A hónapban az optimizmus gyakorlását próbáltuk a gyermekekben erőstése. Megbeszéltük, hogy mit is jelent az, ha valaki optimista. Beszélgettünk arról, hogy mennyi mindent meg tudtak már tanulni az eddigi életükben, mennyi mindenre képesek. Majd arról beszéltünk, hogy ki-mit szeretne még elsajátítatni, minek örülne, ha meg tudná tanulni? Végül minden gyermek a varázsgömbbe belerajzolhatta a kívánságát.

A foglalkozást a Tódi törpe varázsszemüvege című mesével készítettem elő az előző napon. A gyerekek meghallgatták a mesét, és beszélgettünk arról, hogy mi minden szép dolog van a világunkba, mi milyen módon tudjuk jobbá tenni azt, milyen emberi tulajdonságok kellenek hozzá.
A gyerekekkel az optimizmus gyakorlását a ,,Hervad a virágom, éled a világom” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Majd körbeültük a szőnyeget és elővettük a csoport varázstükrét. Mindenki megnézte magát benne, és elmondta, hogy mi az a tulajdonsága, amire büszke, mi az a terület amiben ügyesnek érzi magát. Nagy örömömre szolgált, hogy a gyerekek szépen meg tudták fogalmazni gondolataikat. A bizonytalankodóknak segítséget nyújtottam, kiemelve azt, hogy mely dolgok az erősségei. Majd elkészítettük csoportunk ,,Értékeink virágoskertjét”. A virágok közepén piktogrammok jelöltek képességterületeket ( rajzolás, éneklés, mozgás, segítség egymásnak, verselés) Virágszirmokra rajzolták a gyerekek a jeleiket, és arra a virágra ragasztották a jelüket, amiben erősnek érezték magukat. Természetesen egy gyerek több helyre is ragaszthatott szirmokat. Aki bizonytalan volt magában, az belenézhetett a varázstükörbe megerősítésként. Nagyon szép színes lettek a virágaink. Miután mindenki a maga megítélése alapján végzett a ragasztással, újra körbeültük a szőnyeget és közösen megbeszélve felragasztottuk a Boldog várunk második lépcsőfokára az optimizmus jelét. Lezárásként meghallgattuk Bagdi Bella ,,Boldog vagyok” dalát.