Januárban mindig folytatjuk a család témakört, ilyenkor általában azzal foglalkozunk, hogy anyának apának mi a munkája, hol dolgozik, mivel foglakozik. Idén is így volt ez. A szülők, akik tehetik, ebben mindig partnerré válnak, sokukat sikerül meglátogatni a munkahelyén, élőben megnézhetjük hol és hogyan dolgoznak. Most is jó néhány helyre elmentünk. Voltunk autószerelő műhelyben, iskolában, tanórán, kisboltban. Volt aki a „műhelyét” hozta be a csoportba és ott mutatta meg mit és hogyan csinál. Folytatódik még tovább, hiszen van amikor a szervezés sok időt vesz igénybe, vagy soká kapunk „engedélyt” egy-egy ilyen látogatásra. Lesz még raktár látogatás, kamion ki és be pakolás, szemészet és látszerész üzlet a csoportba kihelyezve, és kozmetikába is készülünk.
Nagyon izgalmasak ezek a programok, nagyon sok okos kérdést tesznek fel, lehet látni, ki miben jártas, kit, mi érdekel, vonz igazán. Ilyenkor nagy elhatározások születnek ki mi lesz ha felnő.
Az oviban többször is beszélgettünk arról mi kell ahhoz hogy felnőtt korukban azzá válhassanak amik szeretnének lenni? Iskolába kell járni, tanulni kell sokat, figyelni kell azokat, akik azt a szakmát végzik amire ők vágynak.
Többnapos játékok születnek születnek ilyenkor, éppúgy mint most.
Volt köröm stúdió, tetováló szalon, masszírozó szalon, fodrászat, iroda, autószerelő műhely amely több napon keresztül megmaradt, bővült. Volt, hogy autót mentettek, iskolába vitték a babákat, vagy épp a kisebbeket, étteremben főztek.
Sokszor maguk találtak ki eszközöket játékokból, vagy ha másképp nem ment, elkészítették. Az is többször megesett, hogy már otthon este előre készültek és készítettek eszközöket, amit másnap boldogan mutattak egymásnak.
Most is sokat „tanultunk” egymástól és egymásról, többször tapasztalhattuk meg, hogy szükségünk van egymásra, ahhoz hogy létre hozzunk valamit.
Boldogságóra Alapprogram
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony. Egy szép napon gyermeke született, Jánoskának nevezte el. Egyik nap, valami különös dolog történet, ahogy a kisbaba aludt, szép kis ágyikójában, hirtelen egy jó tündér jelent meg és egy titkos jóslatot rejtett egy levélben Jánoska mellé. Ez állt benne: Egyszer majd híres hajós kapitány leszel, de nagyon vigyázz a kalózokkal, mert el akarják majd lopni a kincseidet, mindig légy nagyon okos és vigyázz a tenger állataira. De addig nem volt szabad elolvasni még a fiú felnőtt nem lett. Teltek múltak az évek. A fiú felcseperedett és mivel közel lakott a tengerhez, hajóskapitánynak állt. Ekkor eszébe jutott a régi levél, elolvasta. Most már tudta, hogy igaz a jóslat. Nagy szakállat növesztett és mivel nagyon okos volt úgy tett mintha sánta volna, bottal járt, így álcázta magát öreg kalóznak, hogy a többi gonosz kalóz a tengeren ne háborgassa. Történt egy napon, hogy mikor kihajóztak a tengerre, fergeteges vihar kerekedett és elsüllyedt a hajó a rajta lévő rengeteg kinccsel, vele együtt a hajóskapitányt is elnyelte a víz. De nem ijedt meg, hanem felvette a búvár felszerelését és úszni kezdett. De a vízfelszín olyan távol volt, hogy teljesen kimerült. Ekkor mellé úszott egy bálna és azt mondta: Jánoska, mivel mindig vigyáztál a tenger állataira, most meghálálom. Teljesítem három kívánságod! Mit szeretnél?
János megdöbbent, de nagyon boldog volt és azt mondta: Azt kérem, hogy vigyél ki a szárazföldre. Úgy is lett. Mikor elérték a legközelebbi szigetet, a bálna ismét megkérdezte mit kíván. Nem kívánt mást Jánoska csak, hogy az elsüllyedt kincset, mind hozza ide neki. A bálna ezt a kívánságot is teljesítette, majd megkérdezte: mi lesz az utolsó kívánságod? Jánoska nem töprengett sokat, így felelt. Mivel jártomban keltemben nem találtam hozzám illő feleséget azt szeretném, ha itt teremne a világ legszebb lánya. A kincs pedig legyen a tiéd hálából a sok segítségért. Ekkor a bálna hirtelen megrázkódott gyönyörű lány lett belőle. Jánoska hajót kezdett el építeni, de ez sokkal nagyobb és erősebb lett mint ami elsüllyedt. Mikor elkészült tengerre szálltak, Jánoska haza tért édesanyjához, hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak, máig is élnek, ha meg nem haltak.
Az óra kezdetén megbeszéltük az optimizmus fogalmát.Milyen az optimista és a pesszimista ember?
Majd a gyerekek kifejezték az elkészített smile figurával az aznapi hangulatukat. Azért,hogy ráhangolódjunk a témára az volt a feladat,hogy megnevettessék egymás különböző arcmimikákkal.
Ez a feladat nagyon pozitívan hatott a gyerekekre. Sokkal felszabadultabbak lettek az óra további részében. Egy riporter( Barta Nóra) megkérdezte mi teszi boldoggá, mi nevetteti meg őket. Feladatok segítségével megtanulták,hogy hogyan lehet az optimista szemléletet kialakítani és erősíteni magukban,milyen egy szerethető,optimista ember.
A célok kitűzése és elérése témakörben diákjaim (7.osztály) a következő feladatot oldották meg: Fejezd be az alábbi mondatokat, lehetőleg úgy, hogy ne nagyon gondolkodj rajta! (A megérzéseidre, és ne az eszedre hallgass!) 1., Életemben az a legfontosabb, hogy…
A feladat kiértékelés alapján megállapítható, hogy a gyerekeket érzelmeik és az anyagi javak befolyásolták leginkább a válaszadás során.
Döntő többségében biztos jövőre vágynak a tanulók, melynek elengedhetetlen eleme a biztos anyagi és családi háttér.
Sok olyan közös élményben volt részünk a tanév eddigi részében, amikért meg kellett küzdenünk, de ugyanakkor óriási élményt jelentettek. Néhányat kiemeltünk közülük. Nagyon boldogok voltunk,mikor megkaptuk az Örökös boldog iskola, Az ország kedvenc osztálya kitüntető címeket. Büszkén szerepeltünk a Duna televízió karácsonyi műsorában. Egy hetes projektet tartottunk a QSI Nemzetközi Iskola tanulóinak, tanárainak, akikkel az igazgatónő testvériskolai kapcsolatot írt alá.
Küzdeni vagy menekülni, felismerni a problémát vagy panaszkodni, segítséget kérni vagy aggodalmaskodni, ezekkel a kérdésekkel indítottuk a foglalkozást. Végigsoroltuk, hogy egyénileg hogyan reagálunk a minket érő stresszhelyzetekre. A feszültségek miatti egészségkárosodás kapcsán sokat beszélgettünk, nekik is vannak bőségesen tapasztalataik, hogy miért lehet kórházba kerülni és reálisan látják, hogy mi az elfogadható problémamegoldás.A megküzdés módok listájából elkészítettük a saját védekező leltárunkat. A csoportos megbeszélés után , három kiscsoportban, megrajzolták a tanulók a megküzdés lépcsőit, amelyet bemutattak a többieknek.
Dobrosi Ágnes
A gyönge nem harcol. Aki erősebb, harcol talán egy óra hosszat. A még erősebb hosszú évekig küzd. De egész életén át küzd a legerősebb. Bogyó és Babóca csapata küzd és lépésről ,lépésre halad a csúcs felé!!
Az óra elején megbeszéltük a „hála” szó fogalmát. Kinek mi jut eszébe a „hála” szóról? Miért lehetek hálás? Milyen szerepet tölt be a hála fogalma a mindennapjainkba?
A téma feldolgozása során különböző feladatokat oldottunk meg:
-kiszíneztük a „hálafát” Hálás vagyok mindazért,amim van!
-készítettünk hálaleltárt
-hála táviratot küldtünk egymásnak
-hála levelet fogalmaztak mese vagy fantasyhős nevében egy másik szereplőnek.
