Csoportunkban a hónap témáját a közlekedés köré csoportosítottuk. A szárazföldi közlekedés állt elsőként a középpontba. A boldogság tevékenységet is ez a téma köré csoportosítottam. Minden tevékenységbe igyekeztem becsempészni a boldogságóra elemeit.
A napunkat minden esetben egy rituáléval indítjuk. A gyermekekkel megbeszéljük az adott nap időpontját, az időjárást, melyeket különféle szemléltető eszközöknek köszönhetően tesszük gyermekközpontúbbá. (kukac, kalendárium, gyöngyök) Ezt követően egy kisgyermek megszámolja, hogy hányan vagyunk, majd a hiányzó neveit felsoroljuk, majd gyógy puszit küldünk nekik a mihamarabbi gyógyulás érdekében.
A mindennapos mozgás során a gyermekkel kisautókká változtunk. Mindenki olyan színűvé, amilyen a medálján szerepelt. (kék, zöld, sárga, piros) Amíg a zene szólt táncoltunk, mikor a síp megszólalt akkor szóltam, hogy: „Sárga autók parkoljanak a saját parkolójukba.” (Sárga tábla jelzés) Akkor lehetett a parkolót elhagyni, amikor a tábla zöld jelzést mutatott nekik. A gyermekek annyira élvezték, a játékot, hogy újbóli játszás kezdeményeztek. A játékot a „jutalomtáblával” zártuk, melyet egy kislány kezdeményezett. Sorban álltak, majd mindenki kiválasztotta, hogy mit szeretne tőlem kérni. Ölelés, puszi, csiki, pacsi, tánc. Fontosnak tartom, hogy minden gyermek a saját aktuális érzelmi igényének megfelelő törődést kapjon, így mindenki saját maga választja ki, hogy mire van szüksége.
A délelőtt folyamán egy általam írt mesét hallhattak a gyermekek, melyet egy meseköténnyel szemléltettem. A mese tanulságos volt, hiszen Vili, a kíváncsi kisvonat elkóborolt a vasútállomásról és besötétedett. Nagyon félt, azonban Gyuszi, a nyuszi segített neki hazatalálni. Az önzetlenséget, és a hazatalálás apró örömét szerettem volna a mese által közvetíteni. A tevékenységet átvezettem egy matematikai tapasztalatszerzésbe, hiszen a gyermekekkel vonatot építettünk , majd egy mozdonyvezetőt és egy kalauzt választottam, a többi gyermek pedig ez által utassá vált. Mindenki elfoglalta a megfelelő vagonba a helyét, a menetjegy szerint, a kalauz pedig leellenőrizte, hogy mindenki jó helyen ül –e. A gyermekekkel közben a „Megy a gőzös” kezdetű dalt énekeltük és elutaztunk Kanizsára, Afrikába és Budapestre. A sorszámokat is gyakoroltuk, hiszen mindig mondtam, hogy hányadik vagonba lévő utasok álljanak fel, tapsoljanak. Ezt követően mindenki beállt mögém kisvonatba, majd abban a játéktérben szállt ki, amelyik szimpatikus volt számára. Ültettünk zöldségmagokat, amiknek a növekedését azóta is figyelemmel kísérjük és örülünk neki, mikor egy újabb kisgyermek magocskája is kibújik. A gyermekkel vonatot készítettünk. Mivel nagyon sok gyermek hiányzott ezeken a napokon, így megkértem a szülőket, hogy otthon ők is készítsék el a guriga festést. Nem szerettem volna ha bármelyik gyermek nem kerül ki a faliújságra, hiszen a csapategységet, az összetartozást szerettem volna szemléltetni mindenki számára.
A víz és boldogságvilágnapja alkalmából egy kis üzenetet adtunk át Makó város lakosainak, miszerint „a Víz kincs, vigyázzunk rá”! A kezdeményezésbe a Makói Óvoda mind a négy tagintézménye részt vett, ezért városi szintű esemény kerekedett a kis csepp ajándékok köré.

Március havi témánk az „Apró örömök élvezete” volt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy mivel és hogyan lehet örömöt okozni egymásnak. Elmagyaráztam nekik, hogy apró örömöt mindennap lehet találni, csak észre kell venni, hiszen ott van a szemünk előtt! Beszélgettünk arról is, hogy mi minden lehet a mindennapjainkban az, ami pozitív örömet tud okozni számunkra. Mit tehetünk, ha kicsit szomorúak, dühösek vagyunk valamiért, hogyan tudjuk megvigasztalni, felvidítani egymást vagy akár saját magunkat, mi az, ami megnyugtat minket. A gyerekek hamar megértették azt, hogyan okoznak örömöt és boldogságot az apró örömök, és mik azok az apró örömök, amiknek örülhetünk akár egy kevésbé jó napon is. Mert minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó! Például egy simogatás, egy kedves szó, megérzünk egy jó illatot, egy ölelés anyától/apától/az óvónénitől, mosoly, napsütés, szabad levegő, madárcsicsergés stb. Pont jól jött a Nőnap, amikor a csoportba járó kislányokat köszöntötték a kisfiúk. A lányok nagyon örültek az ajándéknak.