A Boldogságóra program keretében a hála témáját dolgoztuk fel a beszoktatási időszakban lévő, hároméves kiscsoportos gyermekekkel. A tevékenység célja az volt, hogy a gyerekek pozitív élményeken keresztül tapasztalják meg a hála érzését, és erősödjön bennük a csoporthoz való tartozás élménye, miközben fejlődnek szociális és érzelmi készségeik is.
A foglalkozás első részében egy nagy piros textilszívet helyeztünk el a csoportszobában, amely a csoport közös „szívét”, lelki középpontját szimbolizálta. Minden gyermek – egyenként – felhelyezhette saját jelét a szívre tépőzár segítségével. Ez az egyszerű, de szimbolikus mozzanat segítette az énazonosság, az önállóság és a csoporthoz való tartozás érzésének erősítését. A tevékenység különösen szép példája volt a csoport elfogadó, nyitott légkörének. A gyermekek között egy vietnámi kislány is van, akit a csoport szívből befogadott. A többiek természetes nyitottsággal, szeretettel fordulnak felé, ami jól mutatja, hogy már ebben a korai életkorban is kialakulhat az elfogadás, a különbözőség értékként való megélése. A gyerekek nagy örömmel és büszkeséggel tették fel saját jelüket, ezzel mintegy „kapcsolódtak” a közösséghez. Miután mindenki elhelyezte a jelét, körbeálltunk, és egy-egy szeretetteljes öleléssel köszöntük meg egymásnak a részvételt, az együtt töltött időt. A tevékenység végén közösen kimondtuk: „Egy csapat vagyunk, összetartozunk.” Ez a mondat megerősítette a gyermekekben a közös élmény jelentőségét, és mélyítette a csoporthoz való érzelmi kötődést. A tevékenység zárásaként a piros textilszívet – rajta a gyermekek jelével – kihelyeztük a csoportszoba falára, jól látható helyre, hogy a gyerekek nap mint nap láthassák azt. Így ez a szimbólum állandó megerősítésként szolgál számukra: emlékezteti őket arra, hogy fontos tagjai a közösségnek, és hogy egy elfogadó, szeretetteljes csapathoz tartoznak.
Ezután következett a hálafa elkészítése. A fa alapját mi, felnőttek – óvodapedagógusok és dajka – festékkel készített tenyérlenyomatai alkották, ezzel is szimbolizálva azt, hogy biztonságot nyújtó, támogató hátteret biztosítunk a gyermekek számára az óvodai élet kezdetén. Ezután a gyermekek is elkészítették saját színes tenyérlenyomataikat (ők választhattak színeket), amelyeket a fa ágain helyeztünk el. Ez a játékos alkotás fejlesztette finommotorikájukat, szenzoros tapasztalataikat, valamint segítette kreatív önkifejezésüket. Emellett megerősítette őket abban, hogy ők is értékes részei a közösségnek, hiszen egy közös alkotásban vettek részt. A végén kihelyeztük a csoportunkban a nagy mágneses táblánkra, hogy mindig láthassák a közös hálafánkat.
Reflexió, szakmai indoklás:
A tevékenység során a hála és az összetartozás élményét játékos, élményszerű és szimbolikus formában élhették át a gyermekek. A különálló, textilből készült piros szív, amelyre mindenki a saját jelét helyezte fel, lehetőséget adott az egyéni identitás kifejezésére, miközben a közösséghez való tartozás érzését is elmélyítette. A tépőzáras megoldás önálló cselekvésre ösztönzött, sikerélményt adott, és erősítette a kompetenciaérzést.
A foglalkozás során megmutatkozott a csoport sokszínűsége is: egy vietnámi kislány aktív, boldog résztvevője volt a tevékenységnek. A többiek szeretettel fogadják őt, ami jól tükrözi az elfogadó, nyitott csoportlégkört, és erősíti a gyermekek kulturális érzékenységét is. Az ilyen pozitív interakciók korai tapasztalatai hozzájárulnak a másság elfogadásához, az empátia fejlődéséhez. Az ölelés, valamint a közös mondat („Egy csapat vagyunk, összetartozunk”) érzelmi lezárásként hatott, és mélyítette a gyermekek közti kötődéseket. A piros szív, és a hálafa csoportszobai elhelyezése pedig hosszú távon is vizuális és érzelmi kapaszkodót nyújt a gyermekeknek, különösen a beszoktatási időszakban. Segíti a biztonságérzet kialakulását, és folyamatosan emlékezteti őket a közösséghez való tartozásukra. A festékes kézlenyomatok készítése során fejlődött a finommotorikájuk, szenzoros észlelésük, valamint kreativitásuk. A felnőttek kézlenyomataiból készült faalap biztonságot és stabilitást szimbolizált, amelyre a gyermekek bizalommal építkezhettek.
Boldogságóra Alapprogram
Elsősök vagyunk, így nagy érdeklődéssel vártuk az első óránkat, melynek a hála volt a témája. A beszélgetőkörben elhangzottakat le is rajzoltuk és az osztály Boldogság falára tettük.
Az első témánk a hála feldolgozása volt. Elmeséltem a gyerekeknek, hogy van egy boldogságvár, becsukott szemmel elképzeltük, amelyhez 10 lépcsőt kell megtennünk. Elénekeltük a háladalt, ahol kicsit mozogtuk, sokszor megöleltük magunkat és a társainkat. Napfény légzést gyakoroltuk, mellyel beszívtuk a sok, sok jót és minden rosszat kifújtunk. A hálás kisfecske mesét meséltem nekik majd a hálaverset is elmondtam, utána mindenki elmondhatta, hogy miért hálás. Ezután elkészítettük a közös hálaszívünket, amit a körberajzolt, kiszínezett kezecskékből készült.
A hála gyakorlása volt az első témánk, amit a heti témával, az őszi gyümölcsökkel, összekapcsoltam. Olyan mesét kerestem, melyben mint a két téma megjelenik. Így a hálás gyümölcskösár című mesét választottam a gyerkeknek, melyet érdeklődve hallgattak . A mesét követően átbeszéltük, hogy mi a hála, miért tudunk hálásak lenni az életben. Egy labdát körbe ülve dobáltunk a gyerekekkel, és elkellett mondaniuk, hogy az nap miért voltak hálásak. Sok pozitív dolgot soroltak fel miért is lehetünk hálásak. A heti témának megfelelően hála befőttet készítettünk, színezéssel, festéssel, vágással, amibe belekerült a gyerekek által megfogalmazott három hála. A vizuális tevékenységben szívesen vettek részt. A téma lezárásaként felkerültek a hála befőttek a faliújságra, melyet a gyereke boldogan mutattak meg szüleiknek.
A hála csodája az, hogy olyan mértékben változtatja meg az érzékelésedet, hogy átalakítja a világot is, amelyet látsz.
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A hónap témáját egy mozgásos játékkal kezdtük. A Nagy szél fúj mindazokra , akik c. játékkal vezettem rá a gyerekeket a hónap témájára, ezután meghallattuk a hónap dalát. Megvitattuk, mi a közös a két dologban. Ezután a gyerekek megfogalmazták, mit jelent számukra a HÁLA szó. Megkérdeztem tőlük, ki kinek adna hálát és miért. Egy rajzos feladattal a gyerekek palackba zárták a nyár számukra leghálásabb pillanatát. Zárásként elkészítettük az osztály Hála-hálóját, melynek segítségével a hónap végéig a gyerekek egymásnak jelezhették, ki kinek hálás .Ezzel a hálós feladattal szerettem volna elérni, hogy ebben a hónapban jobban figyeljenek egymásra , törődjenek egymással és ezt a törődést egymás felé is jelezzék, fejezzék ki egymásnak a hálájukat . Igyekeztem tudatosítani bennük, hogy nemcsak nagy dolgokért lehetünk hálásak, hanem az élet apró kis mozzanatait is értékeljük.
Szeptember: A hála gyakorlása
Havi tevékenységeink:
I. Ráhangolódás: a „Hálás vagyok minden napért” c. gyönyörű dal meghallgatása
A dalszöveg alapján összegyűjtöttük, hogy mi mindenért adhatunk hálát.
II. Hálafánk „felfrissítése” új hálaadó üzenetekkel
(KÉPEK)
III. Pozitív üzenetek iskolatársainknak: Kis színes cetlikre bátorító üzeneteket írtak a gyerekek, amelyeket csengetés előtt elrejtettek az iskola különböző pontjain (mosdók, ajtók, pingpongasztal, korlátok…), hogy örömet szerezzenek annak, aki megtalálja.
Egy-egy kedves szóra, bátorító mondatra mindenkinek szüksége van:
„Jó, hogy ide jársz!”
„Értékes emberke vagy!
„Jó fej vagy!”
„Meg tudod csinálni!”
„Jó, hogy az Izsák sulit erősíted!”
„Szerethető vagy!”
„Képes vagy rá!”
„Számítasz!”….
Jó érzés volt látni, hogy üzeneteink mind gazdára találtak. Szerezzetek örömet valakinek Ti is, a hálaérzés megtapasztalása bennetek is pozitív érzést ébreszt!
(KÉPEK)
IV. Köszönet a Szülőknek: a csoport tagjai nemcsak nyári élményeikért mondtak köszönetet szüleiknek, hanem a tanév eleji örömteli közösségépítő napért is.
(KÉP)
„A hála ébren tartja a szíved szeretetét és a lélek fényét.”
(Osho)
Izsákos8.a és Mariann néni
Az óvodás csoportomban a Hála kifejezésének módjairól beszélgettünk. Legelőször a szőnyegen ülve egy mesét játszottam el a gyerekeknek kesztyűbábokkal, Sün Samuval és Brumi Macival. A bábok mesélték el barátságuk történetét, mert nem voltak ők mindig jóban, de Sün Samu megmentette Mackó Brumit, s attól kezdve a legjobb barátok lettek. Mackó Brumi hálás volt Sün Samunak a bátorságáért, a Süni pedig hálás volt a mackó barátságáért, mert addig bizony senki sem barátkozott vele szúrós bundája miatt. A mese után beszélgettünk a köszönetről, a háláról és arról, hogyan fejezhetjük ki: egy kedves szóval, mosollyal, öleléssel, simogatással. A beszélgetés végén emoji arcok segítségével készítettünk egy „Hála rétet”.
Szeptember hónapban a 3. osztályosokkal miért, kiért lehetünk hálásak témát dolgoztuk fel. Több órát keresztül is tudtunk foglalkozni a hálaadással. Többek között meghallgattuk „Bagdi Bella: „Szép nap, ölelj most át engem” című dalát. Hálajáték után elkészítettük osztályunk „Hála-gyöngysorát!”- Minden színes gyöngyszemre a tanulók egyenként írták rá, hogy miért, kiért lehetnek hálásak.
Sikerült feldolgoznunk Bartos Erika: Megsértődött a Gellért-hegy című meséjét. A gyerek meghallgatták a mesét, majd kiemeltük, ki, miért lehetett hálás a mesében.
A mese feldolgozás után a gyerekek kihúztak egy-egy nevet a kalapból; a kihúzott osztálytársuknak rajzoltak valami kedveset és úgy adták át neki…..Köszönöm neked…. Hálás vagyok azért, hogy……
A tanulók szépen kifejezték, elmondták, mennyire örülnek annak, ha egy osztálytársuk figyel rájuk vagy együtt játszanak, tanulnak.
Jó volt látni, hogy a gyerekek ezen a napon még jobban igyekeztek egymásnak kedveskedni, egymásra figyelni.
Nagyon lelkesen vetettük bele magunkat az idei első témába a 4 -es osztályommal. Az ózon világnapja alkalmából a környezetismeret tantárgy keretein belül adtunk hálát a Földnek az ózonrétegnek. Megismerkedtünk az ózonréteggel és az üvegházhatással különböző játékos feladatokon keresztül.
Etika órán hálabefőttet készítettünk az osztálynak.
„Minden napot mosollyal kezdj és hálával zárj” mottó elkísért minket az iskola első hónapjában.