Boldogságóra Alapprogram
Januárban a Célok kitűzés és elérése témát dolgoztuk fel. A kiinduló mese (Az öreg halász és a nagyravágyó felesége) segítségével megértették a gyerekek az óra célját. Elkészítették kívánság halacskáikat. Megfogalmazták maguk és társaik számára, hogyan tudják a kitűzött célokat megvalósítani. Egy kitalált mesehősnek, csoportmunkában megtervezték a célját és az ehhez szükséges akadályokat, próbákat is. Majd eljátszották a mese jeleneteit. Ez az óra is vidáman, játékosan, élményekben gazdagon telt el.
Január havi boldogságóránk témája az egyén által kitűzött célok és azok elérése volt. A gyerekek nagyon sok célt soroltak fel , hogy mit szeretnének elérni. Voltak akik nagyon távlati célokat határoztak meg, szinte a felnőtt kori szakmákig, foglalkozásokig előre nyúltak az időben. A gyerekekkel ezután összeszedtük azokat a dolgokat, amik a sikerhez vezető úton fontosak, ezt kellő komolysággal és alapossággal tették. Így szó esett többek között a tanulásról, kitartásról, szorgalomról és még számos dologról ami elengedhetetlen a sikerhez. Beláttuk, hogy a siker eléréséhez sokszor segítségre is szükségünk van. Ezt követően párokban elkészítettük azokat a papírtekercseket, melyekre a tanulók segítségükről biztosították a társaikat a sikerhez vezető úton. Ezeket a kis ígéreteket a „Siker létráján” helyeztük el. A létra az előre, magasabbra jutást a sikerek elérését szimbolizálja.
Óra elején felbontottuk a „Hálabefőttes” üvegünket. Gyönyörködtünk élményeinkben. Röviden értékeltük az óévet, majd szerencsemalacot készítettünk. Erre rákerültek a tanulók újévi kívánságai.
Csoportmunkában megismerkedtek Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesével.
Összegyűjtöttük a szereplők jó és rossz tulajdonságait, majd elkészítettük osztályunk halastavát, melyből a tanulók kihorgászták a rájuk illő tulajdonságokat.
Az új év első óráján közös számvetést készítettünk a múlt évről a gyerekekkel. Új célokat fogalmaztunk meg a közösség számára és természetesen mindenki a saját céljait is papírra vetette. Jó volt látni és tapasztalni, hogy mennyire komolyan gondolják a terveiket. Ezek eléréséhez reális célokat kell kitűzni és folyamatosan tenni kell érte.
Célok nélkül értelmetlen az életünk. A céljainkhoz vezető út céltudatossá, magabiztossá tesz minket. Segít beosztani az időnket és társas kapcsolataink is bővülnek.
A jó kívánságok kihorgászása játék mindenkinek tetszett.
A Boldogságóra program 5. témája „A célok kitűzése és elérése” volt. Motivációként megnéztük „A halász és a felesége” című mesefilmet, majd megvitattuk a történetet. A mesét követően beszélgettünk arról, kinek milyen céljai vannak, ezeket hogyan szeretné elérni. Megbeszéltük, hogy ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha teszünk is értük. Ezt követően aranyhalat készítettünk, melyre mindenki ráírta, hogy mit szeretne elérni, és ennek érdekében mit tesz. Volt, aki hízni szeretne, volt, aki fogyni, de ilyen célok is megfogalmazódtak: kutyaidomár, lovász, híres sportoló, szép ház, kitűnő tanuló, jó fodrász, eljutni Portugáliába. Egy kislány édesapja Erdélyben született, ő édesapja szülőhelyét és rokonait szeretné megismerni. Az óra végén meghallgattuk a „Van nekem egy álmom” c. dalt. Ma is vidámsággal, önfeledten telt el egy óra.
Iskolánkban február 15-én, pénteken tartottuk meg a farsangi ünnepélyt. Hagyomány nálunk, hogy minden osztály rövid zenés-táncos műsorral készül a rendezvényre. Minden évben egy meghatározott téma köré csoportosulnak az osztályműsorok. Idén a történelmi korok volt a témakör. Osztályunk a \’60-as éveket választotta, és egy nagyon szuperül sikerült táncot adtunk elő, amellyel meg is nyertük az első helyezést.
Hogyan illik ez a februári boldogságórákhoz?
Nagyon sok akadállyal kellett megküzdenünk: elsősorban saját magunkkal- hiszen 13-14 évesen már nem mindenki akar szerepelni, az időhiánnyal. időpontokat találni, amikor mindenki ráér, van hely a próbákra, ott lehet a segítő tánítónéni, stb., meg kellett szerkeszteni a zenét, elkészíteni a jelmezeket.
Végül minden akadályt sikerült legyőzni, és a befektetett munka meg is hozta a gyümölcsét!
Miután megbeszéltük a megküzdés fogalmát majd a stratégia jelentését a gyerekek kaptak egy feladatot:mindenki -név nélkül-leírta egy cetlire hogy ő mivel küzd meg nap mint nap, mi az, ami nehézséget jelent az életében. Szándékosan nem mondtunk közösen példákat, hogy ne befolyásoljunk senkit. Azért is használom ezt a fajta módszert sokszor, mert szeretem őket gondolkodtatni, szeretem arra ösztönözni őket, hogy elemezzék magukat, az érzéseiket, ezzel kialakítva az önmagukra figyelés képességét. Miután elkészültek a cetlik, összeszedtem majd véletlen szerűen visszaosztottam nekik. Itt következett az empátia: beleélni magam a másik helyzetébe, és egy segítő tanácsot adni neki, ami esetleg már sugallja a kialakítható megküzdési stratégiát. Ezen túl van egy mai pop sláger, amiről úgy gondoltam kapcsolódik a témánkhoz, így a refrénjét megtanultuk.
A boldogságórát relaxaciós gyakorlattal kezdtük. Körbeálltunk és a légzés segitségével játékosan – először együtt, majd külön-külön is – felfújtunk egy képzeletbeli léggömböt. Az egyszerre végzett mély légzés összehangolta a csoportot, a képzeletbeli utazás, pedig ellazitotta őket. Szivesen meséltek arról, milyen szinű léggömbök voltak és merre szálltak. Ezzel a gyakorlattal feloldódtak és elindult a beszélgetés arról, mi az amit a legjobban szeretnek csinálni / rajzolni, biciklizni, autókkal játszani, stb./ A célbadobós játék során mindenkinek volt lehetősége többször is dobni. A beszélgetés során elmondták milyen érzés volt, amikor sikerült, de azt is megbeszéltük, hogy mire gondoltak akkor, amikor nem. Megoldást kerestünk arra, vajon mit kell tennünk akkor, ha valami nem sikerül. Mindenki elmondhatta, hogy mi az ő célja, mi az amit szeretne még megtanulni, szeretne megvalósitani. Aztán újra dobtunk a babzsákokkal, de most már úgy, hogy ki is mondták a célt, amit szeretnének elérni. Ha sikerült a dobás nagy volt az öröm, ha nem, akkor újra próbálkoztak. Már tudták, hogy a gyakorlással el lehet érni, hogy sikerüljön. Biztatásként egy kis mondókát is tanultunk, hogy bátran merjünk új célokat elérni. A foglalkozás végén közösen meghallgattuk a „Van nekem egy álmom” c. dalt és önfeledten táncoltunk rá az óvónénikkel együtt.