Maci csoport
Az optimizmus témához a Varázsgömb feladatot választottuk. A hét folyamán a gyerekek ötletei alapján pár történetet megbeszéltünk, átbeszéltünk. Próbáltuk mindig a jót megkeresni a történésekben. Próbáltuk lerajzolni a varázsgömbbe, hogy ki mire vágyik. Sajnos itt a rajzolás a játékok, ajándékok irányába mozdult. Beszélgetés közben a család, a szeretet és a barátság is előkerült.
Boldogságóra Alapprogram
Zakladna Skola s VJM Alapiskola Fülekpüspöki
Társas kapcsolataink megőrzéséhez hozzátartozik az őszinteség és az odafigyelés a másik iránt valamint az érintés és a bizalom.
Szeretjük ezt a játékot mert jó érzéseket vált ki belőlünk.
A Debreceni Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményének óvodás és iskolás tanulói számára november a Társas kapcsolatok ápolása jegyében telt, a Boldogságóra program tematikájához igazodva. A foglalkozások középpontjában a barátság fontossága, értéke és a jó kapcsolatok kialakítása állt. A gyermekek nagy lelkesedéssel vettek részt a közös beszélgetéseken és játékokban, ahol megoszthatták gondolataikat és érzéseiket a barátokról.
Megvitatták, mitől is lesz valaki igazán jó barát – például a kedvesség, a segítőkészség és a meghallgatás jelentőségét. A diákok aktívan gyakorolták az együttműködést és az egymásra figyelést, ami kulcsfontosságú a barátságok ápolásában. Kézműves feladatként szív kirakókat készítettek, ami szimbolikusan erősítette az összetartozás és a szeretet üzenetét. A foglalkozások célja volt, hogy a gyermekek elsajátítsák a pozitív társas viselkedés alapjait, és tudatosítsák, hogy a barátság mekkora kincs az életükben.
Ez a szívmelengető tevékenység tovább erősítette az intézmény közösségét, és emlékeztette a fiatalokat, hogy „Jobb Velünk a Világ!” 🤝😊
Ferenczi Éva: Süni irigy lesz című mese elbábozása, a mese megbeszélése.
Baráti kapcsolatok megbeszélése, lehet több barátunk is, mit jó csinálni a barátokkal?
Barátaink lerajzolása, közös kép készítése, ragasztása, a baráti csoportok összekötése barátságújlenyomatokkal. A kép megnézése, megbeszélése közösen majd Bagdi Bella Ha boldog vagy című dalának meghallgatása, és eljátszása együtt.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A novemberi reggelek különös csenddel érkeznek, mintha a világ is takaróba burkolózna a hűvös levegő elől. A „Bogyó és Babóca” csoportban ezen a napon mégis melegség és vidámság járta át a termet, hiszen a Boldogságóra témája a támogató kapcsolatok volt.
A beszélgetőkörben ülve először Bagdi Bella „Ha boldog vagy…” című dalát hallgattuk meg. A dallam lágyan betöltötte a szobát, s a gyermekek arcán apró mosolyok gyúltak, mintha a hangok megérintették volna a szívüket. Ezt követően előkerült a dobókocka, és kezdetét vette a „Kisbarátom, hogy vagy?” című játék. A gyerekek sorban, egymás felé fordulva, kedvesen érdeklődtek a mellettük jobbra ülő társuk hogyléte felől. Ebben az egyszerű kérdésben benne volt a figyelem, a törődés és a támogató kapcsolatok első, legfontosabb lépése.
Ezután közösen elgondolkodtunk azon, mire van szükség ahhoz, hogy boldogok legyünk. A gyerekek bölcs, tiszta válaszai közül kiemelkedett egy gondolat: az egészség minden előtt való. Elmondták, milyen fontos, hogy ne legyünk betegek, és hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Beszélgettünk arról is, mit tehetünk az egészségünk érdekében: egészségesen táplálkozzunk, sokat pihenjünk, nagyokat aludjunk, mozogjunk a friss levegőn, és táncoljunk örömmel a zenére.
A gondoskodás jegyében az asszisztensnő megvizsgálta a gyermekeket, hogy mindannyian egészségesen érkeztek-e az óvodába. A vizsgálat nyugalmat és biztonságot adott, hiszen a gyerekek érezhették: figyelnek rájuk, vigyáznak rájuk.
Ezután felolvastam Móra Ferenc „A jó orvosság” című meséjét, amelyben a természet gyógyító ereje és a szeretet láthatatlan ereje fonódik össze. Néhány mondatban megbeszéltük a mese szereplőit, történéseit és üzenetét. A mese üzenete az volt, hogy a legjobb orvosság sokszor nem a gyógyszer, hanem a természet hangjai, a pihenés, az öröm és a szerető figyelem.
A mese hangulatát tovább erősítettük hangszerek segítségével: szélcsengővel idéztük meg a rigófüttyöt, csörgődobbal a tücsökhegedülést, és zörgő hangszerekkel a kolompszót. A gyerekek ámulva figyelték, hogyan kel életre a történet a hangokon keresztül, mintha valóban egy erdei tisztáson ülnénk.
Ezután kiszíneztük a mese illusztrációját, ahol minden szín egy-egy érzést, gondolatot és hangulatot hordozott magában. A gyermekek csendben, elmélyülten dolgoztak, és alkotásaikban visszaköszönt a mese varázsa.
Hogy valóban egészségesek maradjunk, megmozgattuk testünket is: a „János Peti táncol” című dalra vidám táncba kezdtünk, és a mozgás felszabadult örömet hozott a terembe. A foglalkozás végén pedig minden gyermek maga öntött magának egy bögre meleg tejet, mintha ezzel is megpecsételtük volna a gondoskodás és az egészség ünnepét.
Ez a délelőtt nem csupán játék és tanulás volt, hanem valódi találkozás önmagunkkal és egymással – ahol a támogató kapcsolatok, a törődés és a szeretet láthatatlan hálót szőttek a kis óvodások szíve köré.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
Az októberi hónap témája ,,Az optimizmus gyakorlása” volt. A napot a következő motiváló idézettel kezdtük ,, Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön.
És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe,
és hupa után hupa következett volna.’’ (Micimackó).
Ezt követően megbeszéltük, hogy mit jelent a fentebb említett idézet.
E téma keretén belül megbeszéltük az optimizmus szó jelentését. Példákat mondtak a derűlátással kapcsolatban.
Ráhangolódásképpen beszélgettünk a gyerekekkel olyan helyzetekről, amikor valami új dolgot tanultak, és az első próbálkozások után úgy érezték, hogy ez nekik soha nem fog sikerülni.
Ezt követően torna gyakorlatokat végeztünk:
,,Nyújtózz mindkét karral az ég felé mintha egy magas fa lennél!
Nyújtózz mindkét karral, két oldalra mintha egy madár lennél, aki kitárja a szárnyait!
Nyújtózz mindkét karral a föld felé enyhén hajlított térddel, mintha egy fűzfa lennél!
Terpesz állásban az egyik karoddal nyújtózz a füled mellett át mintha egy szél fútta
fűszál lennél! Majd nyújtózz a másik irányba is, megváltozott a szélirány!”
Megbeszéltük: Miért jó, ha erősek vagyunk? Miért jó, ha hajlékonyak vagyunk?
A kitartás erősségével képesek vagyunk befejezni, amit elkezdtünk, kitartunk addig, amíg a
feladatot elvégezzük.
Ezután a gyerekek körben álltak, állításokat tettem fel. Azok, akik magukra ismernek, teljesítsék a feladatot:
,,Aki szorgalmas, guggoljon le!
Aki szeretne jó táncos lenni, perdüljön meg!
Aki szeret rajzolni, álljon egy lábra!
Aki szívesen megtanulna játszani valamilyen hangszeren, dúdoljon egy dalt!
Aki tud biciklizni, feküdjön a hátára, és biciklizzen a lábával!
Aki össze szokta pakolni maga után a játékait, emelje magasba a kezeit!
Aki jár valamilyen edzésre, hajladozzon, mint egy fa a szélben!
Aki szokott otthon házimunkát végezni, körözzön a karjával! stb.”
Ezt követően minden gyerek készített egy varázsgömböt. Bele rajzolták a varázsgömbbe azt, amit nagyon szeretnének, hogy valóra váljon!
Miután elkészültek a varázsgömbök, elmesélték, hogy mi mindenre vágynak.
Készítettünk összegöngyölt színes kartonpapírból “varázstávcsövet”. Ha bármikor
valamilyen probléma, nehézség adódik a csoportban, vagy valaki úgy érzi, neki “úgysem
megy” valami, akkor elővesszük a varázstávcsövet és azon keresztül nézve úgy fogalmazzuk meg a helyzetet, hogy a negatív történést vagy véleményt pozitív szemléletbe keretezzük át.
Belenézve a távcsőbe, például: “De bizony menni fog, csak gyakorolnom kell!”
A ,,Zárókör” keretén belül Bagdi Bellának ,,Pozitív gyerek vagyok” című dalára felszabadultan táncoltak.
E téma keretén belül nagyon élvezetes és vidám perceket éltünk át.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
Az októberi hónap témája ,,Az optimizmus gyakorlása” volt. A napot a következő motiváló idézettel kezdtük ,, Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön.
És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe,
és hupa után hupa következett volna.’’ (Micimackó).
Ezt követően megbeszéltük, hogy mit jelent a fentebb említett idézet.
E téma keretén belül megbeszéltük az optimizmus szó jelentését. Példákat mondtak a derűlátással kapcsolatban.
Ráhangolódásképpen beszélgettünk a gyerekekkel olyan helyzetekről, amikor valami új dolgot tanultak, és az első próbálkozások után úgy érezték, hogy ez nekik soha nem fog sikerülni.
Ezt követően torna gyakorlatokat végeztünk:
,,Nyújtózz mindkét karral az ég felé mintha egy magas fa lennél!
Nyújtózz mindkét karral, két oldalra mintha egy madár lennél, aki kitárja a szárnyait!
Nyújtózz mindkét karral a föld felé enyhén hajlított térddel, mintha egy fűzfa lennél!
Terpesz állásban az egyik karoddal nyújtózz a füled mellett át mintha egy szél fútta
fűszál lennél! Majd nyújtózz a másik irányba is, megváltozott a szélirány!”
Megbeszéltük: Miért jó, ha erősek vagyunk? Miért jó, ha hajlékonyak vagyunk?
A kitartás erősségével képesek vagyunk befejezni, amit elkezdtünk, kitartunk addig, amíg a
feladatot elvégezzük.
Ezután a gyerekek körben álltak, állításokat tettem fel. Azok, akik magukra ismernek, teljesítsék a feladatot:
,,Aki szorgalmas, guggoljon le!
Aki szeretne jó táncos lenni, perdüljön meg!
Aki szeret rajzolni, álljon egy lábra!
Aki szívesen megtanulna játszani valamilyen hangszeren, dúdoljon egy dalt!
Aki tud biciklizni, feküdjön a hátára, és biciklizzen a lábával!
Aki össze szokta pakolni maga után a játékait, emelje magasba a kezeit!
Aki jár valamilyen edzésre, hajladozzon, mint egy fa a szélben!
Aki szokott otthon házimunkát végezni, körözzön a karjával! stb.”
Ezt követően minden gyerek készített egy varázsgömböt. Bele rajzolták a varázsgömbbe azt, amit nagyon szeretnének, hogy valóra váljon!
Miután elkészültek a varázsgömbök, elmesélték, hogy mi mindenre vágynak.
Készítettünk összegöngyölt színes kartonpapírból “varázstávcsövet”. Ha bármikor
valamilyen probléma, nehézség adódik a csoportban, vagy valaki úgy érzi, neki “úgysem
megy” valami, akkor elővesszük a varázstávcsövet és azon keresztül nézve úgy fogalmazzuk meg a helyzetet, hogy a negatív történést vagy véleményt pozitív szemléletbe keretezzük át.
Belenézve a távcsőbe, például: “De bizony menni fog, csak gyakorolnom kell!”
A ,,Zárókör” keretén belül Bagdi Bellának ,,Pozitív gyerek vagyok” című dalára felszabadultan táncoltak.
E téma keretén belül nagyon élvezetes és vidám perceket éltünk át.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A szeptemberi hónap témája „A hála gyakorlása” volt. A boldogságóra foglalkozás elején közösen meghallgattuk Bartos Erika „Megsértődött a Gellért-hegy” című meséjét. A történet remek lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a pozitív kapcsolatok, a kedvesség és a hála fogalmaival, miközben figyelemmel kísérték a mese eseményeit.
A mesehallgatás után beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel, hogy együtt gondolkodjunk el a történet tartalmán és kapcsoljuk össze a hónap témájával. Először a pozitív kapcsolatok kerültek szóba: beszélgettünk arról, ki járt már a Gellért-hegynél, hol található, és kivel látogatták meg. Megbeszéltük, hogy a mese szerint miért sértődött meg a Gellért-hegy, és felvetettem a kérdést, hogy ők maguk mit tehetnének annak érdekében, hogy jó kapcsolatot ápoljanak csoporttársaikkal.
Ezután a hála témájára tértünk rá. A gyerekek azon gondolkodtak el, hogy miért lehetünk hálásak a természetnek, például a hegyeknek, madaraknak vagy folyóknak. Elképzeltük, hogy ha ők lennének a Gellért-hegy, minek örülnének a legjobban, és mi tenné őket boldoggá, illetve hogyan érezhetik, hogy megbecsülik őket. Megbeszéltük azt is, miért fontos kifejezni a hálánkat mások felé.
A kedvesség témáját a mese szempontjából elemeztük: megvitattuk, mi történhetett volna, ha a két hegy kedvesen viszonyult volna egymáshoz, valamint azt, hogy miért döntött a Gellért-hegy a továbbállás mellett. A gyerekek is beszéltek arról, kiknek és milyen problémákat okozott a két hegy versengése, így jobban megértették a konfliktusok és a kedvesség összefüggéseit.
A beszélgetés után minden gyermeknek egy „Gellért-hegy” színezőt kellett kiszíneznie, mely szorosan kapcsolódott a mese témájához. Ez a kreatív tevékenység segítette az élmény vizuális feldolgozását és a pozitív élmények elmélyítését. A foglalkozás végén minden gyermek egy-egy erősség jutalmat kapott, amely a hála és a kedvesség témájához kapcsolódott, így lehetőségük volt a pozitív tulajdonságaik és tetteik elismerésére.
A tevékenység végén meghallgattuk Bagdi Bella „Boldog vagyok!” című dalát, melyre a gyermekek önfeledten táncra perdültek.
Összességében a Boldogságóra során a gyerekek játékosan és élményszerűen tapasztalták meg a hála, a kedvesség és a pozitív kapcsolatok jelentőségét, és lehetőségük volt saját érzéseiket és élményeiket is kifejezni.
A 11.A kis csapatával a társas kapcsolatok fontosságáról beszélgettünk. Az óra elején megnéztük a tolerancia világnapjához kapcsolódó kisfilmet, a Hello-t. A tanulók a film után elmondták, hogy lehet, hogy kialakítunk egy világot magunkban, vagy eldöntünk valamit, de azt a külső hatások, kapcsolatok nagy mértében befolyásolják. Szinte mindenkivel történt olyan eset, hogy nem akart senkivel sem beszélni, vagy egyedül szeretett volna lenni, de a társak megjelenése pozitív irányban megváltoztatta a napját, a hangulatát és az aktuális helyzet értékelését is. Az introvertált és az extrovertált személyiséget jól behatárolták, csakúgy, mint az erősségeiket és a gyengeségeiket is. Végül megállapították, hogy nem teljesen egyértelműen elkülöníthető így a két személyiségtípus, hiszen különböző helyzetekben vagy társas szituációkban ez árnyaltabb lehet. Ha két ellentétes személyiségtípusú ember barátkozik abból sok pozitív dolog születhet, és persze problémák is adódhatnak, pl. a szabadidő eltöltésénél, kikapcsolódási lehetőségeknél.
A „Hosszú táv” feladatnál megnéztük, mely dolgok elengedhetetlenek, hogy egy kapcsolat jól működhessen. Az alábbi dolgok kerületek kiemelésre: bizalom, őszinteség, empátia, tisztelet, szeretet, megértés, összetartás, közös programok. A tanulók elmondták, hogy ezek jellemzőek a szorosabb, közeli kapcsolataikban, mert ezek nélkül nem is működnének, valamint azokra számíthatnak, akik rendelkeznek ezekkel az emberi értékekkel, tulajdonságokkal. Ha baj van elsősorban mindenki a szüleit hívná, majd a barátok, osztályfőnök következtek a sorban.