A 6. B osztályba sok táncos lány jár, nekik a tánc jelenti a mindennapi sportot, a fiúknak egyértelműen a foci.
Boldogságóra Alapprogram
Elkeszítettük a közös ,,befőttes üvegünket,, és mindenki beletette, hogy mik oloznak neki örömet a mindennapokban.
Megbeszéltük az optimista és a pesszimista közti különbséget, és eldöntöttük, hogy innentől csak optimista szemlélettel nézzük a világot.
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
Június témája: A fenntartható boldogság
A boldogságóra témái,a boldogság percek a csoportban jelen voltak ebben a nevelési évben is.
Igyekeztünk helyzetekhez,játékokhoz mesékhez, dalainkhoz kapcsolni az aktuális témákat. Örülünk a sok spontán beszélgetésnek,ami lehetővé tette azt a fajta feldolgozást amely élményen ,tapasztaláson alapszik.
Hisszük,hogy az érzelmi intelligenciaval foglalkozva,ápolva, a gyermeki lélek megnyílik,gazdagodik.
Ezáltal mi felnőttek is sok ajándékot kaphatunk.
Bizony kaptunk is! Szeretetet ,ölelést,megoldandó feladatokat,elgondolkodtató beszélgetéseket és további motivációt.
A hála ,optimizmus,boldogító jó cselekedetek,társas kapcsolatok,stb. feldolgozása során olyan érzéseket éltünk át közösen,amely már örökre a szívünkben marad.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Nagyon jó hangulatban zártuk az évet. Kiváló feladat volt a boldogságlábnyomok készítése az összefoglaláshoz. Voltak gyerekek, akik több lábnyomot is készítettek. Rengeteg ötletük volt. Elkészítették a sablon alapján, majd elhelyezték a lábnyomokat a szőnyegen, s közben elmesélték egyenként, hogy nekik mi okoz megnyugvást és boldogságot. Menet közben fedezték fel, hogy ahogy spontán módon elhelyezték a munkájukat egy szív forma kezdett kialakulni. Picit igazítottak rajta, s végül tudatosan teljesen maguktól a szív formáját követve helyezték el a szőnyegen. Aztán játszottunk olyat, hogy mindenki odaállt valamelyik lábnyomhoz, ami nem az ő munkája, de azt a tevékenységet ábrázolja, ami számára is boldogságot jelent. Végül felszedtük a földről, majd mindenki felragasztotta a teremben egy tetszőleges helyre, s év végéig díszítette az osztálytermet. Amikor valaki rosszkedvű, vagy dacos volt, csak ránézett a falon lévő lábnyomokra, s mindjárt jobbkedvre derült.
Átismételtük a kedvenc gyakorlatainkat (NYUGI gyakorlat a feltöltött képen), majd egy jót táncoltak a Jól érzem magam című számra.
A Boldogságóra Program megvalósítása hallássérült gyermekek egyéni fejlesztése során a Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola keretében
A 2025/2026-os tanév során a Boldogságóra Programot egyéni szurdopedagógiai foglalkozások keretében valósítottam meg óvodáskortól középiskolás korig hallássérült gyermekekkel és fiatalokkal. A foglalkozások során kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy a pozitív pszichológia témakörei a gyermekek életkori sajátosságaihoz, nyelvi fejlettségéhez és kommunikációs lehetőségeihez igazodjanak. A hallássérülésből fakadó sajátos tapasztalatok, a kommunikációs akadályok, valamint a társas kapcsolatokban előforduló nehézségek számos alkalommal kapcsolódtak a feldolgozott témákhoz. A munkát vizuális eszközök, képkártyák, rajzos feladatok, történetek, szerepjátékok, valamint a Pillanatkapitány könyv és társasjáték, a Stop Bántalmazás kártyák és a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák alkalmazása gazdagította. A gyermekek a tanév során fokozatosan egyre tudatosabban ismerték fel saját érzéseiket, erősségeiket, kapcsolataikat és azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak lelki jóllétükhöz.
A hála gyakorlása
A hála témakörének feldolgozása során a gyermekekkel közösen kerestük azokat a személyeket, helyzeteket és élményeket, amelyek örömet és biztonságot nyújtanak számukra a mindennapokban. A kisebb gyermekek rajzokkal, képekkel és kreatív alkotásokkal jelenítették meg mindazt, amiért hálásak lehetnek, míg a nagyobb tanulók hálanaplót vezettek és beszélgetések során fogalmazták meg pozitív tapasztalataikat. A foglalkozások során különösen fontos volt annak tudatosítása, hogy a hallássérült gyermekek életében is számos olyan erőforrás található, amely segíti fejlődésüket és mindennapi boldogulásukat. A család, a barátok, a segítő pedagógusok és a személyes sikerek rendszeresen megjelentek a gyermekek visszajelzéseiben. A hála gyakorlása hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók figyelme fokozatosan a hiányok helyett az értékekre és a pozitív élményekre irányuljon.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus fejlesztése során arra törekedtem, hogy a gyermekek megtanulják a nehézségek mögött meglátni a fejlődés lehetőségét. A foglalkozások során számos olyan helyzetet dolgoztunk fel, amelyek a hallássérült gyermekek életében gyakran előfordulnak, például a félreértésekből adódó konfliktusokat vagy a kommunikációs akadályokat. Közösen kerestünk alternatív megoldásokat, új nézőpontokat és pozitív lehetőségeket. A nagyobb tanulók esetében a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák segítségével dolgoztunk a fejlődési szemlélet kialakításán. A fiatalok megtanulták felismerni azokat a gondolatokat, amelyek akadályozzák őket céljaik elérésében, és gyakorolták azok átkeretezését. A foglalkozások során egyre tudatosabban fogalmazták meg, hogy a hibák nem kudarcot, hanem tanulási lehetőséget jelentenek.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok témaköre különösen jelentős szerepet kapott a fejlesztő munka során, hiszen a hallássérült gyermekek gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, amelyek megnehezíthetik a kapcsolatteremtést vagy a közösségbe való beilleszkedést. A foglalkozásokon sokat beszélgettünk a barátságról, az elfogadásról, a bizalomról és az együttműködésről. A gyermekek különböző szituációkon keresztül gyakorolták az érzések felismerését és kifejezését, valamint azt, hogyan lehet sikeresen kapcsolatot kezdeményezni vagy fenntartani. A Pillanatkapitány történetei kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy a tanulók saját élményeiket összekapcsolják a szereplők tapasztalataival, és ezáltal mélyebben megértsék saját társas helyzeteiket is.
A jócselekedetek gyakorlása
A jócselekedetek témakörében a gyermekek megtapasztalhatták, hogy mások segítése nemcsak a környezetükre van pozitív hatással, hanem saját jóllétüket is növeli. A foglalkozások során rendszeresen beszámoltak azokról a helyzetekről, amikor segítettek családtagjaiknak, társaiknak vagy pedagógusaiknak. A kisebb gyermekek számára különösen motiváló volt, amikor saját jótetteiket rajzban vagy történet formájában dolgozhatták fel. A nagyobb tanulók egyre tudatosabban ismerték fel, hogy a kedvesség, az együttérzés és az odafigyelés milyen fontos szerepet játszik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításában.
Célok kitűzése és elérése
A célokkal kapcsolatos foglalkozások során a gyermekek megtanulták, hogyan lehet nagyobb céljaikat kisebb, megvalósítható lépésekre bontani. A kisebbek álmaikat és vágyaikat rajzokon keresztül jelenítették meg, míg a nagyobb tanulók konkrét terveket fogalmaztak meg tanulmányaikkal, kapcsolataikkal vagy jövőbeli elképzeléseikkel kapcsolatban. A Merj Másképp! kártyák segítségével sokat dolgoztunk a kitartás, a motiváció és az önbizalom erősítésén. A tanulók fokozatosan felismerték, hogy a fejlődéshez időre, gyakorlásra és türelemre van szükség, valamint azt is, hogy a sikerek mögött sok esetben kitartó munka áll.
Megküzdés a kihívásokkal
Ebben a témakörben a gyermekek olyan nehéz helyzetek feldolgozására kaptak lehetőséget, amelyekkel mindennapjaik során találkozhatnak. A beszélgetések gyakran érintették a hallássérülésből fakadó kihívásokat, a félreértéseket, a csúfolódást vagy azokat az élményeket, amikor valaki nem értette meg őket megfelelően. A foglalkozások során közösen kerestünk megoldási lehetőségeket, gyakoroltuk a segítségkérést és az érzelmek megfelelő kifejezését. A gyermekek egyre nagyobb biztonsággal tudtak beszélni saját nehézségeikről, miközben fejlődött problémamegoldó gondolkodásuk és önbizalmuk is.
Apró örömök élvezete
Az apró örömök témaköre a gyermekek egyik legkedveltebb területévé vált. A foglalkozások során arra törekedtünk, hogy tudatosítsuk a mindennapokban rejlő pozitív élményeket, amelyek gyakran észrevétlenül maradnak a rohanó hétköznapokban. A gyermekek örömnaplót készítettek, boldogság-pillanatokat gyűjtöttek, és rendszeresen beszámoltak azokról az eseményekről, amelyek mosolyt csaltak az arcukra. Sokszor meglepő volt számukra felismerni, hogy a boldogság nem feltétlenül a nagy eseményekhez kapcsolódik, hanem egy kedves mosolyhoz, egy jól sikerült feladathoz, egy öleléshez, egy közös játékhoz vagy akár egy napsütéses délutánhoz is.
A Pillanatkapitány könyv és társasjáték ebben a témakörben kiemelkedő szerepet kapott. A történetek és a játékhelyzetek segítették a gyermekeket abban, hogy tudatosan figyeljenek saját élményeikre és érzéseikre. A játék során gyakran beszélgettünk arról, milyen apró örömök történtek velük az elmúlt napokban, milyen pillanatokat őriznének meg szívesen, illetve hogyan lehet ezeket az élményeket újra felidézni nehezebb időszakokban. A hallássérült gyermekek különösen érzékenyen reagáltak a vizuális élményekre, ezért fényképek, rajzok és emlékkollázsok készítésével is dolgoztunk. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban jelen legyenek a pillanatban, és képesek legyenek észrevenni a mindennapok szépségeit.
A megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témája mély érzelmi munkát igényelt a gyermekektől, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet játszott érzelmi fejlődésükben. A foglalkozások során sokat beszélgettünk a haragról, a csalódottságról, a szomorúságról és azokról a helyzetekről, amikor valaki megbántotta őket vagy ők bántottak meg másokat. Különösen fontos volt annak megértése, hogy a megbocsátás nem a sérelem elfelejtését vagy elfogadását jelenti, hanem annak a folyamatnak a része, amely segít megszabadulni a negatív érzések terhétől.
A gyermekek történeteken, meséken és szerepjátékokon keresztül dolgozták fel saját élményeiket. Többen beszéltek olyan helyzetekről, amikor csúfolták őket hallókészülékük, cochleáris implantátumuk vagy kommunikációs nehézségeik miatt. Ezeknek az élményeknek a feldolgozása során nagy hangsúlyt kapott az érzelmek biztonságos megosztása és az empátia fejlesztése. A tanulók megtanulták felismerni, hogy a harag természetes érzés, ugyanakkor fontos megtalálni azokat a módokat, amelyek segítenek annak kezelésében.
A témakörhöz kapcsolódva gyakran alkalmaztam a Stop Bántalmazás kártyákat is, amelyek lehetőséget adtak a különböző konfliktushelyzetek elemzésére. A gyermekek közösen keresték azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a békés konfliktusrendezést, az asszertív kommunikációt és a saját határok védelmét. A nagyobb tanulók egyre tudatosabban fogalmazták meg, hogy a megbocsátás elsősorban saját lelki egyensúlyuk megőrzését szolgálja, és nem feltétlenül jelenti a történtek helyeslését.
Testmozgás és egészséges életmód
A foglalkozások során a gyermekek megismerkedtek az egészséges életmód és a lelki jóllét kapcsolatával. Beszélgettünk a mozgás, a pihenés, az egészséges táplálkozás és a megfelelő alvás fontosságáról. A gyakorlati feladatok során mozgásos játékokat, relaxációs technikákat és légzőgyakorlatokat alkalmaztunk, amelyek segítették a feszültségoldást és a testi-lelki egyensúly megteremtését.
Fenntartható boldogság
A tanév végére a gyermekek számos olyan eszközt és stratégiát sajátítottak el, amelyek hosszú távon is segíthetik őket lelki egészségük megőrzésében. Közösen összegyűjtöttük azokat a módszereket, amelyek számukra a legtöbb örömet, biztonságot és sikerélményt nyújtották. A foglalkozások során megszerzett tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek érzéseikre, kapcsolataikra és saját erősségeikre.
A program egészét végigkísérte a konfliktuskezelés fejlesztése, a Stop Bántalmazás kártyák alkalmazása, valamint a nagyobb tanulók esetében a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák használata. Ezek az eszközök hatékonyan támogatták az önismeret, az önérvényesítés, az érzelmi intelligencia és a reziliencia fejlődését. A tanév végére a gyermekek magabiztosabban tudtak beszélni érzéseikről, tudatosabban kezelték konfliktusaikat, és nyitottabban fordultak önmaguk és mások felé. A Boldogságóra Program így nemcsak a pozitív érzelmek erősítését szolgálta, hanem hozzájárult a hallássérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődéséhez és lelki jóllétének támogatásához is.
Június hónapban a magyar feltalálók napja alkalmából megnéztünk egy videót magyar feltalálókról és találmányaikról, majd a tanulók csoportokban dolgozva terveztek olyan hasznos találmányokat, amik boldogabbá teszik a nyarat. A találmányokhoz a meleg és a napsütés adott ihletet, így született napelemes mobiltelefon, az egész testet robotkarral benaptejező kényelmes sapka és egy ventilátoros napszemüveg.
Április hónapban az egyik témahetünk a méhek-hete volt, ezért többször is beszélgettünk arról, hogy milyen állatok a méhek, hol élnek, mit gyűjtenek? Valamint arról is, hogy miből lesz a méz? Milyen mézeket ismerünk?… stb.
A nap folyamán az áprilisi Boldogságóra programból inspirálódva eljátszottuk néhány ajánlott játékot. A méhek hetéhez kapcsolódva a „Méhek tánca” elnevezésű mozgásos játékkal kezdtük a reggelt, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Aztán az őszinteséget gyakorolva a „Mondd az igazat!” nevű játékot játszottuk. Kört alakítva leültünk a szőnyegre, majd odagurítottam a labdát valakinek, miközben a következő nyitott mondatokat mondtam: „Boldog voltam, amikor…; Féltem, amikor…; Szomorú voltam, amikor…; Dühös voltam, amikor….”, amelyik gyerekhez odagurult a labda egy saját élményét felidézve fejezte be a mondatot.
Majd az Erősség Program havi témája szerint a megbocsájtást gyakorolva megalkottuk a saját érzelmi poggyászunkat. Egy kosárba összegyűjtöttünk piros színű (a harag színének megfelelő) építőkockákat, majd megkértem a gyerekeket, hogy gondoljanak olyan helyzetekre, amikor dühösek voltak valamiért és tegyék bele az építőkockát a kosárba, ezzel szimbolizálva azt, hogy leteszik ezt a terhet. Ezután körbe álltunk és megvizsgáltuk egymást, hogy ki miben hasonlít vagy miben különbözik a másiktól. Először csak a külső vonásokat vizsgáltuk, majd a belső tulajdonságokat is összehasonlítottuk.
A délelőtt további részében mézes golyót készítettünk a gyerekekkel, amihez a hozzávalókat együtt mértük ki és mindegyik összetevőt egyenként megvizsgáltuk.
A hét lezárásaként méz kóstolót szerveztünk, különböző virágokból készült mézeket hasonlíthattak össze a gyerekek.
Elérkezett a Boldogságóraprogram utolsó hónapja.
A szokásos módon relaxációval kezdtünk, a „Villámlazítás” gyakorlatot választottam, majd meghallgattuk BagdiBella: Jobb veled a világ című dalát.
Majd szorosan egymás mellé állva, megalkottuk a szeretetfolyosót, amin mindenki végighaladt és megtudhattuk mindenkiről a jótulajdonságaikat, mit kedvelünk bennük, aztán következett a Boldog erdő-Kerekerdő című mese.
Mese után felelevenítettük az elmúlt 9 hónap boldogságóráit.
Boldogságvárunkhoz vezető lépcsőkön megnéztük, hogy milyen cselekedetek tettek bennünket boldoggá, kinek mi volt a kedvence. Felemlegettük, a kitűzött céljainkat, hogy szinte mindenkinek már teljesült, pl.cipőkötés, elballagni az oviból, iskolába menni, pótkerék nélkül biciklizni. Volt, akinek az jutott eszébe, hogy ő hálás volt a csoporttársának, mert sokat játszott vele, testmozgásról az oviolimpia, a családi nap túrával. Sok-sok szép élmény. Ennek örömére megöleltük egymást és beérve a Boldogságvárunkba, beleragasztotta mindenki az arcképét.
Reflexió a Boldogságórák tapasztalatairól
2025 nyarán határoztam el, hogy kapcsolódok a Boldogságórát tartók népes táborához. A kollégáimtól nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. A nyári továbbképzés során tudatosult bennem, hogy nem csak a gyerekeknek, hanem nekem is szükségem van rá. Mindig rohanunk, nem beszéljük ki a bennünket foglalkoztató nehézségeket, csak görgetjük magunk előtt a nehézségeinket. Továbbá azt tapasztaltam az osztályomban, hogy a gyerekek sokszor egymással szemben is türelmetlenek. Indulatkezelési problémáik mellett, egy állandó teljesítménykényszer is nehezíti a mindennapjaikat. A belső feszültség különböző vegetatív, testi tünetekben is gyakran megnyilvánult. Nem tudták őszintén elmondani a problémáikat, feloldani a belső feszültségüket.
A továbbképzés elméleti alapokat nyújtott. A honlapon található, valamint a Boldogságóra kézikönyv és munkafüzet feladatai segítségével indultak az év elejétől, havonta egy alkalommal az irodalom tantárgy részeként a Boldogságórák. A gyerekek minden hónapban várták, hogy milyen játékos tevékenységgel haladunk sorra a témákon.
Már a Hála témánál nagyon sok jó észrevételük volt. Készítettünk is egy ládikát, melyben karácsonyig gyűjtöttük a hálacédulákat. Ebből lett a karácsonyfánkat díszítő hálaláncunk is.
Az optimista szemlélet nagyon fontos ennek a generációnak, mert gyakran nagyítják fel a legkisebb hibát is. Meglátni a legkisebb dologban, a legapróbb lépésben is a jót nem egyszerű. A közös játékok, és ezeken keresztül az együtt megélt élmények sokat jelentettek közösségünknek.
A társas kapcsolatok téma az osztálykohézió erősítését, a boldogító jó cselekedetek a karácsonyi ünnepekre való ráhangolódást segítették elő.
A reális célok kitűzése is nagyon fontos szerepet játszott, hiszen olyan elvárásokat fogalmaztak meg, amit szeretnének elérni a tanévben. Ezek a célok az általuk tetszőlegesen díszített bakancsok hátoldalára kerültek, melyeket kitettünk az osztályban. Tanév végén megnézzük, hogy kinek sikerült elérni a kitűzött célokat.
A megküzdési stratégiák az indulatkezelést, a meditációs zenék az ellazulást segítették. A különböző technikák a dühlevezetés számtalan lehetőségét mutatták meg közösségünk tagjainak.
Az apró örömök megélése, az érzékszerveken való megtapasztalása, később rajzos formában való megjelenítése mind hozzájárult a világunkban lévő apró csodák észrevételéhez.
Talán az egyik legfontosabb témánk volt a megbocsátás. Őszintén megnyíltak egymás előtt az elszenvedett sérelmek kibeszélésében. Bocsánatkártyákat is készítettünk, melyeket a tolltartóba tettünk. Arról is beszélgettünk, hogy miért fontos minden esetben tetteink, mondataink mérlegelése. Az első kérdések között szerepelt, hogy használhatják-e más osztálybeli társaikkal szemben is.
Úgy vélem, nagyon sokat formáltak a játékos feladatok a gyerekek egymáshoz való viszonyán. A közös gondolkodás, a megélt élmények hozzájárultak személyiségük harmonikusabb fejlődéséhez. Segítettek a konfliktusok helyes megoldásában, érzékenyítettek számos helyzetben. Mindent dokumentálni nem lehet, mert gyakran a játék hevében nem a fényképezés jelentette a legfontosabb feladatot. A megélt pillanatok, a közös élmények tették teljessé ezt a tanévet. A következő tanévben is szeretnénk folytatni, mert szükségünk van minél több közös élményre közösségünk formálásához.