Havi Boldogságóránkat, ráhangolódásként a “Süss fel nap”dal éneklésével keztük,mivel azon a napon éppen borongós idő volt. Majd beszélgettünk az optimizmus fogalmáról. Példákon keresztül próbáltam közelebb vinni a gyerekeket ehhez a fogalomhoz. Pl.“Ha betegek vagyunk, az rossz dolog, de ebben az a jó, hogy ilyenkor otthon lehetünk anyukánkkal”. Mosolygós és szomorú smile-val vidám és szomorú dolgokat soroltunk fel, megbeszéltük, melyik vált ki jobb érzést belőlünk. Egy mosolygós napocska körbeadásával továbbítottuk a “napfényt” és mindenki mondhatott egy kedves szót, vagy jó tulajdonságot a társának, hiszen mindenkinek vannak erősségei. Ezután, elmeséltem Csukás István: Sün Balázs című meséjét és a mese tanulságaként beszélgettünk arról, hogy, ha valamit szeretnénk elérni, akkor kitarónak kell lennünk, le kell győznünk az akadályokat. A jót kell keresni és meglátni a rossz dolgokban is, mert minden rosszban van valami jó.
A Boldogságóra végén pedig mindenki körberajzolhatta saját tenyerét, melyekből, elkészítettük a mosolygós nap boldogságos sugarait.
Boldogságóra Alapprogram
Románia,15-ös Normál Programú Óvoda,Szatmárnémeti
A novemberi hónap folyamán sokat beszőltünk a háláról, a gyerek elmesélték, hogy nagyon hálásak a szüleiknek és a csoporttásaiknak is.
November 11-én megismerkedtünk Szent Márton legendájával, aminek folytán a gyerekek felfigyeltek arra, hogy a koldus és a szegény emberek is nagyon hálásak voltak, Mártonnak a jótetteiért és a segitségéért.Hálából akarták püspökké választani.
Aztán az elkészült Márton napi lámpások fényéből Hálaláng lett, a gyerekek egymás gyertyáit gyújtották s miközben átadták egymásnak a lángocskát kifejezték azt is miért hálásak egymásnak.
A nap végén elkezdődött a Márton napi menet, amit a szüleikkel közösen és hálásan tettek meg.
Október hónapban az optimizmus gyakorlása témakörben megbeszéltük, hogy hogyan értékelné a különböző élethelyzeteket az optimista és a pesszimista ember. Szemléletváltás páros gyakorlat során kipróbáltuk, hogy a problémás helyzetekben hogyan segíthet az optimista szemlélet. Önálló munka során írtak a tanulók pozitív jellemzőket saját magukról.
Gyulai Implom József Általános Iskola
Boldogságóránkon a társasa kapcsolatok működésének fontos feltételeit jártuk körül és valósítottuk meg.
1. Ráhangolódás
-villanyáram relaxáció. ” Minden rendben, rendben minden…”
– névjegy: saját társas kapcsolatokat támogató erősségem
– adom a közösbe!
2. Jelentés teremtés
– 1,2, 3 …tapas gyakorlat és tanulságai
– közös szabályalkotás: játszani jó, de hogyan lehet mindenkinek jó?
– játokok párban, kiscsoportban
3. Lezárás: Mit tudtam meg ma magamról?
A hónapban a támogató kapcsolatokról volt szó. Az ajánlás alapján többször is meghallgattuk Bagdi Bella Ha boldog vagy című dalát, és többször táncoltunk is rá. Körben ülve egy héten legalább egyszer eljátszottuk a kis barátom hogy vagy játékot, mellyel erőstítettem a társas kapcsolatokat. A legjobban a barátság ujjlenyomat készítés tetszett nekik, ezt postás játékba fűzve játszottuk.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Szeptemberi Boldogságóránk témáját beszélgetőkörrel indítottuk, melynek során megbeszéltük, mit is jelent a hála fogalma, kinek vagy miért lehetünk hálásak. Hogy könnyebben megértsék ezt a fogalmat, inkább azt fogalmaztuk meg, hogy ki, vagy mi szerez nekünk örömet. A nagyobbak már jobban ráéreztek a hála jelentésére (hálás vagyok, mert anyukám szeret, örülök, hogy testvérem születik, hogy játszhatok a barátommal …) Témához illő verset is tanultunk. (Németh Andrea:”Hála vers”.) Ez után felelevenítettük nyári élményeinket, amikor is kirándultunk a bojti Nagy rétre és a tóhoz. Érzékeltetve ezzel, hogy hálásak lehetünk azért, hogy egy kellemes, szép napot tölthettünk együtt a természetben. Relaxációként szőnyegen fekve, behunyt szemmel hallgattuk meg Bagdi Bella: “Szép nap” című dalát, közben újra éltük a tóparti napozást, a madarak csicsergését, a természet hangjait.
Ezt követően elbáboztam a “Maci bajban van” című mesét, majd megbeszéltük annak mondanivalóját. Végül hálavirágot színezhettek, amire rárajzolhatták annak a gyereknek a jelét, akinek hálásak, vagy ami örömet szerez számukra.
Ebben a hónapban az optimizmus témakörét jártuk körbe. Először is megnéztük az Erősségek kertjében a Remény, optimizmus virágának videóját. Nagyon szeretik ezeket a kisfilmeket. Beszélgettünk magáról a szóról, mit is jelent. Milyenek vagyunk, ha a pozitív dolgokat látjuk és keressük, és milyenek ha nem. Milyen ember az, aki pesszimista. Példákat gyűjtöttünk a kétféle szemléletről. Játszottunk Add tovább a grimaszt! játékot és nevetés versenyt rendeztünk. Szeretem, hogy ennyire kedvelik a játékokat. Jól érzik magukat ezekben a helyzetekben, de ez természetes. Belenéztünk a „Varázsgömb”-be és elképzeltük, milyenek lesznek 20-30 akár 40 év múlva. Optimistán tekintettünk a jövőbe. Ami a hónapban a legjobban tetszett nekik, az az ‘Ennyire szeretlek’ kis papír figura elkészítése.
Gabriella Mónika Kőszeginé Szűcs
A novemberi hónapban a társas kapcsolatok ápolásával foglalkoztunk. Az első osztályosokkal páros munkában memóriakártyákkal együtt játszottunk. A harmadik osztályosok sztorikocka segítségével együtt alkottak egy közös történetet, amelyben az együtt gondolkodás, a fantázia, az egymás elfogadása és a kreativitás volt a fókuszban. Az elsősök megfogalmazták az 5 legfontosabb gondolatot a barátságról és ezt le is rajzolták egy barátságötösben. (Szeretet, együttműködés, egymás meghallgatása és elfogadása, humor és kedvesség). A harmadikosok verset írtak a barátságról. Nagyon jó hangulatban teltek az órák, hiszen mindenki az osztályban lévő barátjával együtt munkálkodhatott. Színes, vidám és értékes gondolatok fogalmazódtak meg a foglalkozásokon.
Megismerkedtünk a hónap dalával: Pozitív gyerek vagyok. 🙂
Elolvastuk A szomorú királykisasszony meséjét. Tréfás nyelvtörőket mondtunk egymásnak. Lerajzoltuk, hogy mi nevettet meg minket.
Örök mosolyú “tükörképet” készítettünk. Megfejtettük a munkafüzet keresztrejtvényét.
Tanulmányoztuk a pesszimista, illetve az optimista gondolkodásmódot és következményeit.
Nagy plakátra felírtuk, hogy mit mondanánk magunknak, hogy sikereket érjünk el.
Megcsinálom! Képes vagyok rá! Sikerülni fog! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Elültettük az optimizmus magjait (nárcisz és tulipán)
A téma bevezetéseként beszélgetés közben a munkafüzet „Hálás vagyok mindazért, amim van” rajza alapján színeztünk, majd hálaleltárt készítettünk közösen. Hálásak vagyunk az együtt töltött minőségi időért, közös játékért… Zenét hallgatva hangolódtunk tovább a témára. Meghallgattuk a hálahónap dalát: Bagdi Bella- Szép nap, ölelj most át engem. Keresztrejtvényt fejtettünk. A tanulók megosztották egymással, hogy miért hálásak, kiknek hálásak. Mik azok a dolgok, cselekvések, történések, személyek és élőlények… amik, ha nem lennének, hiányoznának nekik a mindennapokban. Zárásként hálavirágokat is készítettünk.
