A szeptemberi hónap témája A hála gyakorlása volt. A reggeli foglalkozásunkat egy rövid kis játékkal kezdtük. Körbeálltunk és becsuktuk a szemünket, háromig számoltam, akkor mindenki kinyithatta a szemét és a társa felé fordulva mondhatott neki egy kedves dolgot. (pl. Szép az új benti cipőd!, Ügyes voltál tegnap a focin…) Elneveztük a játékot” mosolyra fakasztó”-nak, hiszen a dicséretek jól esnek és jó érzéseket váltanak ki belőlünk. Megfogalmaztuk közösen, hogy hálásak vagyunk annak, aki megmosolyogtat bennünket és ezzel szebbé teszi a napunkat. Miután leültek a helyükre megbeszéltük, hogy mi az, amiért már most reggel hálásak lehetünk? (pl. jó idő van, süt a nap, az új cipőmben jöhettem ma iskolába…)
Ezután a hála szót ízlelgettük és nagyon szép gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek, hogy számukra mit is jelent ez a szó. Legtöbbjük a családjáért volt hálás, azért, hogy megszülethetett. Ezután rövid kis történetet olvastam fel nekik a hála fontosságáról, mely további beszélgetést indított el és mesélni kezdtek, hogy ki, mikor érzett már hálát?
Ezután közös alkotás következett, egy Hála-fal, a mi esetünkben egy „Hála szőlőfürt” készítése. Mindenki választott egy mandalát, melyet filccel szépen kiszínezett és egy nagy szőlőfürtöt alakítottunk belőle. Minden egyes szőlőszem hátuljára egy szót írtak fel, amiről a hála jut eszükbe (pl. anya, játék, Fortnite, nyári emlékek, kiskutyám…)így fűztünk belőle egy közös „Hála szőlőfürtöt”.
Boldogságóra Alapprogram
A felső tagozat eleje nagy váltás: új tanárok, több tantárgy, kicsit nagyobb önállóság – ilyenkor az osztályközösségben is fontos, hogy megtanulják értékelni és támogatni egymást. A hála kifejezése nem kell, hogy nagy dolog legyen, inkább apró, mindennapi gesztusokból állhat.
Hála-játékok az osztályban
„Hálakör”: mindenki mond egy dolgot, amiért hálás aznap valamelyik osztálytársának.
„Titkos köszönők”: a gyerekek húznak egy nevet, és a héten keresnek alkalmat, hogy kedvesek legyenek vele, majd a hét végén kiderítik, ki kinek volt „köszönőpárja”.
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
Szeptemberi boldogságóránk központi témája a hála volt. A gyerekekkel közösen fedeztük fel, mit jelent hálásnak lenni, miért fontos ez az érzés, és hogyan tudjuk kifejezni mások felé.
A foglalkozást a szokásos hívóképekkel kezdtük, majd relaxációval folytattuk. Ezután labdát adtunk körbe „örülök, hogy itt vagy” egymás üdvözlésére.
A hála érzését mesén keresztül közvetítettem a gyerekek felé. A mindig elégedetlen kisnyuszit a hálatündér álmában a hálaszigetre repíti, ahol csupa boldog, elégedett kisállattal találkozik. Mikor felébredt, rácsodálkozott, hogy milyen szép is a világ.
Mese után lefeküdtünk a szőnyegre és lecsendesedve hallgattuk Bagdí Bella „Szép nap” cím dalát.
A boldogságórát a szabadban folytattuk tovább és „hálasétára” indultunk az óvoda udvarán. A gyerekek azt figyelték meg, milyen apró dolgokat látnak, hallanak vagy éreznek, amiért hálásak lehetnek. Beszélgettünk róla, hogy a napsütés, egy mosoly, a barátjuk jelenléte vagy egy fa árnyéka is örömforrás lehet.
A séta egyik legmeghittebb pillanata az volt, amikor együtt megkerestük az udvar egyik nagy fáját, és azt neveztük ki a „hálafánknak”. Körbe álltuk és hálásak voltunk, hogy ezt a délelőttöt együtt tölthettük. A nagyobbak összefogták a csoportot és vidáman kiáltották, hogy „itt a nagy csapat”!
A mese, a zene, a természet közelsége és a „hálafa” megölelése mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy igazán szívhez szóló, tartalmas élményben legyen részük.
Szeptember hónapban a Hála témakörét dolgoztuk fel. Amikor először beszélgettünk róla, a gyerekek szinte mindannyian egy olyan dolgot neveztek meg, amit megkaptak a szüleiktől (új játék, telefon, stb.) Miután közösen, több irányból is megközelítettük a témát, már sokkal hétköznapibb dolgokat soroltak fel. Azóta minden nap meg tudják fogalmazni, amiért hálásak lehetnek. Ezeket a gondolatok egy hálabefőttben gyűjtjük a hónap végéig.
Ebben a tanévben néhány év kihagyás után újra bekapcsolódom a boldogságórákba a mostani osztályommal.
Az osztály 5 tanulóból áll, 4 fiú és egy kislány. Nekik újdonság ez a program, ezért hagyok időt arra, hogy ráérezzenek az ízére. Ezért a hála témáját több oldalról is megközelítettem, minél jobban lássák, az érzelmi fejlődésükre milyen sokféleképpen tud hatással lenni a boldogságóra.
Lázár Ervin Program keretében Zalaegerszegen a Hevesi Sándor színházban megnézhettük a Vadászom! Utamból kotródj című darabot, Vuk történetét. Hálásak voltunk a történetért, hisz láttuk benne a család fontosságát, az életért való küzdés próbatételeit, a testvéri szeretetet, a gondoskodást.
A Családsegítő Központ munkatársainak hálás szívvel köszöntük meg, hogy a Biztonság hete alkalmából megismertették tanulóimat a kerékpáros közlekedés szabályaival, játékos feladatokon keresztül megbeszélték a jelzőtáblákat, a kerékpár részeit, a védőfelszereléseket.
Egy hálaverssel megköszöntük a takarítónéniknek a takarítás világnapja alkalmából a mindennapi munkájukat.
A „Mozdulj a klímáért” program során a Földünkre gondoltunk, egy élőképet formálva (emberi lábnyom) köszöntük meg, hogy élhető a Földünk, levegőhöz, vízhez, és minden más életfeltételhez juttat bennünket.
A boldogságórán meghallgattuk Bagdi Bella köszöntőjét, hisz a gyerekek még nem találkoztak vele a képernyőn keresztül sem, így mindenképpen szerettem volna nekik bemutatni.
Felolvastam nekik Aranyosi Ervin: Hálás vagyok versét.
Megnéztük Bartos Erika: Megsértődött a Gellért-hegy című meséjét, ami nagyon tetszett nekik, lekötötte a figyelmüket. Közben a hozzá tartozó színezőt színezték.
Szívdobogtató mozgásképpen az Aki nem lép egyszerre című dalra jártunk először lassú, majd gyors menetelést, kértem őket, közben gondolják meg, kinek szeretnének hálát mondani az osztályból. A dal végén odamentek ahhoz a társukhoz, akinek valamiért hálásak és ezt meg is fogalmazták.
Az aranypálca című diafilmet is megnéztük, megbeszéltük a történetet.
Egy közös hálafát színeztek ki az óra végén, közben meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át című dalát.
Nagyon tetszett nekik az óra, minden percében fenn tudtam tartani a figyelmüket, ami náluk hatodik órában nagyon komoly erőfeszítést igényel.
Közös fotóval ünnepeltek a Boldogságórás osztályok
Szeptember 21-én, a Hála világnapja alkalmából iskolánk Boldogságórás közössége egy különleges pillanatot örökített meg: közös fotót készítettek a programban részt vevő osztályok – öt alsós és egy felsős csoport -, hogy így fejezzék ki összetartozásukat és a hála fontosságát az életükben.
Iskolánk büszkén viseli az „Örökös Boldog Iskola” címet, és immár hagyománnyá vált, hogy a tanév során kiemelt figyelmet fordítunk azokra az érzelmi és szociális kompetenciákat fejlesztő témákra, amelyek segítik tanulóink jól-létét. A tanév első témája – a hála – már meg is jelent a diákok munkáiban, gondolataikban, és az osztályfoglalkozások során készült alkotásokban, a szülők is hálás gondolatokkal indították a tanévet.
A közös fotó nemcsak az ünneplés egy formája volt, hanem egy üzenet is: a hála érzése összeköt bennünket, és segít abban, hogy észrevegyük mindazt a jót, ami körülvesz minket nap mint nap.
2025.09.19-én végre megtartottam az első Boldogságórámat, amit már nagyon vártam én is és a gyerekek is.
Az órát az „irkafiraka” nevű gyakorlattal kezdtük. Szeretnék sokszor látni a tanítványaim arcán ilyen boldog önfeledt mosolyt, mint a rajzolás közben láttam. Nagyon élvezték a feladatot. Ráhangolódásként meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem című dalát. Ezután rátértünk a hónap témájára, hogy mi a HÁLA, mikor érzünk hálát. Volt néhány nagyon jó példa, de sokan akkor nyíltak meg igazán, amikor a Wordwall feladatában megkezdett mondatokat kellett befejezni. Az órát egy rejtvénnyel folytattuk páros munkában, aminek a megfejtése a hála kifejezésének legegyszerűbb formája volt, a KÖSZÖNÖM szó.
A Csodakantár című mese felolvasása után megbeszéltük, ki-kinek lehetett hálás. Nagyon jól megfogalmazták gondolataikat a gyerekek.
Csoportalakítás után le kellett jegyezniük egy A3-as lapra, miért hálásak reggel/napközben/este. Előzetesen megbeszéltük, hogy nem kell nagy dolgokra gondolni. Csodás alkotások születtek, tele tartalmas gondolatokkal. Következett a Hála-fürt elkészítése. Eddig minden feladatnál közös gondolkodás volt. A „Hála-fürt” készítésénél már önállóan kellett átgondolni, hogy miért is hálásak a mai napon. Így haladtunk a közös-páros- csoportos, majd az egyéni hála megfogalmazásáig. Az óra végén kirakták a gyerekek ceruzákból a HÁLA szót. Igazi kis csapatként segítették egymást, kinek a ceruzája lesz jó, az éppen következő betűhöz. Majd padtársaiknak elmondták, miért is hálásak nekik. Felejthetetlen pillanatok voltak, ahogy egymásra nézve mondták el, miért hálásak egymásnak. A kislányok még egymás kezét is megfogták közben! Úgy érzem, az óra elérte célját, a gyerekek megértették, hogy mi a hála, és hogyan lehet kifejezni. Bízom benne, hogy gyakorolni fogják a hála kifejezését, és ezzel is boldogabb, kiegyensúlyozott gyerekek lesznek.
Az 5.b osztályommal a Hála gyakorlása témakörben megbeszéltük ki miért hálás, kinek hálás, és kinek köszönhet sokat életében. Az osztályban a gyerekek egymásnak is elmondhatták miért hálásak Nagyon sok kedves történetet hallhattam a legtöbbjüktől. Többen a családjukat emelték ki, édesanyjukat, édesapjukat, nagyszüleiket. Amikor az osztálytársukról beszéltek, kiemelték a segítőkészséget, azt, hogy számíthatnak a társukra, felvídítják egymást. Ezeket emelték ki a hála okának.
Megosztották azt is, hogy a hála jó érzéssel tölti el őket, segít a beilleszkedében, a jó közösség fenntartásában is.
Elkészítettük a Hálafát is, amin kis szívecskékben mindenki leírta kinek hálás és megindokolta miért. A gyerekek ezután közösen felragasztották a szíveket, és elolvasták egymás üzeneteit.
Az iskolánk aulájában kiállítást is szerveztünk a Boldogságóra Programban rész vevő osztályok alkotásaiból.
Első Boldogságóránkra szeptember 24-én került sor negyedikes osztályunkkal. A gyerekek nagyon élvezték a változatos munkaformákat, az őszi levelek színeivel készült hálafa pedig különleges ékessége lett a termünknek.