Novemberben a társas kapcsolatok tèmáját dolgoztuk fel, 4 alkalmon keresztül.
Először megbeszèltük, hogy milyen társas kapcsolataink lehetnek, majd kèpeslapot kèszítettek egy általuk választott szemèlynek.
A következő alkalommal a barátságról, igaz barátokról beszèlgettünk, pèldákat mondtunk ès szituációs gyakorlatokat vègeztünk. A harmadik alkalommal barátság karkötőt kèszítettünk, a gyerekek elmondták hogy kinek ès mièrt adják.
Az utolsó alkalommal a tanár-diák kapcsolatról beszèlgettünk, a diákok hála levelet írtak egy általuk választott pedagógusnak, melyeket aztán átadhattak, a tanárok nagy örömère.
Boldogságóra Alapprogram
Novemberben az alapprogramban a támogató kapcsolatok témáját jártuk körül és kapcsolódtunk a tolerancia világnapjához.
A gyerekek kedvenc játéka ebben a hónapban az Activity volt, ahol nehezítette a dolgukat, hogy érzéseket kellett bemutatniuk, amelyek a társas kapcsolatokban gyakran előfordulnak pl.: egymásra vagyunk utalva, összetartozunk, haragban vagyunk. A mutogatáson túl a körülírás is nehéznek bizonyult, kiváló szókincsfejlesztő gyakorlattá vált.
A tolerancia jegyében páros munkában elkészültek a „Mi házunk” projektek, ahol nemcsak a ház berendezése, de az együttélés szabályainak megalkotása is feladat volt. A műveket aztán az osztály előtt kellett bemutatni, elmagyarázni és értékelni, ily módon a kortárs és az önértékelés is előtérbe került.
Nagyon élvezték a gyerekek a játékos gyakorlatokat -letye-petye lepetye, 4 perc-, sokat nevettünk és többször rámutattak arra, milyen fontos a társas kapcsolatainkban az együttműködés, a tolerancia.
Novemberben a Boldogságórákon a Társas kapcsolatok témával foglalkoztunk. A cél az volt, hogy a gyerekek felismerjék mennyire fontosak a barátságok, az együttműködés és a másokra való odafigyelés a mindennapokban.
Az óra elején közös beszélgetéssel indítottunk. A tanulók megosztották, kikhez kapcsolódnak a legszívesebben: barátokhoz, családtagokhoz, osztálytársakhoz. Arról is szó esett, milyen érzés segítséget kapni vagy éppen segíteni másoknak. Sok szép, őszinte gondolat hangzott el, amelyek megmutatták, mennyire fontosak számukra ezek a kapcsolatok.
Ezután különböző szituációs gyakorlatokat próbáltunk ki, melyek során a gyerekek játékosan tapasztalhatták meg az egymásra utaltságot és az együttműködés erejét. Volt köztük több humoros, nevetéssel teli feladat is:
-Bekötött szemmel rajzolás, ahol a társ utasításai alapján kellett elkészíteni a rajzot. A gyerekek megtapasztalták, milyen fontos a bizalom és a pontos kommunikáció.
-Egymás rajzának befejezése, amelyben kreativitásuk és egymás ötleteinek elfogadása kapott szerepet.
-Tükörkép-játék, ahol mozdulatokat kellett tükrözniük, teljes összhangban a társukkal. Ez sok vidám pillanatot okozott és remekül fejlesztette a figyelmet.
A gyerekek lelkesen és aktívan vettek részt minden feladatban. A közös élmények erősítették az osztályközösséget és segítették őket abban, hogy felismerjék: társas kapcsolataik ápolása nemcsak fontos, hanem örömteli is.
A hála gyakorlása során a gyerekekkel megbeszéltük, miért fontos a hála, miért érezhetünk hálát. Közösen gyűjtöttünk néhány példát. Majd a gyerekek virág formát vágtak ki, minden szirmára egy-egy számukra fontos dolgot írtak, melyekért hálát éreznek.
A Boldogság program keretében a 9.E osztállyal ezúttal a megküzdés témáját jártuk körbe. A diákok egy különleges stresszoldó gyakorlatban vettek részt, amelynek középpontjában a nevetés mint megküzdési eszköz állt.
Az órán egy vidám „nevetés-tűrés” feladatot próbáltak ki: cél volt, hogy nevetés nélkül kibírják a különféle vicces helyzeteket – ami persze sokszor lehetetlennek bizonyult. 😄
A közös élmény megmutatta, hogy a nevetés nemcsak jókedvet ad, hanem hatékonyan oldja a stresszt és közelebb hozza egymáshoz a közösséget.
Visszatérve az ősziszünetről sajnos nem jó hír fogadott minket. Egy kistársunkat szünetben kiemelték a családból. Cuccai még a padban várták, de már nem jött. Mindannyiunkat megráztak a történtek, így rögtön egy Boldogságórával indítottunk a megküzdésekről. Zenés relaxáció dallal hangolódtunk. Ezt követően idézeteket osztottam szét. Mindenki felolvasta őket és megbeszéltük. Felragasztottuk egy lapra és azóta is a terem falán látható. Erről a távozott kisdiák jut eszünkbe és a közös emlékeink. Készítettünk neki egy nagy borítékot és mindenki írhatott neki pár gondolatot, tehetett bele apróságot. Ezt eljutattuk hozzá! Mi így emlékeztünk és küzdöttünk meg egy elvesztéssel!
November hónapban végig a társas kapcsolatok ápolása volt fókuszban. A könyvben ajánlott, vázolt gyakorlatokon túl többször is közösen sütöttünk az iskola tankonyhájában, majd együtt fogyasztottuk el. A hónap megkoronázása volt, hogy ellátogattunk a helyi nyugdíjas klubba, és mézeskalácsot készítettünk az idősekkel, majd pedig a hónapot az iskolában (a kollégiumban) egy „díszvacsorával” zártuk.
A hónap dalának meghallgatása után kiscsoportos távíróoszlopokat alakítottunk. A bemelegítő játékot követően a csoportok összegyűjtötték azokat a fogalmakat, melyek egy jó közösség működéséhez fontosak. Összesítettük és egy-egy színes lapocskára fel is írták, mely a tablónkra került a sokszínű verdák mellett. Megállapodtunk abban, hogy mindenki felelősségteljesen, nagy-nagy empátiával, szeretetteljes kommunikációval, folyamatos törődéssel tudja támogatni osztályközösségünket.
Novemberi Boldogóránk központi témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A hónap folyamán arra törekedtünk, hogy a gyerekek megtapasztalják: a barátság, az egymásra figyelés és a közösségi együttműködés olyan értékek, amelyek boldogabbá, biztonságosabbá teszik a mindennapokat. A szemléletformálást intézményi és osztályszinten is élményszerű tevékenységekkel valósítottuk meg.
Intézményi program – Kedvesség Nap
Mivel a társas kapcsolatok ápolásának alapja a kedvesség, ennek jegyében intézményi szinten megrendeztük a Kedvesség Napot. A gyerekek kedves üzeneteket írhattak egymásnak, amelyeket vagy személyesen adtak át, vagy kitettek az iskola „Kedvesség Falára”.
Ezzel lehetőséget teremtettünk arra, hogy pozitív visszajelzéseket adjanak és kapjanak, erősítve a kapcsolataikat.
A tanulók kedvesség-muffint is díszítettek, amelyet olyan személynek ajándékozhattak, aki fontos számukra vagy akinek szeretnének örömet okozni. Az adakozás élménye segítette őket abban, hogy megértsék: egy apró figyelmesség is képes jó érzéseket kelteni másokban.
A napot közös énekléssel zártuk: együtt adtuk elő a Babits Mihály verséből készült megzenésített dalt, a „Mindenik embernek a lelkében dal van”-t, amely bensőséges, összekovácsoló élményt adott.
Osztályszintű foglalkozás – A kapcsolataink gondozása
Osztályszinten beszélgettünk arról, hogy:az embereknek szükségük van egymásra; ahogyan a virág nem élhet napfény és víz nélkül, úgy mi sem lehetünk boldogok társak és barátok nélkül.
A barátság olyan, mint egy kert: ha törődünk vele, öntözzük és szeretettel ápoljuk, akkor szép és erős lesz.
A természet példái segítették a gyerekeket abban, hogy érthető, átélhető módon lássák a társas kapcsolatok működését. Megfigyeltük, hogy a madarak csapatban repülnek, a hangyák együtt építik a bolyt, a virágok pedig együtt alkotják a színes rétet – vagyis közösségben minden élőlény erősebb.
A foglalkozás keretében elkészítettük a Barátság-fát, amelyet az osztály által gyűjtött ágakból és levelekből állítottunk össze. Minden gyermek elhelyezett a fán egy levelet, majd megnevezett valakit, aki fontos számára, és elmondta, miért kedveli őt vagy miért hálás neki.
A foglalkozást közös énekléssel zártuk: a gyerekek egymás kezét fogva, körben állva énekelték el a „Jó barát” című dalt, egyszerű mozgással kísérve. A közös élmény jókedvet, felszabadultságot és egymás iránti bizalmat hozott.
Merlin
A szeretet négy lábon érkezett, a Vöröskereszt önkéntesei látogattak el iskolánkba, és elhozták Merlint, a canisterápiás tanonc kutyust. Merlin gyorsan megismerkedett az új környezettel, a gyerekekkel. Monika mesélt arról, hogyan segítik a terápiás kutyák az időseket a mindennapokban. Megtudtuk, hogy az idősotthonok lakói különösen szeretik Merlint, mert jelenléte megnyugtató, jókedvre derít, és biztonságérzetet ad, néhányan Merlinek köszönhetően kezdtek újra komunikálni.
A foglalkozás végén egy játékos, tabletes kvízben tehettük próbára a tudásunkat. A legjobban teljesítők felállhattak a képzeletbeli dobogóra, és mindenki kapott egy kedves ajándékot: egy Merlines könyvjelzőt.
Ez a foglalkozás rávilágított arra, milyen fontos szerepet töltenek be a terápiás kutyák: segítik a lelki egyensúlyt, csökkentik a magányt, fejlesztik a kommunikációt és egyszerűen örömet visznek az emberek életébe. Merlin látogatása sokat adott nekünk, és bepillantást engedett abba, mennyi szeretetet és támogatást adhat akár egy négylábú is, és nagyban hozzájárulnak a társas kapcsolatok erősítéséhez alakításához. A gyerekek gyakran emlegetik ezt a csodálatos élményt!🥰