Az osztály májusban felidézte, milyen döntéseket hozhatnak a sporttal kapcsolatban, majd eszerint álltak a jobb vagy a bal ablakhoz. Legtöbben nehezen döntöttek és a két ablak között tartózkodtak a legtöbbet.
A bátorsággal kapcsolatban megnéztük az ajánlott videót, beszélgettünk róla és készített az osztály egy plakátot ezzel kapcsolatban, ahol befejezték a mondatot: Emberi kapcsolatokban bátornak lenni…
A május 5-i esélyegyenlőség napjáról is készítettek egy gondolattérképet.
Boldogságóra Alapprogram
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
A Boldogságóra Erősség Program havi témáját, a kíváncsiságot dolgoztuk fel a gyerekekkel.
A gyermeki kíváncsiság egy természetes és veleszületett jellemvonás, amely a környezet megismerésének és felfedezésének vágyát jelenti.
Ahogy a gyerekek nőnek, a kíváncsiságuk is nő és egyre több kérdést tesznek fel a világról. Ebben nyújtott segítséget nekünk a „kíváncsiság gömb”, mely által bátran kérdezhettek egymástól, egymás élményeiről, türelmesen, egymást végig hallgatva.
A Boldog Óvoda foglalkozáson egy igazán színes és érzelmileg gazdag napot töltöttünk együtt az ovisokkal, ahol a vidámság és a pozitív érzelmek megőrzése állt a középpontban.
A foglalkozást egy nyugtató relaxációval kezdtük, amikor a gyerekek elképzelték, hogy kitárják a világukat, mint egy virág, amely szépen kinyílik. Ezután közösen énekeltünk Bagdi Bella „A jobb veled a világ” című dalát, ami még jobban összehozta a csapatot és felkeltette a jókedvet.
A beszélgetőkörben arról beszélgettünk, hogyan őrizhetjük meg vidámságunkat, és milyen pozitív érzelmeket élhetünk át, mint az öröm, elégedettség, nyugalom, kíváncsiság és lelkesedés. Kiemeltük a társas támogatás fontosságát, amit családtagjainktól és barátainktól kapunk, valamint arról is szó esett, hogyan válhatnak ezek a pozitív szokások mindennapjaink részévé.
A „Szeretetfogó” játék során a gyerekek megtapasztalták, milyen jó érzés szeretetet adni és kapni. Ezt követően egy varázslatos mese vette kezdetét: a „Csengetés” elindított minket egy kerekerdői kalandra, ahol a „Bezzeg a boldog erdő – Kerek Erdő” című történet kérdéseit közösen dolgoztuk fel.
A foglalkozás végén a gyerekek színeztek: elkészítették „A boldogság kereke” és a „Halacskák úsznak a boldogságban” rajzokat, amelyekkel vizuálisan is kifejezték a boldogság érzését. Végezetül együtt énekeltük el „A boldogság dala”-t, amely méltó zárása volt a vidám és tanulságos napnak.
Ez a foglalkozás nemcsak a gyerekek érzelmi világát gazdagította, hanem segített nekik megérteni és gyakorolni a boldogság megőrzésének egyszerű, mégis fontos lépéseit, miközben jól érezték magukat és együtt töltöttek egy felejthetetlen délelőttöt.
Kijelöltem egy napot, amikor otthonról mindenki behozhatta a legkedvesebb játékát az oviba. Lehetett ez társas játék, plüss, lego, bármi. A célom az volt ezzel, hogy gyakoroljuk, hogyan tudjuk jó szívvel megosztani a másikkal a számunkra legkedvesebb dolgot, miközben a társunk is megosztja az velünk. Egy fantasztikus játékos napot zártunk így.
Nagycsoportosok vagyunk. Közeledünk az év végéhez. Szoros barátságok, szeretetteljes kapcsolatok alakultak ki a csoportban. Az évet úgy szerettem volna velük zárni, hogy csakis a szép, boldog pillanatok maradjanak meg bennük az óvodás évekről. Ezért bocsánatot kértünk egymástól minden rossz szóért, bántó tekintetért, haragos mondatért. Megöleltük egymást, biztosítva ezzel a másikat arról, hogy nem maradt bennünk egy cseppnyi harag sem.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Májusban a boldogság témák közül olyat választottunk, amelyet a természetben tudtunk megvalósítani. Kincskereső sétára indultunk. A tanulók feladata az volt, hogy kincseket keressenek a séta során. Először csak tárgyakat kerestek. Például elvesztett cipőkanalat találtak. Aztán ráeszméltek arra, hogy mennyi csoda van a környezetünkben, és rá tudtak csodálkozni egy virágra, az állatok nyomaira, vagy a szántóföldi növények szépségére. Jó kis kirándulás kerekedett belőle.
A hónap során többször is beszélgettünk a megbocsátásról, annak jótékony hatásáról, sőt egymás figyelmét is felhívták erre.
Elkészítettük a megbocsátás pillangóit és messzire röptettük őket:
Már várjuk a következő hónapot!
Ma az óvodásokkal az Öreg néne őzikéje című diafilmet néztük meg, majd beszélgettünk arról, milyen apró örömöket rejt a történet – és a saját mindennapjaink.
A mese kapcsán a gyerekek megfigyelték, hogy az öröm néha egészen apró dolgokban rejlik: egy tál meleg ételben, egy szelíd simogatásban, vagy abban, hogy segíthetünk egy másik élőlényen. Az öreg néni örömét lelt abban, hogy gondoskodhatott a sérült őzikéről – nem várt viszonzást, csak szeretettel fordult hozzá. A gyerekek ezt nagyon jól megértették.
A beszélgetés során mindenki elmondhatta, minek örült ma. Volt, aki annak, hogy reggel anya megölelte, más annak, hogy napos idő volt, vagy hogy ma tejbegríz volt az ebéd és fagyiztunk is. Valaki örült, hogy rajzolhatott, más meg annak, hogy a barátja vele játszott az udvaron.
Az „apró örömök” fogalmát közösen így értelmeztük: ezek olyan dolgok, amik nem nagy ajándékok vagy különleges események, hanem egyszerű, hétköznapi pillanatok, amelyek boldoggá tesznek bennünket. A történet segített felismerni, hogy a törődés, a figyelmesség és az együtt töltött idő mind-mind ilyen örömforrás lehet.
A gyerekek érzékenyen és lelkesen kapcsolódtak a meséhez – jó volt látni, hogyan rezonálnak a történet melegszívű üzenetére.
A boldogságóránkat a már szokássá vált nyakláncok kiosztásával kezdtem.
A júniusi boldogságóra foglalkozás a búcsúzás jegyében telt el. Nagycsoport lévén a következő tanévet a gyermekek már az iskolában kezdik majd meg.
Ráhangolódásként „Szeretet folyosót”alkottunk a gyermekekkel, amin mindenki átkelt s közben elmondtuk a rá jellemző pozitív tulajdonságokat.
Hétvári Andrea: Utolsó nap az óvodában mese segítségével felidéztünk néhány kedves ovis emléket az eltelt négy évből. Ezt követően hajót hajtogattunk, ami az útra kelést, az iskolába indulást is szimbolizálta. Mindenki megfogalmazhatta, hogy milyen pozitív élményt visz magával hajóján az iskolába.
Meghallgattuk a hónap dalát: Bagdi Bella: Jobb veled a világ. A dal alatt ölelő kört indítva adtuk át egymásnak a boldogságunk jelképét a szeretetet.
A foglalkozás zárásaként megérkeztünk a Boldogság várához és felraktuk az utolsó létrafokra „boldogságfűzérünket.
Szeptemberben miután megismerkedtünk az elsősökkel, bevezettem a minden napjainkba a
Boldogságórákat. Az első foglalkozáson az erősségkertet tanulmányoztuk, melyről egy
videót néztünk meg, majd mindenki elkészítette a saját erősség virágát.
Októberben az optimizmus gyakorlására összpontosítottunk, mert ez volt a hónap témája.
Beszélgettünk az optimizmus jelentéséről, a reményről. Elkészítettük az örök mosoly képet
és az optimista szemüveget.
November hónapban a társas kapcsolatok ápolása volt a témánk. Megismertük a társas
intelligencia virágát, és megerősítettük magunkban azt is, hogy az örömünk a társas
kapcsolatainktól nagymértékben függ, ezért ezeket ápolnunk kell. Elkészítettük a barátság
tenyeret, majd az osztály barátságfüzérét is.
Decemberben az adventi készülődés jegyében a Boldogító Jócselekedetek hónapja volt.
A Szent Ferenc Egyesített Szociális Intézményben lakó idősek számára ajándékokat
készítettünk karácsonyra.
Január havi témánk az újévet illetően a célok kitűzése és elérése volt. A Varázsecset című
mesével indítottam a foglalkozást, majd a gyerekek is ecsetet fogtak és készítettek egy rajzot
a jövőbeli, lehető legjobb életükről, okos és boldogító céljaikról, terveikről. Majd
elkészítették az aranyhalaikat és belerajzolták a 3 kívánságukat.
Februárban az egészséges önbecsüléssel és a megküzdési stratégiákkal ismerkedtünk.
Készítettünk belső erő pajzsot, megjelenítve ezzel, hogy ki hogyan küzd meg egyes,
számukra nehezebb helyzettel.
Márciusban az apró örömökért voltunk hálásak, így hála falat is készítettünk, valamint a
Boldogság Világnapján piros felsőbe érkeztünk és iskolai programba bekapcsolódva
szivecske formába álltunk az udvaron, ahol egy flashmob készült rólunk. Elhajóztunk a
Boldogság apró szigetére is, ahol megbeszéltük, hogy kit mi tesz boldoggá és ezt le is
rajzolták.
Április hónapban a megbocsátás volt a fő témánk, ahol megbeszéltük a gyerekekkel a
bocsánatkérő szavakat és gesztusokat, valamint arról is szó esett, hogy milyen feszültségoldó
technikákat ismerünk. A foglalkozás végén kiszíneztük a megbocsátás pillangóit.
Májusban a testmozgással, az egészséges életmóddal foglalkoztunk. Egy videó segítségével
táncoltunk és mozogtunk, majd egészségmanót készítettünk.
Júniusban az utolsó és talán az egyik legfontosabb témával ismerkedtünk, a fenntartható
boldogsággal. A gyerekek elmondták, hogy szerintük mik kellenek ahhoz, hogy a boldogság
az életünkben folyamatosan jelen legyen. A fenntartható boldogságunk egyik nagyon fontos
alapja, hogy vigyázzunk a Földünkre. Ehhez kapcsolódóan egy játékot játszottunk, melyhez
egy- egy szemüveget is készítettünk. Párokba álltak, az egyik gyerkőc volt a Föld, a másik
pedig az emberiség nevében szóló személy. A Föld szerepében lévő gyermek elmondta, hogy
éppen most mi bántja vagy minek örül. A másik tanuló pedig válaszolt a Földnek, hogy mit
fog tenni annak érdekében, hogy a Föld jobban érezze magát!
A tanév során minden hónapban tartalmas foglalkozásokat éltünk át. A tanulók és én is
nagyon jól éreztem magam az együtt töltött idő során.