerekek megrajzolták a jókívánságokat és cukrot festve tettük véglegessé a palackokat.

A januári hónapban a Milyen igaz! című feladatot választotta. A közmondásokat átbeszéltük. Mindenki választott magának kettőt. Mindeni elmesélte a saját történetét és mivel elsősök rajzot készítettem velük hozzá.

Boldogságóra beszámoló – január
A januári Boldogságóra alapprogram havi témája: Célok kitűzése és elérése.
A foglalkozások során arra törekedtünk, hogy a tanulók megértsék: a boldogság megéléséhez fontos a célok kitűzése, azokért erőfeszítést kell tenni, és a befektetett energia megtérül.
Magyar irodalom (olvasás) – Boldogságóra kapcsolódással
Az órán Halász–Szabó Klaudia és Sillinger Nikolett: Nagy motiválókönyvem – mesék a gyerekek ösztönzéséhez című kötetéből felolvastam „A farsangi jelmez” című történetet.
A mese meghallgatása előtt megfigyelési szempontokat adtam a tanulóknak, többek között:
• Mi volt a kislány vágya?
• Ki támogatta őt?
A történet meghallgatása után a gyerekek spontán módon megfogalmazták gondolataikat, majd közösen megbeszéltük a kérdéseket. Elemeztük, hogy mit tett Olga a célja eléréséért, és arról is beszéltünk, hogy ki nem hitt benne. Közösen megkerestük azt a kulcsmondatot, amely Olgát a kitartásra ösztönözte, és tisztáztuk, ki mondta ezt neki. Tudatosítottuk, hogy mennyire fontos az ilyen támogató személy az ember életében, és hogy a célok eléréséhez kitartás szükséges.
Ezt követően a tanulók feladatlapon a témához kapcsolódó közmondásokat kaptak, amelyeket párosítaniuk kellett a jelentésükkel. Ellenőrzéskor saját élményeikből hoztak példákat arra, hogyan bizonyosodtak meg egy-egy közmondás igazságáról (pl. „Minden kezdet nehéz” – egy tanuló a sportolás elkezdésével kapcsolatos tapasztalatát osztotta meg).
Az órát drámajátékkal zártuk: a történet egyes részeit eljátszották, így még mélyebben beleélték magukat a szereplők helyzetébe.
A foglalkozást Bagdi Bella: „Van nekem egy álmom” című dalával fejeztük be.
________________________________________
Etika óra – Motiváló jövőkép
Az etikaóra témája a Motiváló jövőkép volt. Beszéltünk arról, hogy a jövő tervezése fontos, és a sikerhez vezető út része. Hangsúlyoztuk a pozitív érzelmek, az önbizalom és a saját képességekbe vetett hit szerepét.
A gyerekek először a padra feküdtek, és egy képzeletbeli „időutazásra” invitáltam őket: arra kértem őket, hogy képzeljék el, amint egy időgépbe ülnek és a jövőbe repülnek, ahol már felnőttek. Irányított kérdésekkel segítettem a vizualizációt:
• Hol élnek?
• Milyen házban laknak?
• Mivel foglalkoznak?
• Kik veszik őket körül?
• Mivel töltik a szabadidejüket?
Ezután „visszatértek” a jelenbe, és megosztották élményeiket. Sok érdekes elképzelés hangzott el a családról, lakóhelyről és jövőbeli foglalkozásokról.
A beszélgetés során tisztáztuk, hogy életünk során több dologra is vágyhatunk, majd megismertük a bakancslista fogalmát. Minden tanuló kapott egy „bakancs” alakú lapot, amelyre minél több olyan célt kellett felírnia, amelyet élete során szeretne megvalósítani, és amely boldogságot vagy elégedettséget adna számára. A tanulók ezután örömmel megosztották társaikkal a bakancslistájukon szereplő céljaikat.
Az óra jó hangulatban zárult; a tanulók energikusan és motiváltan mentek szünetre.