A decemberi boldogságóra célja az volt, hogy a diákok jobban megismerjék saját erősségeiket, jobban figyeljenek egymásra, és közösen dolgozzanak a pozitív közösségi légkör kialakításán.
A foglalkozás elején közös beszélgetéssel indítottunk: arra kértem a gyerekeket, gondolják át, mit jelent számukra a „boldogság”, mik azok a dolgok az életükben, amik örömet okoznak, amik miatt hálásak. Ez segített abban, hogy mindenki gondolkodjon önmagáról — a saját élményeiről, érzéseiről.
Ezután egy önismereti-erősség-azonosító gyakorlat következett: minden diák kapott papírt és íróeszközt, és arra kértem őket, írják le legalább 3 olyan tulajdonságukat vagy képességüket, amire büszkék — akár iskola, akár otthon, akár baráti körben. Majd kis csoportokba osztottam őket, és megosztották egymással ezeket az erősségeket. A csoportos megosztás során sokan megdöbbentek: volt, aki olyan tulajdonságot említett, amiről sosem gondolta volna, hogy másnak fontos — de a társaktól pozitív visszajelzést kapott, és láthatóan jól esett neki.
A legvégén közös reflektálás volt: beszéltünk arról, hogyan hatott rájuk a feladat, mit gondolnak az erősségeikről most, a társakról — érzelmekről, személyes felismerésekről. Többen elmondták, hogy meglepődtek, mik az erősségeik; mások örültek, hogy a társak ismerik azokat, értékelik. Többen jelezték, hogy másokhoz is jobban odafigyelnek — nem csak önmagukra, hanem arra is, hogy értékeljék, amit a társak tudnak.
Az együtt végzett feladatok, a megosztás és a közös beszélgetés hozzájárultak ahhoz, hogy az osztályközösség lényegesen nyitottabbá, befogadóbbá váljon. Láthatóan nőtt az empátia és a kölcsönös tisztelet: a diákok szívesebben hallgattak egymásra, figyeltek, amikor valaki beszélt.
Összegzésként elmondható, hogy ez a foglalkozás nem pusztán egy „egy alkalomra szóló” program volt — sokkal inkább olyan élmény, ami hozzájárult az osztály közösségi dinamikájának és az egyéni önismeretnek a fejlődéséhez. Megerősítette, hogy a diákok képesek felismerni saját értékeiket, és hogy az iskolai környezetben a pozitív pedagógia (jóllét, önismeret, közösség) tudatos építése valóban hatékony.
Boldogságóra Önbizalom Program
Kiàllítàst kèszítettünk iskolànkban az Egèszsèg Hèt apropójàn,sok mindenről esett szó ennek kapcsàn, többek közt a mentàlis egèszsègről ès arról, mennyire fontos, hogy mit gondolunk magunkról A pozitív ènkèp, az önbizalom erősítèse àllt a közèppontban, a gyerekek csoportos munka keretèben kèszítettèk a feladatokat.
Az osztállyal meghallgattuk a hónaphoz tartozó hanganyagokat. Beszélgettünk az osztályon belüli és családon belüli kapcsolatokról, ezt követően felolvastam a „Mekkora szíve van
egy babszemnek?” című mesét. Megbeszéltük a kérdéseket, majd elkészítették a rajzokat.
Lippói Gárdonyi Géza általános Iskola
A szociális funkciót és az egymásrautaltságot erősítve feldolgoztuk a magyar opera napját kooperatív technikával. Operarészleteket is hallgattunk YouTube-on.
Az óra jó hangulatban telt, mindenkit megmozgatott.
Novemberi Boldogságóra – Beszámoló
Téma: Társas intelligencia
A novemberi Boldogságóra központi témája a társas intelligencia fejlesztése volt. Ennek célja, hogy a gyermekek jobban felismerjék és megértsék saját, illetve társaik érzelmeit, szándékait, valamint hogy mindezt megfelelő kommunikációval tudják kifejezni.
Etikaórán a foglalkozást egy bemelegítő mimikai játékkal kezdtük, amelyben érzelmek arckifejezéssel történő megjelenítését gyakoroltuk. Ezután a gyerekek párt választottak, egymás felé fordultak, és megbeszélték a héten átélt eseményeket, nehézségeket. A feladat célja a nyílt kommunikáció és az egymásra figyelés erősítése volt. Ezt követően tenyérlenyomatot készítettek, amelybe társuk számára bátorító, támogató üzenetet írtak, majd átadták egymásnak.
A Kedvesség világnapja és a Tolerancia napja alkalmából a tanulók sok szinonimát gyűjtöttek a „kedvesség” szóhoz. Ezt követően egy-egy tanuló kiült háttal az osztály elé, a többiek pedig pozitív gondolatokat, kedves mondatokat fogalmaztak meg róla. A gyerekek elmondták, mennyire jóleső érzés volt számukra a sok biztató, szeretetteljes visszajelzés.
A foglalkozás része volt egy szív-puzzle is: mindenki olyan színekkel színezte a darabokat, amelyek legjobban illenek a saját személyiségéhez. A közös megbeszélés során arra jutottunk, hogy ahogyan a puzzle színes elemei együtt alkotnak egészet, ugyanígy mi is sokfélék vagyunk, és együtt tudunk igazán értékes dolgokat létrehozni.
Olvasásórán a Mekkora szíve van a babszemnek? című mesét dolgoztuk fel. Ráhangolódásként a gyerekek a padtársukkal szembefordulva 30 másodpercig egymás szemébe néztek, majd megfogalmazták, milyen jó érzés volt azt megtapasztalni, hogy „figyelnek rám”. A mese felolvasása után átbeszéltük a történet eseményeit, a két babtestvér érzéseit a különválás során, és azt is, hogy Barni milyen erőfeszítéseket tett testvére megtalálásáért. Beszélgettünk arról, miért fontos, ha van testvér vagy barát, akihez kötődhetünk. A gyerekek ezután örömmel kiszínezték a meséhez kapcsolódó babszínezőt.
Az óra zárásaként ismét egymás szemébe néztek a párok, és a következő mondatot mondták társuknak: „Jó, hogy itt vagy.”
A hónap tevékenységei kiválóan szolgálták a társas intelligencia fejlesztését: erősítették az empátiát, a társas kapcsolatok minőségét, az érzelmek felismerését és kifejezését, valamint a pozitív, egymást támogató légkört az osztályban.
Növendékeimmel áthelyeztük az Önbizalom-hegyen mászó papírfigurát a novemberi Egészséges önbecsülés fokozatra. A hegymászós történet felolvasása után arról beszélgettünk, miért fontos, hogy önbecsülésünk megfelelő mértékű legyen. Majd tanulóim megírták a Belső pajzsom c. feladatot, megbeszéltük, és kitették a pajzsokat a terem falára. Külön örömömre szolgált, hogy fuvolázással kapcsolatos válaszok is születtek.
A Boldogságóra Novemberi témája: Támogató kapcsolatok
Tény, hogy az egyéni célok, egyéni fejlődés jelentős szerepet játszik boldogságunk fenntartásában, ennek ellenére azonban a legtöbb pszichológiai kutatás azt bizonyítja, hogy a hosszan tartó jólléti szint elérésének és fenntartásának legfontosabb tényezője nem más, mint a kapcsolatrendszerünk. Az „ideális” támogató szociális háló egyénenként eltérő lehet; egyesek jól érzik magukat a baráti társaság széles körű hálózatában, míg mások az érzelmi támogatást nyújtó, szorosabb kapcsolatokból álló kisebb hálózatot részesítik előnyben. A legújabb tudományos irodalomban gyakori téma, hogy a nyugati világ veszélyben van, ami a szoros, támogató kapcsolatokat illeti. A tendenciák azt mutatják, hogy egyre magányosabb társadalom vagyunk. Például 1985 és 2004 között majdnem megháromszorozódott azoknak az embereknek a száma, akik azt mondták, hogy nincs senki, akire rábízhatnák magukat, és az átlagos szociális háló mérete harmadával csökkent. Az individualizmus, a túlhajszoltság és a technológiával való állandó kapcsolat mind szerepet játszanak abban, hogy egyre távolabb kerülünk egymástól. Ezért kiemelten fontos, hogy a diákok figyelmét arra irányítsuk, hogy ők a társas kapcsolataik felelős szereplői. Tudatosítsuk velük, hogy a társas kapcsolatok folyamatos törődéssel, ápolással tarthatók karban. Hogy a jó kapcsolat nem magától értetődik, és hogy a konfliktusok, problémák is megoldhatók közös akarattal, kedvességgel.
Sose lesz lelki társad, ha te magad félsz megtenni az első lépést.
Good Will Hunting c. film
Tudtátok, hogy november 16.-a a Tolerancia Világnapja?
Nézzétek meg együtt a Hello című, angol nyelvű rövidfilmet (angol felirattal). Feliratot át tudjátok állítani magyarra.
Beszélgessetek a film kapcsán:
Hogy tetszett? Kit mi fogott meg/érintett meg benne? Írjatok 3 dolgot, amit a filmből tanultatok!
Mit jelent az, hogy introvertált és extravertált személyiség? Milyen jellemzőik és erősségeik, pozitívumaik vannak?
1.
Végezz kutatómunkát a környezetedben a barátságról, a kapcsolatok fontosságáról! Kérdezd meg a szüleidet, tanáraidat, a zöldségest, egy járókelőt, az iskolaigazgatót… stb., hogy kinek mit jelent a barátság, és hogyan szokták ápolni! Kérd meg a szüleidet, hogy meséljék el, barátságaik milyen hatással voltak az életükre, illetve barátaik milyen hatással vannak rájuk! Akár készíthettek az interjúkból egy rövid riportfilmet is később az osztálytársaiddal.
2.
Gondolj bármilyen kapcsolatodra, legyen az pl. barát, haver, szerelem stb.
Kérdés: Szerinted mi az a három elengedhetetlen dolog, ami mindenképpen szükséges egy általad jónak tartott, hosszú távú kapcsolathoz?
Írjátok fel külön-külön post-itre őket, majd tegyétek középre az összeset, és válogassátok szét: melyik dolog szerepel a legtöbbször, melyik fordul elő ritkán? A válogatás során rendezzétek a cetliket egy adott formába és ragasszátok fel egy kartonra!
Beszélgessetek arról, hogy:
• Ezek közül melyik mennyire jellemző jelenlegi kapcsolataitokra?
• Ki az, akire bármikor és igazán számíthattok?
• Ki az, akit személyesen felkereshettek vagy felhívhattok, ha baj van?
2025 November
A Boldogságóra Önbizalom Program ajánlott témája: Kiteljesítő erősségek
Az emberi jellem huszonnégy különböző speciális, alapvető elemből tevődik össze. Ezeket a jellembeli erősségeket hívják a pozitív pszichológia kutatói karaktererősségeknek. Minden emberben megtalálható mind a 24 karaktererősség, nemtől, vallástól és kortól függetlenül. Bizonyos erősségek abban segítenek, hogy jobban teljesítsünk. Néhány erősségünk az egészségünk fenntartása miatt fontos. Más erősségek a céljaink megvalósításában, a kapcsolataink megerősítésében, vagy a boldogságszintünk növelésében segítenek. A karaktererősségek fejlesztésével az emberek javíthatják az általános életminőségüket, illetve növelhetik az ellenálló képességüket és a jóllétüket. A diákok esetében különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk a karaktererősségekre, hiszen ezen erősségek fejlesztése egy egész életre hatással lehet. Azok a serdülők, akik tisztában vannak karaktererősségeikkel, és használják azokat mindennapi életükben, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak jóllétet, pozitív érzelmeket és pozitív társas kapcsolatokat. Nagyobb valószínűséggel teljesítenek jobban a tanulmányi eredményekben, és felnőttkorukban karrierjükben is sikeresebbek lesznek.
A jó élet azt jelenti, hogy minden nap használod a KARAKTERERŐSSÉGEIDET, hogy hiteles boldogságot és bőséges elégedettséget teremts.
Martin Seligman
Erősség-fa
1. Kérd meg a diákokat arra, hogy töltsék ki a 8-17 éveseknek szóló VIA erősség tesztet az alábbi oldalon: www.viacharacter.org Érdemes először neked kitöltened, egyfelől, hogy te is felmérhesd, mik a fő erősségeid, és ezáltal te is tudj kapcsolódni a diákjaiddal a feladatokhoz, másfelől pedig így jobban segítheted a megadott honlapon való tájékozódásukat. Regisztrációkor be tudjátok állítani a magyar nyelvű kitöltést.
Amikor mindenki tisztában van a legaktívabb erősségével, készítsétek el a csoport erősség fáját, amelyen a fa törzse az önbizalmat jelképezi, az ágak pedig a diákok különböző erősségeit (pl. kreativitás, szeretet stb.). Minden ágra írjanak fel egy erősséget, majd fogalmazzák meg, hogyan használták már ezeket a mindennapi életükben, és hogy hogyan szeretnék ezeket az erősségeket továbbfejleszteni, esetleg új módokon kifejezni.
https://mentalfocus.hu/ingyenes-erosseg-teszt/
https://mentalfocus.hu/ingyenes-erosseg-teszt/#teszt
Csoportjaimban is megalkottuk az erősségfát, de az iskola közös terében található faliújságon is elhelyeztem az iskola erősségfáját, majd a hangosban kértem a diákokat a következőre:
Egy fontos csatában egy japán tábornok annak ellenére is a támadás mellett döntött, hogy az ellenfél igencsak túlerőben volt.
Ő biztos volt a győzelmükben, ám a katonái tele voltak kétségekkel. Úton a harcmező felé megálltak egy vallási emlékműnél, és a tábornok elővett egy pénzérmét.
– „Feldobom ezt az érmét, ami elárulja a sorsunkat. Ha fej lesz, győzni fogunk. Ha írás, vereséget szenvedünk.”
Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte, melyik oldalára hullik az érme.
Fej lett, a sereg pedig megkönnyebbülve, vérszemet kapva a biztos győzelem miatt, megnyerte a döntő ütközetet.
A csata után az egyik hadnagy felkereste a tábornokot, és hitetlenkedve mondta neki:
– „Ez képtelenség, senki sem változtathatja meg a sorsát!”
– „Bizony nem” – válaszolta a hadvezér, majd elővette az akkor használt pénzérmét. A hadnagy megfordította azt, és döbbenten látta, hogy mindkét oldalán fej van.
Az önbizalom minden esetben elszántság és hozzáállás kérdése. Ha sziklaszilárdan hiszel a képességeidben és abban, hogy győzhetsz, hegyeket mozgathatsz meg az úton.
Az emberi jellem huszonnégy különböző speciális, alapvető elemből tevődik össze. Ezeket a jellembeli erősségeket hívják a pozitív pszichológia kutatói karaktererősségeknek. Ezek az erősségek olyan pozitív jellemvonások, amelyek hozzájárulnak a személy egészséges és boldog életéhez.
Minden emberben megtalálható mind a 24 karaktererősség. Bizonyos erősségek abban segítenek, hogy jobban teljesítsünk. Néhány erősségünk az egészségünk fenntartása miatt fontos. Más erősségek a céljaink megvalósításában, a kapcsolataink megerősítésében, vagy a boldogságszintünk növelésében segítenek. A karaktererősségek fejlesztésével az emberek javíthatják az általános életminőségüket, illetve növelhetik az ellenálló képességüket és a jóllétüket. Fontos, hogy figyelmet fordítsunk a karaktererősségekre, hiszen ezen erősségek fejlesztése egy egész életre hatással lehet. Azok akik tisztában vannak karaktererősségeikkel, és használják azokat mindennapi életükben, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak jóllétet, pozitív érzelmeket és pozitív társas kapcsolatokat. Nagyobb valószínűséggel teljesítenek jobban a tanulmányi eredményekben, és felnőttkorukban karrierjükben is sikeresebbek lesznek.
Nézzük most meg nektek mi is a karaktererősségetek.
A faliújságunkra kitettem egy QR kódót, ami a karaktererősségek teszthez juttat benneteket. Ha kitöltitek, megtudjátok mely tulajdonságaitok erősek.
Készítsétek el az erősségfátokat. Rajzoljatok egy nagy fát, Mindenki tegye fel a saját erősségét az osztály fájára, így meglátjuk, mire támaszkodhat igazán a ti közösségetek.
Az előző tanévben a Boldogságóra Erősség Program keretében megismerkedtünk a 24 karaktererősséggel, megállapítottuk, kinek mi az öt legfontosabb erőssége, és ezek alapján felállítottuk az osztály öt fő közös erősségét is. Így a november havi téma már ismerősként köszöntött ránk. Emlékeztetőül és segítségképpen mindhárom foglalkozáson ott volt előttük az erények és erősségek táblázata kinyomtatva. A foglalkozásokon arra figyeltünk, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat a karaktererősségek és az önbizalom fejlesztésének lehetőségei között.
Az első foglalkozást a Szívmanó nyugilégzés kártyán található két gyakorlattal indítottuk, hogy a stresszes, pörgős mindennapjaikból megérkezzenek a boldogságórára. Célzott kérdésekkel felelevenítettem ismereteiket az erények és erősségek témában. Ezután a tavaly elvégzett VIA-teszt eredményei alapján felolvastam egy-egy tanuló 5 legfontosabb erősségét, és magukra kellett ismerniük. Nem mindenkinek sikerült, de a gyerekek segítettek egymásnak. Azon is elgondolkoztak, hogy most, egy év elteltével mennyiben változtak, rendeződtek át ezek az erősségeik, jelentek-e meg újak a listájukon. Ezután megrajzolták egy-egy erősség szimbólumát, ők hogyan jelenítenék meg, így elkészült a mi karaktererősség-tablónk. Mivel nem vagyunk annyian, ahány karaktererősség van, a kimaradt erősségekhez és kerestem szimbólumokat a következő órára, ők pedig kiszínezték.
Majd az Önbizalom-hegy és kiteljesítő erősségek című vizualizációs gyakorlattal folytattuk. A hátizsákban található tárgyak metaforikus jelentését megértve ügyesen megválaszolták a kérdéseket. Így meg tudták tölteni további tárgyakkal / erősségekkel a hátizsákjukat / belső erőforrásaikat, például jegyzetfüzettel, kis tükörrel, egy kulacs vízzel, bohócorral, medállal, kővel, iránytűvel, könyvvel. Majd arról beszélgettünk, mik a legfontosabb céljaik az életben, és hogy ezek eléréséhez milyen erősségekkel rendelkeznek. Azt is felismerték, hogy ezek eléréséhez még szükséges egyik-másik erősségüket fejleszteni.
A második foglalkozást is nyugilégzés-gyakorlatokkal kezdtük. Majd folytattuk az erősségek tudatosítását, ismét megkapták hozzá az erények és erősségek táblázatát. Ezután felsorolták azt a 3 sikerélményüket, amikor a lehető legjobb formában voltak, majd megállapították, milyen erősségeiket használták ehhez.
Következő lépésként csoportmunkában annak kiderítése következett, hogy ki miben erős az osztályban. A 24 erősséghez kellett egy-egy osztálytársuk nevét beírni, de minden nevet csak egy helyre írhattak be, és minden erősséghez is csak egy-egy nevet írhattak. A feladatot nagyon élvezték, még akkor is, ha azt nehéznek találták, hogy minden erősséghez csak egy nevet írhattak. Célom az volt, hogy minél több erősséget fedezzenek fel a másikban. Voltak olyan erősségek, amelyekre mind az öt csapat egyöntetűen ugyanannak a gyereknek a nevével válaszolt (pl. a tanulás szeretete, őszinteség, társas intelligencia), és volt olyan is, ahová egyik csoport sem talált nevet (pl. körültekintés, önkontroll, vezetői képesség).
Ezután a Pozitivity Felfedező (Az erősségek játéka) korongkártyái közül húztak egyet-egyet. A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki egy erősséget az ott található 6 közül, és idézzenek fel csoportokban egy-egy olyan esetet, amikor az az erősség az osztály valamilyen cselekedetében megnyilvánult. Nem meglepő módon azokat az erősségeket választották, amelyek a közös erősségeiknek számítanak (humor, kíváncsiság, csapatmunka, szeretet, társas intelligencia).
Superman figurájából kiindulva megalkottuk az osztály szupererő tablóját: a kíváncsiság köpenyét, a hála ruháját, a humor és szeretet csizmáját, a kreativitás, az alázat, a társas intelligencia és a kedvesség övét, a remény és a csapatmunka emblémáját viseli a mi szuperhősünk.
November 20-án intézményünk kiemelt jelentőségű jubileumi eseményt ünnepelt: 25 éve vette fel az iskola Sári Gusztáv tanár és tankönyvíró nevét. A tankerületi szintű rendezvényen sor került bemutatóórákra is, így két boldogságórás foglalkozást is megtekinthettek az érdeklődők, melyeket én tartottam a csoportomban. A két csoportfoglalkozás célja az volt, hogy megmutassam, hogyan lehetséges az Önbizalom Program segítségével a tanulók személyes erősségeinek tudatosítása, az önbizalom fejlesztése, a pozitív pszichológiai szemlélet erősítése és az osztályközösség kohéziójának támogatása. Változatos feladatokkal bizonyítottuk, hogy a boldogságórákon tényleg a boldogság kerül a fókuszba. A foglalkozáselemek között voltak nyugilégzés-gyakorlatok, táncos aktivizáló feladatok, erősségek beazonosítása rövid animációs filmek segítségével, egymásnak erősségek küldése labdajáték segítségével, erősséghátizsákba célok és erősségek gyűjtése, erősségfelfedező kérdőíves játék. Ismét nagy sikert arattak azok a feladatok, amelyeket az Ez vagyok én, a Pozitív gyerek vagyok, a Szívmanó és a Szupererő kártyajátékok segítségével valósítottunk meg. A rendezvény ideje alatt a folyosón egy kisebb kiállítást rendeztünk be, amely az elmúlt két tanév boldogságórás tablóit, valamint az alkalmazott szakmai eszközöket (könyveket, társasjátékokat és kártyacsomagokat) mutatta be. A vendégek számára ez átfogó képet adott a program módszertani sokszínűségéről és pedagógiai értékéről. A bemutató-foglalkozásokat és a kiállítást megtekintő pedagógusok és szakmai vendégek visszajelzései egyértelműen megerősítették, hogy a boldogságórák módszertana jól illeszkedik az iskolai nevelő-oktató munkába, a program hozzájárul a tanulók érzelmi, szociális és személyiségbeli fejlődéséhez, és helye indokolt az intézményi gyakorlatban.
A hónap négy foglalkozása nagyon jól rávilágított arra, hogy mi a kapcsolat az önbizalom és az erősségek között. A diákjaim tudatosították, hogy az önbizalom nem a tökéletességből, hanem az erősségeik ismeretéből és használatából fakad. Amikor látják, hogy mire képesek, és tapasztalják, hogy az értékeik működnek, természetesen növekszik az önmagunkba vetett hitük is. S ez Önbizalom Program legfőbb célja.
Papp Judit
A mai boldogságóra keretében a társas kapcsolatok erősítésére, a közösségi élmények mélyítésére és az együttműködési készségek fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A tevékenységeket úgy állítottam össze, hogy a gyermekek játékos formában élhessék meg a kapcsolódás örömét, miközben egymás felé való nyitottságukat és empátiájukat is gyakorolhatták.
A foglalkozást barátságkarkötők készítésével kezdtük. A gyerekek párokban vagy kisebb csoportokban dolgoztak, közben Bagdi Bella Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalát hallgattuk, amely hangulatában is segítette a ráhangolódást a szeretetteljes, elfogadó kapcsolatok témájára. A közös alkotás során számos spontán beszélgetés alakult ki arról, kinek mit jelent a barátság, és kinek szeretnének karkötőt készíteni.
Ezt követően teadélutánt tartottunk, amelyben közös játékok kaptak szerepet. A „Ki vagyok én?” játék során a gyerekek fejére erősített kártyák szereplőit, tárgyait kellett kitalálniuk a társak körülírásai alapján. Ez a tevékenység különösen jól fejlesztette a figyelmet, az együttműködést és az egymásra való odafigyelést.
A program része volt a székfoglaló játék is, amely mindig nagy lelkesedést vált ki a csoportból. Emellett játszottunk seprűs kiesős játékot is: a zene megállásakor az eszközt kézben tartó gyermek esett ki. A mozgásos játékok után felszabadultan táncoltunk, és figyeltünk arra is, hogy mindenki legalább egyszer mindenkivel együtt táncoljon, ezzel is erősítve a közösség kohézióját.
A foglalkozás oldott hangulatát tovább növelte, hogy közben lehetőségük volt apró rágcsálnivalókat és édességet is fogyasztani, ami a társas együttléthez meghitt, barátságos atmoszférát teremtett.
Összességében a mai alkalom vidám, aktív és együttműködő légkörben telt. A gyerekek élményekben gazdagon, egymásra figyelve és egymást támogatva vettek részt a programokban, ami nagymértékben hozzájárult társas kapcsolataik pozitív alakulásához.
Örökbefogadás világnapja ,Kedvesség világnapja
Igaz beszélgetések,történetek,igaz gyöngysor készítése