A Hála gyakorlása

A tevékenységet Bagdi Bella: Boldog vagyok dal meghallgatásával kezdtük, közben mozgással kísértük. Beszélgettünk a háláról, kinek, minek és miért lehetünk hálásak. Mivel a heti témánk az Állatok Világnapja összekapcsoltam a két témát, mivel a gyermekek nagyon szeretnek az állatokról beszélgetni. Miért lehetünk hálásak az állatoknak és ők is hálásak nekünk. Sokat mozogtunk, utánoztuk az állatok mozgását, hangját.
Majd ezt követően megnéztük Az aranypálca című népmesét. megbeszéltük, hogy a mesében szereplők kinek és miért lehet hálás.
A tevékenységet a Boldog vagyok című dal meghallgatásával zártuk.

Hála gyakorlása:

A mai felgyorsult világban nagyon nehéz megállni, lelassulni és befelé fordulni. Az egyik ismerősömmel beszélgettünk, aki elmondta, hogy hetente hálanaplót ír, ami segített neki jobban megélni és fókuszáltan jelen lenni a mindennapokban.
A hála egy olyan érzés, mely pozitív hatással van a lelki egészségre, az empátiára és a társas kapcsolatok fejlődésére is. Segít, hogy a jó dolgokra koncentráljunk, megéljük a mindennapok örömeit. Éppen ezért fontos már óvodás korban átadni a hála érzését. Nap, mint nap példát mutatok a gyermekeknek azzal, hogy kifejezem a hálámat irántuk, pl.: hogy megköszönöm a munkájukat, figyelmüket, segítségüket.
Nagyon jó közvetítő volt A Hálafa története című mese, amit az Égig érő fa vagyok, mint a nagyok… relaxációs gyakorlat után dolgoztunk fel. Eleinte nehézséget okozott átgondolni azokat a dolgokat, amiért hálásak lehetnek a gyermekek, végül azonban rájöttek, milyen sok apró, mindennapi dologért lehetnek hálásak.
• „Az egészségemért.”
• „A szüleimért.”
• „Hogy van lábam és tudok járni óvodába.”
• „Anyukám megengedte, hogy egyek nyalókát.”
• „Hálás vagyok, hogy anyukám vett nekem egy virágos csatot.”

Én magam hálás vagyok többek között azért is, hogy a szülők nagyon nyitottak a programmal kapcsolatban és aktívan részt vesznek benne. Ők a következő dolgokért hálásak:

• „Hálás vagyok azért, hogy azok akiket szeretek és fontosak nekem, itt vannak körülöttem.”
• „Hálás vagyok, hogy a gyermekem biztonságban érzi magát.”
• „Hálás vagyok, hogy a saját életemet élhetem.”
• „Hálás vagyok a gyermekemnek, hogy megtanít engem gyermeknek lenni.”

A hála gyakorlása apró lépésekkel kezdődik, pl.: egy mosollyal, egy köszönömmel, de ezek a kis gesztusok egész életre szóló hatással lehetnek a másik és a saját életünkre.

Tegyetek egy sétát az óvodában vagy a
környékén, és együtt mutassatok rá azokra
a dolgokra, amelyekért hálásak lehettek. Ez
lehet az öltözőszekrény, amibe be tudjátok
pakolni a ruhákat, a tornaterem, ahol az
egészségetekért tehettek, a konyha, ahol a
finom ételek készülnek, az udvar, ahol
szabadon játszhattok, egy közeli park, ahol
ovi után is tudtok programokat szervezni,
ahol lehet sétálni, biciklizni, egy fagyizó,
ahol finom a süti, a fagyi.
A hálasétát hálakirándulássá is
emelhetitek.
Csendes kör: Üljünk le egy körbe, kényelmesen. Hunyjuk le a szemünket, és vegyünk
néhány mély lélegzetet, ami segíthet lecsendesedni. Figyeljük meg a testünket, ahogy a
széken vagy a földön pihen!

Elkezdtük a csoportunkban a Boldogságórákat.
Először megrajzoltuk és közösen kiszíneztük a ‘Boldogság várát’. A gyerekek nagyon szívesen vettek részt a csoportos feladatban, tetszik nekik a szép színes vár, amit a csoportszoba falára ki is tettünk. Büszkék rá, és egy különleges szerepet is betölt nálunk: az aludhat a Boldog vár előtt, aki aznap igazán jól viselkedett.
Szeptemberben minden héten tartottunk egy foglalkozást a Hála érzésének megtapasztalására.
A ‘Jobb veled a világ’ c. dalra kör kialakítása, ölelkezés, kígyózás – hagyománnyá vált a foglalkozásain elején, és a relaxációkkal ráhangoltak minket.
Boldog Dóra bevonásával olyan meséket hallgattunk meg, amikben megtapasztalhattuk, és minden alkalommal megbeszéltük a hála fontosságát. Elmeséltem ‘A Hálafa történetét’, elbáboztam nekik a ‘Maci bajban van’ c. mesét, és ‘G. Nagy Éva: Angyalok csak a mesében vannak?’ c. történettel is megismerkedtünk. A mesék nagy hatással vannak rájuk, könnyebb általa megérteniük az érzéseket.
Közösen elkészítettük a ‘Hálafát’. Mindenki elmondta, hogy miért hálás a leginkább, én pedig beleírtam a papír tenyerükbe, amit közben kiszíneztek és a fára ragasztottak. Kitettük az öltözőbe, hogy a szülők is láthassák, és boldoggá tegye őket, mert nagyon sokan a szüleikért a leghálásabbak.
A ‘Hála fal’ is kikerült a csoportban. Mindenki gyűjtögette a gömbjébe a kis hála virágokat. Voltak akik nagyon aranyosan érezték a lényegét, de páran versenyezni akartak. Érdekes megfigyelni, hogy melyik gyerek hogyan kezeli az ilyen játékokat. Hónap végén megbeszéltük ezt is.
A kis Hála-szimbólum az utolsó foglalkozásban a vár lépcsőjére felkerült. Előtte körbe adtuk a kis virágot, és mindenki elmondhatta a csoporttársainak, hogy miért hálás neki.

A szülők felől rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, nagyon örülnek a tevékenységeinknek.

A Boldogság órák bevezetését már nagyon vártuk kolléganőmmel csoportunkban. Korábbi csoportjainkban is tartottunk már Boldogság órákat. Nagycsoportosainkkal a hónap témájának bevezetését beszélgető körrel kezdtük. Beszélgettünk a barátságokról, a kedvességről, a háláról, hogy miért is lehetünk hálásak, milyen apró örömöknek adhatunk hálát nap mint nap. Megtanultuk a „Mit szólnál egy öleléshez” kezdetű verset, mely segítette a gyerekeket a témára való ráhangolódásra. A hét folyamán „Hálasétát” tettünk az óvoda környezetében, és udvarán, ahol a gyerekek megfogalmazták miért is lehetünk hálásak. Sok leleményes válasz született, például: „Hálásak lehetünk az őszi fák szépségéért, az óvoda sok udvari játékáért!” A hónap nevezetes napjaként szeptember 26-át tűztük ki, a „tiszta hegyek napját”, – amikor közösen megnéztük Bartos Erika: A megsértődött Gellért hegy című meséjét. Ezután a témafeldolgozó kérdések segítségével beszélgettünk a meséről. A gyerekek aktívan, elgondolkodva válaszoltak. Nagyon örültek a Gellért-hegy színezőnek. Zárásként meghallgattuk a „Hála erősségdalát”-ami nagyon tetszett a gyerekeknek.