A Cica csoportban 2024 szeptemberétől tartottunk Boldogságóra foglalkozásokat. Az év elején a szülői értekezleten tájékozattuk a szülőket ennek a programnak a lehetőségéről. Közösen megnéztük a tájékoztató videót, a szülők nyitottak voltak, örültek a lehetőségnek.
Szeptemberben a hála témája került középpontba. A relaxáció egy játékos mozgásos gyakorlattal indult: „Medve vagyok, cammogok” – ezzel ráhangolódtunk a foglalkozásra. A kezdő éneket Bagdi Bella „Szép nap, ölelj át most engem” című dala adta, amelyre a gyermekek együtt ringatóztak, így még bensőségesebb lett a hangulat. Ezután bemutatkozott Boldog Dóra, a foglalkozás kabalafigurája, akit a gyerekek nagy lelkesedéssel fogadtak. Egy kedves mese, „A hálás mackó” (Kovácsné Demeter Mónika Iringó) meghitt módon vezette be a háláról való gondolkodást. A mese után beszélgettünk arról, ki miért hálás: a gyerekek szívből jövő, őszinte gondolatokat osztottak meg. Kézlenyomatokat rajzoltunk körbe, mindegyikre hálaüzenetek kerültek. A munkafüzet feladatai segítették az elmélyülést. A foglalkozás vidám, mégis elmélyült hangulatban telt, a gyerekek aktívak, nyitottak voltak.
Boldogságóra Alapprogram
A téma bevezetéseként arról beszélgettünk, hogy milyen társas kapcsolatokat ismernek, aztán arra kértem őket, írják össze, hányféle kapcsolat fűzi őket a körülöttük lévő emberekhez. A kapcsolatok rangsorolásakor első helyre a család, másodikra (szorosan) a barátok kerültek.
A folytatásban előbb összeírták, kiket tartanak a barátaiknak, miért. Érdekes tapasztalat, hogy az internet révén szerzett ismerősök közül is milyen sok személyt tartanak barátnak, akár olyat is, akivel még soha nem találkoztak. Aki szerette volna, azt megoszthatta a többiekkel, hogy számára mit jelent a barátság.
Hagyományos helyett fordított bakancslistát írtak a gyerekek olyan dolgokról, amiket már most
sikerült elérniük, megvalósítani, illetve átélni.
– Sikerült megállás nélkül lefutnom a 12 percet tesiórán.
– Láttam egy szép naplementét.
– Készítettem anyukámnak krepp papírból virágot.
– Minden hétvégén megyek futni, ha jó az idő.
– Anyáékkal hegyet másztunk ősszel.
– Megkóstoltam a havat.
– A barátnőmmel hóangyalt csináltunk, amikor leesett az első hó.
– Sok barátot szereztem ebben a tanévben.
– Csónakáztunk apával.
– Megígértem anyának, hogy gondoskodom a kiskutyáról, ha kapok egyet – kaptam is.
– Megtanultam a kedvenc énekesem dalszövegeit.
– Elértem, hogy jól DJ-zek.
– Egyedül rendeltem a netről.
– Sikerült bekerülnöm egy jó közösségbe.
– Tesiórán 40 fekvőtámaszt lenyomtam.
– Jobb lettem angolból, mint tavaly – megéri otthon is gyakorolni.
– 68 ötöst kaptam ebben a tanévben eddig.
– Péntek reggelenként is felkelek egyedül (anyának nem kell ébresztenie).
Elérkezett a június, a fenntartható boldogság hónapja, az utolsó boldogságóra foglalkozás ideje. A nagycsoportos gyermekeink, akik iskolába mennek, utoljára élvezhetik velünk ezt a foglalkozást. Óvodánkban megkezdődött a nyár, így kinti foglalkozást szoktunk tartani. Ezt a foglalkozást is kint az udvarunkon tartottam meg.
A Napimádás relaxációs gyakorlattal kezdtünk, ráhangolódás képen. Egy fa alá terítettem szőnyeget és azon körben ülve imádtuk a napot. A gyerekeknek nagyon tetszett ez a szokatlan helyszín.
A gyakorlat után körben állva mozogtunk Bagdi Bella: Jobb veled a világ című dalára.
A témát a Kötéltánc gyakorlattal vezettem be. Az udvaron sorba állva, átmentünk a kötélen és beértünk a Boldog erdőbe. Az erdő egy szőnyeg körül volt, végül a szőnyegre lecsücsültünk.
Elkezdtem a mesét olvasni, a gyerekekre figyelmesen hallgatták. Nagyon élvezték, nagyon kíváncsiak voltak, hogy mi lesz a vége.
Mikor vége lett a mesének megbeszéltük, hogy kinek segített a királyfi, hogyan segítették a királyfit, ki volt kitartó, kinek lehetett hálás, minek örült volna a királykisasszony?
A téma lezárásaként, seprűtáncot játszottunk. Nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a feladathoz és tetszett nekik a játék.
Azt gondolom, hogy megint egy jó évet töltöttünk együtt, a Boldogságóra foglalkozások alatt is. Érdekes, kreatív feladatokon keresztül megismerkedhettünk, a boldogsággal.
Testmozgás
Ez a téma nagyon közel áll a gyerekekhez.A testmozgás nemcsak a fizikai egészségünkre van jó hatással, hanem a lelki jóllétünket is jelentősen javítja. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a stresszt, növeli az önbizalmat, és boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben. A mozgás során a gyerekek megtanulják, hogyan figyeljenek a testük jelzéseire, miközben játékos módon fejlődik az állóképességük, kitartásuk és csapatszellemük is. A testmozgás örömforrás lehet, amely segít kiegyensúlyozottabbá válni, és hozzájárul a pozitív életszemlélet kialakításához.
A mindennapos mozgás mellett,minden héten tartunk testnevelés foglalkozást,és az udvar is remek lehetőségeket biztosít a szabadban való mozgáshoz.
A gyerekek nagyon ügyesen hozzászóltak ahhoz,miért fontos a mozgás,kinek mi a kedvence.Boldog Dóra is elmesélte miért volt boldog a hétvégi kiránduláson.
Relaxáció után,mindenki kapott egy szalagos pálcát,és a Tavasztündér dalra táncoltak,kitaláltak saját koreográfiát követve a zene áramlását.
Utána elmondhatták mit éreztek tánc közben.
A lusta király meséje tetszett a gyerekeknek,értékes gondolatokat fogalmaztak meg a mese mondanivalójáról.A munkafüzet 65.-oldaláról oldottunk meg feladatokat.Természetesen felkerült a Testmozgás jele a Boldogságvár lépcsőjére.
Egész héten figyeltünk arra hogy minden nap legyen valamilyen mozgásos feladat egyéni és csoportos szinten is!
Maci
Beszélgettünk, hogy ki hogyan képzeli el a jövőjét, próbáltuk lerajzolni a fontosabb dolgokat, állomásokat. Elkészült egy fantasztikus rajz.
A bevezető beszélgetés témáját a mindennapok feszült helyzetei adták, majd rákanyarodtunk a lámpaláz kifejezésre. A gyerekek ötletei alapján elkészült a szófelhő, melyben a szóhoz kapcsolódó fogalmakat írtuk be. Személyes élményeket is felelevenítettek, mikor segítette és mikor hátráltatta őket a lámpaláz egy adott helyzetben. Végül megalkottuk a receptet, amelynek hozzávalóit ők javasolták.
Maci csoport
A mellékletben található jócselekedet pörgettyűt használtuk a csoportban. Többféle képen is bekerült a csoport életébe. Volt amikor reggel megérkezéskor mindenki pörgetett, hogy neki mi lesz az aznapi jócselekedet célja és lehetőség szerint próbáltuk megbeszélni, hogy ki hogyan érzi megvalósult-e a célja. Úgy is játszottuk, hogy a nap végén megbeszéltük, hogy a végig gondolva az egész délelőttöt a pörgettyű melyik szeletére mondhatjuk, hogy megtörtént. Sok apró dologról derült ki, hogy bizony az is számít.
A hála témakörrel foglalkoztunk szeptemberben, a foglalkozást az Add tovább a falevelet c. játékkal vezettem be, ezzel segítve az elcsendesedėst, az egymásra való odafigyelést. Majd ezután következett a mese. Amikor a mesebőrönd előkerül, már minden gyermek tudja, hogy mesét fognak hallani, ilyenkor előkerülnek a mesepárnák és egymás mellé leülve várják, hogy elkezdődjék a foglalkozás. A hálafa történetét meséltem el a gyerekeknek, amelyet csendben és koncentráltan figyeltek, a bevezető, ráhangolódást segítő játéknak köszönhetően. Nagy hatást gyakorolt rájuk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy kérték, hogy meséljem el még egyszer. Ezen a napon ugyan már nem jutott rá idő a délelőtt folyamán, de alvásidőben és másnap még egyszer meghallgathatták a mesét. A foglalkozást a hálafa megfestésével zártuk le, amihez örömmel csatlakozott minden egyes gyermek.
A foglalkozást a hét folyamán felelevenítettük még egyszer és minden egyes gyermeket megkértem, hogy fogalmazza meg az én példám segítségével, hogy ki miért és kinek hálás az életében.
A gyerekek valóságos, az életükből merített példákat hoztak fel egytől egyig, amely azt bizonyította számomra, hogy a foglalkozás elérte célját, és megértették a hála fogalmának jelentését.
Maci csoport
Beszélgetőkörben gyűjtöttünk ötleteket a megbocsájtásra, arra, hogy hogyan tudjuk kifejezni mozdulatokkal szavakkal az ehhez kapcsolódó érzelmeinket. Ölelés, simítás, puszi, mosoly… szavakat kerestünk amik segíthetnek nekünk: kérlek, sajnálom, ne haragudj, semmi baj, nem gond. Próbáltunk szituációt eljátszani a nagyobbakkal.