A testmozgás öröme – Oviolimpia
A testmozgással kapcsolatos tevékenységet a könyvben ajánlott mese feldolgozásával indítottam. A mese során a gyerekek megismerkedhettek a mozgás fontosságával játékos és élményszerű módon. A mese után közösen beszélgettünk a történtekről, majd kérdésekkel irányítottam a figyelmüket arra, hogy miért jó mozogni, mit éreztek a mese szereplői, amikor sportoltak, és ők maguk mit szeretnek legjobban mozogni.
Ezután eljátszottuk egyik kedvenc mozgásos játékukat, a Ropi, gombóc palacsinta játékot, hogy megérezzék a mozgás örömét.
A játék után a beszélgetést áttereltem arra, hogy az óvodában is milyen fontos a mindennapi mozgás. Megbeszéltük, hogy a mozgás segít egészségesnek, erősnek és vidámnak maradni, ráadásul segít levezetni a feszültséget és örömöt is ad. A gyerekekkel együtt gyűjtöttünk ötleteket: mitől lesz egészséges az életünk? A gyerekek elmondták, hogy fontos a sok mozgás, a friss levegő, a zöldség-gyümölcs, a pihenés, és az is, hogy sokat nevessünk, játsszunk.
Oviolimpia – élményszerű mozgásos nap
A beszélgetés után nagy lelkesedéssel jelentettem be, hogy idén is megrendezzük az Oviolimpiát, amelyen a mi csoportunk is részt vesz. Elmagyaráztam, hogy a versenyzés során nem az a legfontosabb, ki a leggyorsabb vagy legerősebb, hanem hogy együtt csináljuk végig, próbálkozzunk, és örömmel vegyünk részt a mozgásban. Aki végigcsinálja az öt versenyszámot, egy különleges érmet kap majd jutalmul!
A felkészülés részeként megtanultuk a saját csapat indulónkat.
Versenyszámok:
1. Szlalomfutás – kikerülve a bójákat, futással.
2. Egyensúlyozás bosu labdákon – végigsétálás leesés nélkül
3. Labdagurítás szlalomozással
4. Ugróiskola – mozgásos feladat
5. Kötélhúzás – közös erőpróba, csapatszellem fejlesztése
Az olimpia megnyitóját zászlólengetéssel és az indulónk közös elmondásával indítottuk. A gyerekek izgatottan vettek részt a mozgásos feladatokban, és nagy örömmel buzdították egymást. A versenyszámok végén minden gyermek a nyakába kapta az ovis érmet, amely nemcsak a teljesítményüket, hanem a lelkes részvételüket is elismerte.
Ez a nap nemcsak mozgásfejlesztésről szólt, hanem együttműködésről, kitartásról, és az apró sikerek örömének megéléséről is. A gyerekek büszkék voltak magukra – és egymásra is.
Boldogságóra Alapprogram
9. foglalkozás: Örökmozgók!
Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek kedvet kapjanak a rendszeres mozgáshoz. Ismerjenek meg többféle mozgásformát, hogy lássák mennyi lehetőségük van a mozgásra. Tapasztalják meg, hogy a mozgás örömet okoz, és ez által egészségesebbek lesznek.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Időkeret: 25-30 perc, az alkotás több időt is igénybe vehet.
Foglalkozás menete:
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel Madarak és fák napja alkalmából kirándulásra mentünk a madártani ösvényre. Végig haladtunk az ösvényen, közben hídon mentünk át, fák alatt bújkáltunk, és köveken lépkedtünk végig. Közben természetesen új ismereteket szereztünk a madarakről. Pillangókat kergettünk, hangyákat kerestünk.
A gyermekekkel elénekeljük az „Előre jobb kezedet, utána hátra!” éneket, miközben elvégezzük az énekben lévő mozdulatokat.
Sokféle mozgásformát kipróbáltunk: Jógáztunk, ugráltunk, karikás ugró játékok, volt egyensúlyozás gumikon, házfoglaló játék babzsákokkal, mászókázás, és elmentünk egy szuper játszótérre kirándulni!
Akadálypályát hoztunk létre a csoportszobába!: A gyermekekkel a csoportszobában székekből hoztunk létre akadálypályát, melyet bekötött szemmel kellett teljesíteni az egyik gyermeknek, úgy, hogy a társa hátulról vezette át a székek között.
Sportos mozgásokat utánoztak a gyermekek tükörjátékkal. Nagyon szerették ezt a feladatot a gyermekek.
Bozsik focitornán is részt vettünk ebben a hónapban.
Székfoglaló játék: A gyermekek zenére mozogtak, amikor megállt a zene, le kellett ülni egy székre. Akinek nem jutott, az kiesett a játékból. Többször is eljátszottuk, annyira tetszett a gyerekeknek.
Ugróiskoláztunk: Az udvaron ugróiskoláztunk! Nagyon jó volt! Ez a hónap tele volt mozgásos élményekkel.
A gyermekeket segítettük abban, hogy meglássák, nincs olyan kihívás, amelyben egy kis kitartással nem lehet helytállni. Közös tevékenykedés, avagy hogyan lesz a tökből töklámpás (pl.: közös tökfaragás ).A mindennapi óvodai lét velejárói is a problémahelyzetek, melyek váratlanul lépnek, fel, és megoldásra várnak (pl.: étkezés közben kiborul a víz, vagy leesik az evőeszköz, játék során a játékospolc alá gurul a kisautó).
A MEGBOCSÁTÁS GYAKORLÁSA- Boldogságóra vázlat
A foglalkozás helye: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Marcaltő
A foglalkoztatott korcsoport: vegyes
A foglalkozást vezeti: Pus Tiborné Kalmár Katalin- óvodapedagógus
A foglalkozás témája: A megbocsátás, mint boldogságfokozó technika gyakorlása
A foglalkozás célja: A hónap nagy feladata, hogy a gyerekek megértsék: A megbocsátással elsősorban maguknak tesznek jót.
A foglalkozás feladatai: Többféle megközelítési módot kipróbálunk a gyerekekkel a megbocsátás árnyalatainak megismeréséhez; megbocsátó és vétkes oldalon is állhatunk. Nehezebb téma.
0. (MOTIVÁCIÓ):
A helyszín és az eszközök előkészítése, elhelyezése.
1. MOZGÁSALAPÚ RELAXÁCIÓS GYAKORLAT:
„Villámlazítás” technikájának gyakorlása 3-4szer (leírás a Boldogságóra c.könyv 39.o. /24. gyakorlat)
2. ZENEHALLGATÁS- KEZDŐ ÉNEKLÉS:
Bagdi Bella: Ho’oponopono- www.doldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
Mielőtt meghallgatjuk az új dalt 4 varázsszót fogtok benne hallani: Sajnálom, Bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek.
Találjuk ki, hogy milyen mozdulattal tudjuk ezt megmutatni egymásnak. Ha ötletet kell adni, ezekre is gondolhatunk:
-Sajnálom: simogatjuk egyik kezünkkel a másikat,
-Bocsáss meg: két tenyér összezárva,
-Köszönöm: két kéz keresztezve a mellkason,
-Szeretlek: ölelés, szívformálás az ujjainkból.
3. A TÉMA BEVEZETÉSE:
Mondóka a megbocsátásról:
Aki elsőként kér bocsánatot az a legbátrabb,
Aki elsőként bocsát meg, az a legerősebb.
És aki elsőként felejt, az a legboldogabb.
4. A TÉMA FELDOLGOZÁSA:
Mimi, a kiscica és az elveszett Mosoly (Pál Erzsébet, Szorgos dolgos törpék újság)
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd mit súgnak a tündérek,
…
A mese végén megbeszéljük, hogy kik szerepeltek a mesében?
Mit vesztett el Mimi cica? (a mosolyát) Kivel találkozott útközben? (a nyuszival, aki megölelte, a kismadárral, aki énekelt neki, a bagollyal, aki meghallgatta a történetét, és együtt kitalálták, hogy mit tehetne Mimi, hogy visszanyerje a mosolyát) Mi jutott eszébe a cicának? Kitalálta a megoldást? mit tett? (Elment a kutyushoz és elmondta, hogy nem harakszik rá) Mit érezhetett a végén a cicus és a kutyus? (megnyugodtak, jobban érezték magukat, kibékültek, örültek újra egymásnak)
Történt már veled olyan, hogy rosszat tettél valakinek? És milyen érzésed volt utána? Bocsánatot tudtál kérni? Kértek már tőled bocsánatot, el tudtad fogadni? (a sajnálom, a bocsánat, a köszönöm és a szeretlek szavak kiemelése)
Próbáljuk ki egy Varázsszavak játékkal!
Körbe állunk. Mondok egy varázsszót valaki nevével egy gondolatommal. Aki a nevét hallja, ő is választhat egy varázsszót és továbbadhatja valakinek. aki mondott már varázsszót, az leülhet a székére. mindenkit meghallgatunk figyelmesen.
5. A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA:
Meghallgatjuk újra Bagdi Bella: Ho’oponopono dalát
A foglalkozás elején alkalmazott jelbeszédet használva.
6. A TÉMA TOVÁBBADÁSA:
• Óvodai – A következő napokban a reggeli körnél lehetőséget adok rá, hogy a reggeli játékidőben előforduló nézeteltéréseket megbeszéljük, ha alkalmas rá mindkét fél, akkor a megbocsátást gyakorolni.
• Megbocsátó versike gyakorlása.
• Otthoni – Készíts egy rajzot valamelyik családtagodnak, akitől szeretnél bocsánatot kérni valamiért
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Ebben a hónapban a gyerekek számára a legnagyobb örömöt a nyári szünet érkezése jelenti.
A hála jelentésének megbeszélése: játékos-, és differenciált érzékenyítő feladatokon keresztül.
Kifejezése szavakkal (köszönöm….), gesztusokkal (ölelés, mosoly….), játékok játszásával megjelenítése (Szervusz pajtás.., Párválasztó játékok…, )
Szabad játéktevékenységek során közösen tevékenykedni, önfeledten, boldogan.
Megbízatások: A nagycsoportos gyermekek segítséget nyújtanak a kisebbeknek óvónői kérésre (segítségnyújtás: víztöltésnél, mosdóba kísérésnél együtt kimenni, és egymást megvárni….)
A kisebb gyermekek egy mosollyal, kezük nyújtásával, ill. sokan a köszönöm szó elhangzásával fejezték ki hálájukat nagyobb társaik felé, akik sokszor kérés nélkül is segítséget nyújtottak társaiknak a nap bármely szakában.
A téma feldolgozását egy kesztyűbábbal használatával segítettem, aki bosszúságot okozott a gyerekeknek: lerombolta az építményeiket, nem tartotta be a szabályokat, és eldugta azokat a játékokat, amelyekkel szívesen játszottak volna.
Tízórai után a gyerekek elmondhatták az érzéseiket és sérelmeiket a történtekkel kapcsolatban. Ezt követően újra megjelent a báb, aki elmondta, hogy hallotta, mit beszéltek róla, majd mindenkitől bocsánatot kért, mert nem akart megbántani senkit, és sorban megölelte a gyerekeket. Ezzel gyakoroltuk a megbocsátás folyamatát, az elfogadást és az érzelmek kifejezését.
Ezután elmeséltem a Bezzeg Andrea – Tündéri bocsánat című történetet, amelyhez kapcsolódóan kérdéseket tettem fel a gyerekeknek. A mese után eljátszottuk a „Varázsszavak” című játékot is a könyv ajánlása alapján, amely egy úgynevezett „bocsánatkérő lánc” játék volt – segítve a bocsánatkérés természetes és játékos gyakorlását.
Végül elkészítettük a „Bocsánatkérő dobozunkat” is, amit azokban a helyzetekben használhatunk, amikor valaki nehezen tudott szavakkal bocsánatot kérni, de mégis szerette volna kifejezni a sajnálatát. A doboz átadása egy kedves, nonverbális módja volt annak, hogy jelezzük: megbántuk a tettünket, és fontos számunkra a másik érzése.
A tevékenységet egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely a könyv ajánlásán alapult: „Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom”. Ez segített a gyerekeknek lecsendesedni, ráhangolódni a közös mesélésre és megfigyelésre.
A téma bevezetéséhez Bezzeg Andrea Újra együtt! című meséjét mondtam el, amely számos vidám és humoros jelenetet tartalmaz – ezeket külön is kiemeltem, hogy a gyerekek jobban ráérezzenek az örömre, a nevetés felszabadító erejére. A mese után közösen beszélgettünk a történtekről, valamint kérdésekkel segítettem a megértést és az élmények mélyebb feldolgozását.
Ezután érzékszervi játékokat játszottunk a könyv javaslata alapján. Célunk az volt, hogy a gyerekek tudatosabban figyeljenek érzékszerveikre, hiszen azok is segítenek az örömélmények átélésében és megélésében. Az alábbi játékos feladatokat próbáltuk ki:
• Szaglás vakon – illatok felismerése bekötött szemmel
• Ízteszt vakon – különböző ízek beazonosítása
• Honnan hallod a hangot? – a hang irányának meghatározása
• Mi van a takaró alatt? – tapintás alapján tárgyak felismerése
• Milyen színt látsz? – gyors színfelismerő játék
A játékok után leültünk egy közös beszélgetésre, ahol mindenki megoszthatta, mi okoz neki örömet a mindennapokban – akár egy finom falat, egy ölelés, egy kedvenc játék, vagy egy szép természeti jelenség. A foglalkozást a gyerekek kedvenc dalos játékával zártuk, a „Bújj, bújj zöld ág”-gal, amely szintén közös örömforrás volt számukra.
A hét további napjain is tudatosan figyeltünk az apró örömökre, és megosztottuk egymással ezeket a pillanatokat. Ilyenek voltak például a tavaszi virágok felfedezése a sétán, a „Fordulj kisszék!” című játék játszása, egy katicabogár megtalálása, vagy az udvari játékok öröme, amelyet a jó idő egyre gyakrabban lehetővé tett.
A május a testmozgás mint boldogságforrás gyakorlásának hónapja. Ebben a hónapban nagyon sok időt töltünk az udvaron, ahol a friss levegőn szabadon mozoghatnak a gyermekek, mozgásigényüket a különféle udvari mozgásfejlesztő eszközök elégítik ki. A téma gyakorlásához most benti mozgásos feladatot választottam, a csoport kedvenc plüss állatát vittük magunkkal egy kis kirándulásra. Minden gyermeknek figyelni kellett arra, hogy az állatot felvegye, és a jelzett helyre letegye, hogy a következő gyermek fel tudja venni. A gyermekek szívesen teljesítették a feladatot, örömmel mozogtak.