Ebben a hónapban a célokat „boncolgattuk”.
Olyan célt tűztünk ki, mint a jobb kapcsolatok teremtése, egymás segítése, a bizalmi kapcsolatok megélése.
Ezt egy egymást közösen segítő, újságpapírt összegöngyölítő és kisimító játékban élhettük át.
Célvirágot is rajzoltunk, ahol a szirmok egy-egy megfogalmazott célt tükröztek.
Mindezt szóban is megfogalmaztuk, így még jobban megismerve egymást.
Január hónapban a honlapon megjelent feladatok közül szemezgettem és a könyvben lévő egyik feladatot készítették el a gyerekek.
Folyamatosan gyakoroljuk az egymásra figyelést, és az osztályfőnöki órák elején csak figyelik egymást a gyerekek, megpróbálják kifürkészni milyen hangulatban van a társuk.
Elvégezték a vezető és követő feladatot is, amit nagyon élveztek azok a párok, ahol nem két követő állt egymással szemben, ebből több kört is kellett játszani a kérésükre.
A felsősöknek szóló könyv egyik feladatát is megcsinálták, ahol átgondolták erősségeiket és azokat a területeket, amiben fejlődniük kell céljaik elérése érdekében.
Érzelmi intelligencia fejlesztést is végeztünk az órákon, ahol érzelem activity-t játszottak, hogy könnyebben el tudjanak igazodni mások és saját érzelemvilágukban és az érzelmek felismerésében és megnevezésében.
Január hónapban a honlapon megjelent feladatok közül szemezgettem és a könyvben lévő egyik feladatot készítették el a gyerekek.
Folyamatosan gyakoroljuk az egymásra figyelést, és az osztályfőnöki órák elején csak figyelik egymást a gyerekek, megpróbálják kifürkészni milyen hangulatban van a társuk.
Elvégezték a vezető és követő feladatot is, amit nagyon élveztek azok a párok, ahol nem két követő állt egymással szemben, ebből több kört is kellett játszani a kérésükre.
A felsősöknek szóló könyv egyik feladatát is megcsinálták, ahol átgondolták erősségeiket és azokat a területeket, amiben fejlődniük kell céljaik elérése érdekében.
Érzelmi intelligencia fejlesztést is végeztünk az órákon, ahol érzelem activity-t játszottak, hogy könnyebben el tudjanak igazodni mások és saját érzelemvilágukban és az érzelmek felismerésében és megnevezésében.
1. „Szánkó indul!”
Kérdés a gyerekeknek:
• „Ha most elindulunk szánkózni, hová szeretnénk eljutni?”
• „Elég csak elindulni, vagy kell valami terv?
„A cél olyan, mint a szánkózásnál a domb alja – tudjuk, hová akarunk eljutni.”
2.„Cél vagy csak vágy?”
Feladat: Kártyákat kapnak, el kell dönteniük:
• ❄️ Vágy vagy 🎯 cél
Példák a kártyákra:
• „Jó lenne mindig ötöst kapni”
• „Minden nap 10 percet olvasok”
• „Szeretnék ügyesebb lenni matekból”
• „Hetente kétszer gyakorlom a szorzótáblát”
Megbeszéljük: Mitől lesz egy vágyból cél?
3. „Szánkópálya-tervezők”
Feladat: Rajzoljanak egy szánkópályát, ahol:
• a domb teteje = cél
• az út = lépések
• akadályok = nehézségek
Példa:
Cél: „Megtanulok úszni”
Lépések: jelentkezés, edzés, gyakorlás
Akadály: félelem, hideg víz
4. „Újévi célbadobás”
Feladat: Minden gyerek ír 1 saját újévi célját egy papír „hógolyóra”.
Segítségkérdések:
• Mit szeretnék jobban csinálni?
• Mi az, ami rajtam múlik?
• Mikor szeretném elérni?
A csoport kiválaszt 1 közös célt, amit bemutatnak.
5. „Segítők a hidegben”
Feladat: Gondolkodjanak azon:
• Ki vagy mi segíthet egy cél elérésében?
Készítenek egy „segítő napocskát”:
• barátok
• szülők
• tanár
• kitartás
• gyakorlás
Üzenet: nem egyedül kell mindent megoldani
6. Rajz készítése: szánkózás
7. Közös lezárás
• Mindenki bemutatja a munkáját és megosztja témához kapcsolódó gondolatait
Befejezés: Kérdések:
• „Mi volt ma a legfontosabb gondolat?”
• „Mi az a cél, amit már holnap elkezdhetsz?”
Zárómondat:
„A cél nem az, hogy mindig tökéletesen szánkózzunk – hanem hogy újra felmásszunk a dombra.”
A boldogságóra program hetedik osztályos foglalkozásán január hónapban a célok kitűzése és elérése állt a középpontban. A tanulók megismerkedtek a reális és személyes célok megfogalmazásának fontosságával, valamint azzal, hogyan lehet a nagyobb célokat kisebb, megvalósítható lépésekre bontani. Beszélgetések, játékos feladatok és önreflexiós gyakorlatok segítségével erősödött az önismeretük, kitartásuk és felelősségvállalásuk. A program hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban tervezzék a jövőjüket, és magabiztosabban haladjanak saját céljaik megvalósítása felé.
Felhasználtuk hozzá a munkafüzet feladatait. Fontosnak tartottam, hogy tudjank különséget tenni-és megfogalmazni a céltalan és célorientált emberek viselkedése között. Meghallgattuk a hónap dalát és feljegyeztük, hogy milyen lépések vezetnek el bennünket a céljaink eléréséhez. Komoly téma, komoly kérdések.
A januári Boldogságóra során a célkitűzés és a belső erőforrások mozgósítása állt a középpontban. A hónapot egy különleges alkotófolyamattal indítottuk: a gyerekek olyan farsangi maszkokat készítettek, amelyek egy-egy pozitív belső tulajdonságukat – például a bátorságot vagy a kitartást – szimbolizálták, így tudatosítva, milyen értékekre támaszkodhatnak az új évben. Az egyéni célok mellett nagy hangsúlyt fektettünk az emberi sokszínűség elfogadására is; saját készítésű interaktív játékkal jártuk körbe, hogy bár sokfélék vagyunk, a boldogság és a közösség iránti vágyunk közös pontot jelent. (A játék linkje: https://wordwall.net/hu/resource/105282577)
A magyar kultúra napjához kapcsolódóan a diákok saját kérdéseiből összeállított kvízzel mélyítettük el a tudást, rávilágítva a tájékozottság és a műveltség fontosságára szintén saját készítésű power-point-os játékkal (https://docs.google.com/presentation/d/17FTGPkxMsVHxFZObgdEvcaZwAXHtn4Mu/edit?usp=sharing&ouid=101609569704474376022&rtpof=true&sd=true).
A jövőképalkotást bakancslista írásával és egy vizuális „időutazással” folytattuk, ahol mindenki bátran megrajzolhatta a lehető legjobb jövőbeli énjét és életkörülményeit. A programot egy izgalmas páros kommunikációs játékkal zártuk, amely rávilágított az egymásra figyelés és a pontos kifejezés erejére. Ez a komplex folyamat segített a gyerekeknek abban, hogy magabiztosabban és konkrét célokkal vágjanak bele az előttük álló évbe.
Célul tűztük ki a gyerekekkel, hogy az A M I-ban nyílt óra keretében bemutatjuk a boldogságórát és összekötöttük egy varázslatos kiállítással, ahol a szülők és a gyerekek együtt gondolkodtak, tevékenykedtek. Nagy volt az érdeklődés. Meghívtuk az óvoda vezetőjét is, hogy lássa az intézményben folyó munkát. Ők még nem csatlakoztak a programhoz. Reméljük kedvet kapnak hozzá! Nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt.
Havi boldogóránk témája a célok kitűzése és elérése volt. A foglalkozásunkat egy relaxációs gyakorlattal kezdtük (Fújj, fújj szél) és eztán a beszélgetőkörünkben arról meséltek a gyerekek, kinek mi a célja: megtanulni olvasni, írni, gördeszkázni, kötélen táncolni, felnőttként énekesnőnek elmenni…A célok elérése érdekében rávilágítottam számukra arra, hogy ezért tenni is kell valamit, hogy ezek a célok megvalósuljanak. Ha nem sikerül egy-két dolog, akkor segítséget kérhetnek, barátokkal szövetkezhetnek, és mindenekelőtt a kitartást kell gyakorolniuk. Érdekes volt látni az arcukon, mikor tovább gondolták ezeket a jó tanácsokat. Ezt követően a csoportszoba akadálypályáján mentek végig egyesével, itt gyakorolhatták a türelmet, egymásra figyelést. Utána pedig V. Szutyejev: A kis hajó c. meséjét báboztam el nekik és megbeszéltük, hogy a barátok hogyan fogtak össze, a közös céljuk elérése érdekében. A gyerekek lerajzolták a mese kedvenc részét és sokan azt a részt választották, ahol együtt hajókáztak a kis állatok a vízen. Számomra ez azért volt tanulságos, mert ennél a résznél már elérték a mesehősök a céljukat- ez a rész fogta meg a gyerekeket leginkább.
2026. január hónapban két fontos témát választottam ki tanítványaim számára, melyeket feldolgoztunk.
A Boldogságóra alapprogram Célok kitűzése és elérése kapcsán több alkalommal is beszélgetőkört alakítottunk, ahol egymást meghallgatva, kérdésekkel érdeklődve derültek ki a gyerekek elképzelt és kitűzött céljai. Mindezt írásban is megerősítve egy táblát készítettünk, amelyen minden tanuló 2 célt határozhatott meg.
Az Erősség program Vezetői képesség témája sok-sok izgalmat hozott a gyerekek számára. Nagy élvezettel végezték a hozzá kapcsolódó feladatokat, melyek közül a Rajzold le, amit mondok feladat tetszett nekik a legjobban. Elmondásuk szerint érdekes volt megtapasztalni részükről, ahogy egy másik tanuló irányítására rajzolnak és rájöttek arra is, hogy mennyire fontos a pontos és egyértelmű megfogalmazás, irányítás.
Ezt a feladatot a szabad játékidő alatt is tovább játszották, mely örömmel töltött el.
A foglalkozást a dal meghallgatásával kezdtük- mi lehet a mai foglalkozás témája?
Utána arról beszélgettünk, kinek milyen célja volt, amiért tennie kellett valamit, és milyen érzés volt, amikor elérte azt.
A gyerekek példákat mondtak kedvenc mesehősökről, akik elérték a céljukat a nehézségek után.
Óra végén mindenki írt, rajzolt néhány célt különböző színű papírokra. Egy célt, amit most szeretnének elérni, ki is tettek a szekrényükre. A megvalósított cél papírját kiszedjük az üvegből, és reméljük, év végére talán kiürül a célok üvege.