A hála témáját az osztályfőnöki óra keretében dolgoztuk fel.
Elsőként egy pókhálóábra segítségével közösen megbeszéltük, hogy kinek mit jelent a hála fogalma. Minden tanuló elmondta, mire asszociál a „hála” szó hallatán, ezeket a gondolatokat pedig feljegyeztük a táblára.
Ezt követően minden diák kapott egy papírt, amelyre levelet írt egy általa választott személynek. A levélben valamiért köszönetet mondtak – olyasvalakinek, akinek talán még soha nem fejezték ki igazán, mennyit jelentett számukra ő maga vagy egy-egy cselekedete. A megírt leveleket a tanulók később át is adták a címzetteknek.
A legtöbb levél a szülőknek szólt, és tőlük számos megható, pozitív visszajelzést kaptam. A szülők számára különösen jól esett ez a figyelmes gesztus gyermekeik részéről.
Boldogságóra Alapprogram
Ezen a Boldogságórán az optimizmus kérdéskörét boncolgattuk. A finommotorika fejlesztéssel összekötve őszi falevelet készítettünk páros munkaformában.
A foglalkozás elején a gyerekek megismerkedtek az „Úgysemegy és Debizony” című mesével, amely játékos módon mutatja be a pesszimista és az optimista gondolkodás közötti különbséget. A történethez kapcsolódóan beépítettem a „Süket béka” tanmesét is, amely személyes kedvencem, és remekül szemlélteti a „meg tudom csinálni” hozzáállás erejét.
A mesék segítségével a gyerekek megértették, hogy az optimista gondolkodás miként segíthet a mindennapi életben – legyen szó tanulásról, barátságokról vagy nehezebb feladatokról.
A mese feldolgozását követően közösen beszélgettünk arról, mikor érezték már úgy a gyerekek, hogy valami nehéz volt, de végül mégis sikerült nekik. A kérdéskártyák segítségével „megszemélyesítettük” az optimizmust és a pesszimizmust, így játékosan, érzelmi szinten is közelebb kerültek ezekhez a fogalmakhoz.
Ezután mindenki átgondolta, miben fejlődött az elmúlt évben, és öt dolgot írt le, amiben változott vagy új képességet sajátított el. A gyerekeknek csodás önreflexiói születtek:
Megtanultam bocsánatot kérni.
Megtanultam az ABC-t.
Több barátom van.
Viccesebb és kedvesebb vagyok.
Udvariasabb és kreatívabb vagyok.
A foglalkozást „A pozitív gyerek vagyok” című dal közös meghallgatásával zártuk, ami megerősítette a pozitív hangulatot és az önmagunkba vetett hitet.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Bácska u Telephely
A gyerekekkel a hála fogalmával ismerkedtünk. Elmesélték ők miért hálásak. Készítettünk hála fát, valamint hála virágot, amit a saját csoport társainak adhattak át a gyerekek és elmondhatták, hogy miért hálásak, miért annak a gyermektársaiknak adják át.
3/a – 4/a – 4/b
optimizmus a „tükörben”, színek tükrében
Az optimizmus gyakorlása
A mai boldogságórán az optimizmus gyakorlásával foglalkoztunk. Megtanultuk, hogyan lehet a negatív mondatokat átkeretezni pozitívvá, és kipróbáltuk, milyen érzés pesszimistán és optimistán gondolkodni. Két csapatot is alakítottunk egy optimistát és egy pesszimistát, majd játékos formában megmutattuk, hogyan lehet másokat felvidítani. Végül „felvettük az optimista szemüveget” (a kezünkkel jelezve), és így néztük meg a világot vidámabban, derűsebben.
Beszámoló a hála gyakorlásáról – „Hálakoktél” projekt
Az osztályfőnöki órán a Boldog Iskola program keretében a hála gyakorlásával foglalkoztunk. A cél az volt, hogy a tanulók felismerjék, mennyi mindenért lehetnek hálásak a mindennapjaikban – akár apró dolgokért is –, és hogy a hála kifejezése hogyan járul hozzá a saját és mások jóllétéhez.
Az óra elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent a hála, kinek, minek szoktunk hálát érezni, és hogyan lehet ezt kimutatni. A tanulók személyes példákat is megosztottak, ami segített abban, hogy a téma érzelmileg közel kerüljön hozzájuk.
Ezután „Hálakoktél” címmel egy plakátkészítő tevékenységet végeztünk. Minden tanuló „összetevőket” írt fel egy koktélpohárba: olyan dolgokat, embereket, élményeket, amelyekért hálás. A poharak színes elemekből, „hozzávalókból” álltak – például „család”, „barátok”, „egészség”, „zene”, „nevetés”, „kutya”, „tanár”, stb.
A plakáton minden tanuló saját „hálakoktélját” helyezte el, így egy közös, vidám és inspiráló alkotás született, amely az osztály közösségének értékeit és pozitív érzéseit tükrözi.
Az óra végén közösen értékeltük a tapasztalatokat. A gyerekek elmondták, hogy a feladat hatására jobban odafigyelnek arra, miért lehetnek hálásak a mindennapokban, és hogy a hála kifejezése jó érzéssel tölti el őket.
Összegzés:
A tevékenység segítette a pozitív érzelmek tudatosítását, az egymás iránti megbecsülés kifejezését és az osztályközösség erősödését. A „Hálakoktél” plakát emlékeztetőként szolgál arra, hogy a hála gyakorlása apró, de hatékony lépés a boldogabb mindennapok felé.
Októberben a Világ Gyalogló nap keretében tettünk egy nagy sétát az iskola közelében lévő kiserdőben.
Szeptemberben a hálasétát választottuk a gyerekekkel, amit hálakirándulássá terjesztettünk ki, mert mentünk Balatonlellére táborozni. Nagyon hálásak voltunk, hogy eljutottunk a Balatonhoz és a sok kedvességért, amit az utunk során kaptunk az emberektől.
Az órát a 29. számú közös légzéssel kezdtük, körben állva, kézen fogva egymást. Nagyon hatásosak ezek a légzőgyakorlatok, bár még kicsit elbohóckodják a gyerekek. Tisztáztuk a fogalmakat: optimizmus, pesszimizmus, melyikre mi a jellemző, vázlatosan felírtuk a táblára a főbb jellemzőiket. Meghallgattuk a „Világomban minden rendben van” című dalt. Felolvastam a lakatlan sziget történetér, és abból kiindulva saját tapasztalatainkat osztottuk meg egymással. Megállapításra került, hogy az optimizmus egy döntés következménye is lehet, többen átéltek már olyan negatív, rossz dolgokat, melyek aztán pozitív eredményt hoztak az életükbe. Két feladatot adtam ki nekik, az egyiket részben közösen oldottuk meg, az optimista/pesszimista verziókat teljesen jól „hozták”. Megkapták a hónap témájának a színezőjét, ennek nagyon örülnek, várják és szépen kidolgozzák-erről képet csatoltam. Elkezdték elkészíteni az optimista/pesszimista szemüveget is szabadon választott technikával, közben tovább hallgattuk a hónap dalát, aranyosak voltak, mert már ficeregtek rá, nagyon fülbemászó a dal. Tetszik nekik. Eközben kártyát húztak és színezés közben megbeszéltük ki mit húzott és mi a válasza az adott kérdésre. Otthoni feladatnak a problémakeresésre pozitív válaszok kersését adtam nekik.
