Februárban a félelmeink legyőzése, megküzdési stratégiák elsajátítása volt a cél . Sokat tettünk ennek érdekében. Beszélgettünk, egymást bátorítottuk, elmeséltem az „Aranykulcs ” mesét, relaxáltunk. Volt olyan gyermek akinek torna feladatoknál adódott félelme, de sikeresen legyőzte, volt akinek a puzzle kirakás sikerült most előszőr. Ellátogatott hozzánk két orvos tanhallgató akik bátorították a gyermekeket az orvoslásban, elmondták mennyire fontos az injekció , az oltások bekapása vagy a fogorvos meglátogatása, segítettek a doktor bácsiról és a fogorvosról alkotott felemelik leküzdésében.
Boldogságóra Alapprogram
Januárban a célok megvalósításáról sokat beszélgettünk. Nagyon sok érdekes célt tűztek ki a gyermekek. A hosszú távú célok között volt aki állatorvos, óvónéni, kukás autó vezető, mentős, rendőr szeretne lenni ,ha majd nagy lesz . Megállapodtunk, hogy a testi ,lelki egészségünk a legfontosabb, ha arra vigyázunk akkor minden megvalósulhat. l Egészséghetet tartottunk, egészséges ételeket fogyasztottunk, ünnepeltünk, meditáltunk és sokat mozogtunk e cél érdekében
Mivel nem is olyan régen mi is voltunk a cirkuszban, így megnéztük a Dumbó című filmet. Annyira tetszett nekik, hogy megfestettük őket, melyekre épp egy lepke száll. Illetve kipróbáltuk a bocsánatsoroló feladatot is. Rájöttünk, hogy nem is olyan könnyű ez a feladat, mint amilyennek látszik.
Jobb adni, mint kapni!? Gyerekként is? És ha nem kapunk? Most magunk szeretetével foglalkoztunk mélyebben. Magunkban kerestük meg az örömforrásokat, írtunk szeretetlevelet is a minta alapján. Természetesen a boldogság világnapja alkalmából a kollégákat és a gyerekeket is megleptem egy-egy kedves üzenettel.
Óvodánkban már, hagyomány, hogy minden évben rendezünk Családi napot. Nagyon jó közösségépítő hatással van a szülőkre. Ezen a napon a Vöröskereszttel szorosan együttműködve egészségszűrés, véradás is van az óvodánkban. Olyan vendégeket hívunk meg erre az alkalomra, akik motivácóval, érdekes előadással készülnek, ösztönzőleg hatva, hogy mennyire fontos a testmozgás, így pl.aerobic, karate, lovaglás.
Mi óvónénik minden évben érdekes, vicces sportversenyekkel készülünk a szülőknek, ahol csoportonként mérettetik meg ügyességüket. Oklevéllel és vándor serleggel jutalmazzuk a legügyesebb szülői csapatot.
Ha már szamuráj, akkor védekezés is. Kellően körbejártuk az adott témát. Sokat beszélgettünk adott szituációkról, melyek ebben az időszakban adódtak. Lépésről lépésre, mondatról mondatra újra átbeszéltük, eljátszottuk a lehetséges „forgatókönyveket”, amik adódtak. Illetve sokat beszéltünk a „megelőzésről” is. Azokról a dolgokról, amik segíthetnek, erőt adhatnak, felvidíthatnak bizonyos helyzetekben. Ezeket képi formában meg is jelenítettük, páncél helyett most pajzzsal.
A gyermekek számára egy kedves kis mesét adtam elő flipchart tábla segítségével a gyermekek szemük elé varázsoltam a háttért, illetve újbábok felhasználásával a szereplőket próbáltam meg megeleveníteni. A mese Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat című mese volt, mely két testvér tündér összeveszéséről és megbocsátásáról szólt, ezzel is példát mutatva a gyermekek előtt a bocsánatkérés fontosságára. A mese meghallgatása után a gyermekek összegezték a látott mesét és a saját szavaikkal összefoglalták a történetet. A történet lényegét kiemelve megkérdeztem a gyermektől, hogy az ő esetükben is meg szokott- e előfordulni a megbántás és a megbocsátás- bocsánatkéréssel. Mely válasz sok eseteben az igen volt. Utána pedig megkérdeztem a gyerekektől hogy milyen érzést vált ki a megbántás, hogyha valaki megbántja őt, hogyan érezzük olyankor magunkat, és hogyan esik nekünk az hogyha tőlünk bocsánat kérnek és esetleg megölelnek?
Miután megbeszéltük a történetet, minden gyermek számára egy piros szívet osztottam ki, mely piros szív a szeretetet és a bocsánatkérést szimbolizálta jelen esetben.
A saját szívecskét minden gyermeknek oda kellett adnia valakinek, azzal a feltétellel, hogy
– Ha megbántotta, akkor bocsánatkérés gyanánt: Bocsánatot kérek tőled, azért mert megbántottalak
– Illetve azért is oda lehetett adni, hogy szeretlek, és így fejezem ki a szeretetem feléd, hiszen a szeretet sokféle lehet, és sokféleképpen nyilvánulhat meg
– Mind a két esetben megöleljük egymást és átnyújtjuk a másik számára a szívünket
Ezzel a két gondolattal igyekeztem a nagycsoportos gyermekek gondolatait felébreszteni, hogy bátra kérjenek bocsánatot, illetve bátran fejezzék ki társaik és a felnőttek iránti szeretetüket és ezt nem kell szégyelniük és nem kell egymást kinevetniük.
Mielőtt elkezdtük volna a szívek átadását, arra kértem mindenkit, hogy jól gondolja meg hogy kinek adja oda a szívét és miért.
Véleményem szerint nagyon jól sikerült a szívhez köthető szeretet, illetve bocsánatkérés, hiszen a gyermekek tényleg szívből jövő érzéssel fordultak társaik felé.
A foglalkozás lezárásaként a Boldogságóra munkafüzetben található színezőt hagytam ott a gyerekeknek felolvasva a hozzá kapcsolódó rövid kis üzenetet.
November hónapban a kiscsoportos gyermekekkel a színes faleveleket gyűjtögettük, majd a falevelekhez kapcsolódóan egy kedves kis mesét mondta el a gyermekek számára egy sündisznóról, akit meg lehetett simogatni, na de hogyan? Hát a falevelek segítségével. A mese végén megbeszéltük a gyerekekkel hogy mindenkinek szüksége van a közelségre, az ölelésre, hiszen ez jó érzéssel tölt el bennünket. Nem szabad a másikat megbántani, kicsúfolni, ellökni, hanem mindenkit úgy kell szeretni és elfogadni ahogy van. A mese lezárásaként minden gyermeket arra kértem, hogy a mellette ülő társát, mindegy az hogy melyik oldalt ölelje meg, majd a másik oldalt is ismételje meg, így mind a két oldalán lévő tárát ölelje meg egyszer, ezzel is erősítve a gyermekekben a bizalmat, szeretetet és az elfogadást. Továbbá a mese végén felajánlottam a gyerekeknek, hogy mi is készítsük el egy sündisznót, akit színesebbnél színesebb falevelekkel borítottunk be.
Május a testmozgásról, az egészséges életmódról szólt. A relaxációs gyakorlatot követően elmeséltem a gyerekeknek a lusta király történetét. Beszélgettünk egészségünk fontosságáról, mi az, ami szolgálja testünket, és mi az, ami megbetegít bennünket. Öröm volt hallani, hogy nemcsak az egészséges étkezést, hanem a mozgást, és tisztálkodást is sok gyermek megemlítette. Mindenki elmondta, hogy mit szeret, vagy szeretne sportolni. Én is meséltem arról, hogy a mozgás számomra mennyire fontos. Nagyon sokat biciklizek, szinte mindenhova azzal járok, mivel nincs autóm. Gyakran megyek a barátaimmal, a családommal túrázni, a természet feltölt és megnyugtat. Több alkalommal jógázom, szobabiciklizek. Mondókát is tanultunk („Egy-kettő-három-négy, nézd, a kezem égig ér…”), jártuk a táncot a „Jól érzem magam boogie”-ra és a munkafüzet feladatai közül is megcsináltunk néhányat.
Csoportunkra jellemző, hogy minden évszakban nagyon sokat sétálunk, járjuk a környéket, játszótereket. Ez a májusi napsütéses napokon sem volt másképp. A hátizsákunkba ilyenkor gyümölcsöt, innivalót pakolunk és nyakunkba vesszük a természetet. A testi feltöltődés mellett nagyon fontosnak tartom a lelki feltöltődést is. A természet kincsei (fák, növények, állatok) pozitív hatással vannak ránk, energiát adnak nekünk.
Május hónap rengeteg programot adott számunkra:
– Megtartottuk hagyományos Tojáskereső túránkat, ahol a családokkal együtt felfedeztük a Monostori erőd és a Duna-part szépségeit.
– Az idei évben rendhagyó Anyák napjára vártuk az édesanyákat. Úgy gondolom, nemcsak a testi, hanem a mentális egészségünk karbantartása is különös figyelmet igényel. Barátnőm, Nagy Krisztina, jógaoktató és mozgásterapeuta hangtálaival érkezett hozzánk. Az anyukák Krisztával egy hangfürdőn vettek részt, majd a gyerekek verssel köszöntötték őket.
– „Szaniszló nyomában” elnevezéssel városunk által szervezett kiránduláson jártunk. A túravezető mesébe ágyazott történetével kalauzolt el minket Komárom nevezetes helyeire (Rüdiger tó, Igmándi erőd, Kecskés László emlékház).
– Megrendeztük hagyományos Családi napunkat is, melynek az idei évben a helyi Generációk Háza adott otthont. Vendégünk volt egy madarász és egy zenei előadó, mi pedig mozgásos feladatokkal készültünk a gyerekeknek, mely a „Kalózkaland” fantázianevet kapta.
– A Gyermekhéten is a mozgást helyeztük a középpontba. Változatos és érdekes programokkal készültünk a gyerekeknek. Kovács Klaudia, kutyakiképző és Pablo kutyusa járt nálunk, akik bemutatójukkal elvarázsoltak és megmozgattak minket. Zenei előadóink, Molnár Orsi és Áprily Géza, pedig megtáncoltatták ovisainkat. A sok-sok ugrálást egy-két gombóc fagyival jutalmaztuk.
– Részt vettünk a városi Gyermeknapon fellépőként a „Miénk a színpad” elnevezésű rendezvényen, ahol nagy sikert arattunk pingvintáncunkkal.
– Sikeresen szerepeltünk a Bozsik Program által megrendezett ovifocin.
– Egész évben heti egy alkalommal úszásoktatásra vittük a nagycsoportosainkat.
– Óvodánk udvara is sok mozgásra invitáló tevékenységet biztosít a gyerekek számára: biciklizhetnek, labdázhatnak, mozgásfejlesztő játékokat játszhatnak, használhatják a mezítlábas tanösvényt.
– Mindennapjainkban igyekszünk megvalósítani a mindennapi testnevelést: mozgásos mondókákkal, relaxációs gyakorlatokkal, tornatermi és szabadtéri játékokkal.
Eseményekben és mozgásban gazdag, izgalmas volt a május!
A diákok és a mozgás…
Az Arany János EGYMI szakiskolában nagyon szeretünk sportolni, mozogni. Beszéljenek helyettünk a képek: A testmozgás és az egészséges életmód gyakorlása program tekintetében tartottuk Ifjúsági napunkat 2025. május 9-én.
A legnagyobb sikere a „Térképtúrá”-nak volt, a fiatalok észre sem vették, hogy játszva tanulnak. Ez az igazi eredménye a szabadidős programjainknak!