A Fogyatékkal élők nemzetközi világnapját december 3-án tartják, amelyet az ENSZ 1992-ben nyilvánított hivatalos világnappá. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek problémáira.
Iskolánk 8. osztályos tanulóival közösen dolgoztuk fel a Fogyatékkal élők nemzetközi világnapjához kapcsolódó érzékenyítő gyakorlatot. A „Másképp tanulok” című feladat célja az volt, hogy a diákok megtapasztalják, milyen nehézségekkel szembesülhetnek azok a tanulók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek.
A gyakorlat során egy szöveges feladatot többféle torzított formában kaptak meg a tanulók. A tanulók páros és csoportos munkában dolgoztak. A közös beszélgetés során megbeszéltük a különböző fogyatékosságokat – látás-, mozgás-, hallás-, beszéd- és tanulási nehézségeket –, valamint azt, hogyan tudunk segíteni az érintetteknek a mindennapokban. A tanulók számos példát hoztak: vásárlásnál, közlekedésnél, iskolai környezetben.
A gyakorlatot dramatikus helyzetgyakorlattal is kiegészítettük: a tanulók eljátszották, milyen lehet fogyatékkal élőként segítséget kérni, illetve segítőként támogatást nyújtani. A szerepjáték során szembesültünk azzal is, hogy a segítő személy számára is komoly kihívást jelenthet a helyzet, hiszen egyszerre több dologra kell figyelnie – a biztonságra, a kommunikációra, az érzelmi támogatásra és a környezetre is.
A program célja az empátia fejlesztése, az inkluzív szemlélet erősítése és a társadalmi érzékenyítés volt. A tanulók aktívan és nyitottan vettek részt a feladatban, és értékes gondolatokat fogalmaztak meg a segítségnyújtás lehetőségeiről. A tanulók hozzáállása végig pozitív és nyitott volt.
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekekkel meghallgattuk Bagdi Bella: Világomban minden rendben van című dalát. Beszélgettük arról, hogy mit jelent az optimizmus, pesszimizmus, milyen jellemzőik vannak az ilyen embereknek. Elmondták a gyerekek, hogy kit milyennek látnak, hogyan kell változniuk, hogy pozitív beállítottságúak maradjanak. Feldolgoztuk a Böhön a vadász c. mesét. Sok optimizmushoz kapcsolódó szót sikerült összegyűjteniük.
A Szivecskék 7.a csoport 2025. novemberében a Boldogságóra program TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA témáját dolgozta fel.
Bevezetőként beszélgettünk a társas kapcsolatok fontosságáról, a gyerekekre gyakorolt (pozitív vagy negatív hatásairól), a jó kapcsolatok boldogságfokozó szerepéről. A személyes kapcsolatok fontossága, a felelőtlen online kapcsolatok veszélyei, a ChatGPT-vel való kapcsolatuk izgalmas, tanulságos és tartalmas része volt az órának.
Második alkalommal egyénileg megvizsgálták a saját kapcsolataikat: kikkel és miért állnak bizalmas, bensőséges kapcsolatban vagy a környezetükben kikkel lazább a kapcsolatuk (családtagok, barátok, osztálytársak, tanárok, online ismerősök közül). Ezt követően lerajzolták a jelenlegi kapcsolati hálójukat.
A kapcsolati hálóról való beszélgetés már kényes témának bizonyult. Érezhető volt, hogy komolyan vették a feladatot és Ők maguk is meglepődtek az eredményen. Talán ez volt az első alkalom, ahol szembesültek azzal, kivel és milyen szoros kapcsolatban állnak. Hány olyan ember van a környezetükben, akiben igazán megbíznak és megosztják az örömüket, bánatukat, gondjaikat. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy probléma esetén hozzám bizalommal fordulhatnak és vannak szakemberek is, akik tudnak nekik segíteni pl. iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, stb.. Többen megkérdezték, hogy ugye ezt nem fogják látni a szüleink? Figyelve az érzéseikre, elmondtam Nekik, hogy nincs rossz kapcsolati háló! Ez a jelenlegi, ami változtatható! A kapcsolataik minősége rajtuk is múlik, a kapcsolatokat ápolni kell! De hogyan?
Mit tehetnek a jó kapcsolatukért? Hogyan válhatnak a kapcsolatépítés mesterévé? Ehhez kaptak egy kis segítséget egy feladatlapon, melyen ki kellett pipálniuk azokat a módszereket, melyeket már alkalmaznak és színezéssel megjelölni azokat, amelyeket szeretnének beépíteni a mindennapjaikba. Nagy örömömmel hallottam, hogy a legtöbben a 9 módszer közül sokat, és csak páran 4 vagy 5 módszert alkalmaznak. Javasoltak egymásnak is módszereket pl. a varázsszavak használatának gyakorlását „kérem”, „köszönöm”, „hálás vagyok érte”. Kíváncsian várom, hogy egy hónap múlva – ha visszatérünk rá – a fogadalmakat ki tartotta be, hányan gyakorolták a módszertárukból hiányzók gyakorlását!
Az órákat azzal zártuk, hogy beszélgettünk a szeretetnyelvről… mennyire fontos a kapcsolat ápolásakor az, hogy mindenkivel a saját szeretetnyelvén beszéljünk! Figyeljük meg, beszélgessünk róla, hogy kinek mi a szeretetnyelve és Karácsony ünnepéhez közeledve e szerint ajándékozzuk meg a szeretteinket, osztálytársainkat… ami nem csak tárgy lehet, hanem közös program, Vele töltött minőségi idő is.
A mi kis csoportunk úgy döntött, hogy a Télapó érkezését finom pizza, forró csoki és egymás társaságában várja, így ápolva a kapcsolatunkat.
Társas kapcsolatok
Beszélgetőkör: Ki a barát? Ki a jó barát?
Meghallgattuk, majd meg is tanultuk. https://boldogsagora.hu/ae-content/uploads/2016/11/02-Ha-boldog-vagy-mutasd-meg.mp3
Mondóka: Barátságpizza készítése
Meggyúrjuk a barátságpizza tésztáját. (Mintha gyúrnánk az előttünk álló gyerek hátát, masszírozzuk.)
Kinyújtjuk a tésztát. (Mintha nyújtanánk, sima, egyenes, erőteljes fel-le mozdulatok végig a háton lassan nyitott tenyérrel.)
Megkenjük szósszal. (Lesimító, simogató mozdulatok fel és le, oldalra és körkörösen is nyitott tenyérrel a szósz elegyengetését imitálva.
Rátesszük a feltétet. (Tenyérrel megnyomkodjuk a hátat azokon a helyeken, ahová a szalámi kerül egy kézzel, lehet a kéz ökölben is.)
Megszórjuk sajttal (megcsipkedjük).
Beteszem a sütőbe. Ráolvad a sajt, le is csorog róla. ( A vállánál és a hátán is hosszan lesimítjuk a két kezünkkel.)
3. Boldogság karácsonyi képeslap készítése, kedves üzenettel egy barátnak.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Támogató kapcsolatok volt.
Kincseimmel ezt a foglalkozást az iskolai versmondó versenyhez kapcsoltuk, mivel ennek a hónapnak a 13. napján van a Magyar nyelv napja, no és a kedvességé is.
Lelkesen készültek verstanulással csemetéim, segítették egymást, készültek a nagy napra, amikor kiválasztottuk, ki legyen az a három tanuló, aki képviseli osztályunkat az iskolai versmondó versenyen. Türelmesen, lelkesen és örömmel hallgatták meg egymást, délután pedig közös építkezésbe fogtak, igazán szép nap volt.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
A Boldogság Program novemberben a a célok kitűzése, és elérése témakörében zajlott. A téma ötletek közül a Magyar Labdarúgás Napja köré csoportosítottuk a 6. osztályosokkal a foglalkozásokat. Ráhangolódásként a „Mi a közös bennünk” című játékkal kezdtünk. A gyerekek nagy körben álltak, majd felszólításra akkor futottak be a kör közepére, ha az állítás igaz volt rájuk. Például: Szeretek focizni. Vagy szeretem a sötétkéket, és így tovább. Majd a testnevelés órán fociztunk. Visszatérve az osztályterembe a magyar labdarúgás nagy alakjairól beszéltünk, megnéztük a képeiket. Befejezésül magyar nyelv és irodalom órán ennek a témakörnek a szavait kellett tollbamondáskor leírni a gyerekeknek. Így a mi osztályunkban november 25-én igazán a Magyar Labdarúgás Napja volt a főszereplő.
A társas kapcsolatok minden korosztály számára nagyon fontos. Szeretnek együtt lenni, együtt játszani a társaikkal.
„Gyere ülj le, csendesedj,
nyisd ki most a szívedet!
Együtt vagyunk, meghallgatunk,
minden érzést elfogadunk!” (Balla Piroska)
Beszélgettünk a társas kapcsolat jelentéséről, annak fontosságáról. Elmondták, kik állnak közel hozzájuk, kik a barátaik, akik boldoggá teszik a napjaikat.
Ellátogattunk az Erősségek kertjébe, majd mondatokat fejeztek be. Annak örülök…; Attól félek…; Arra vágyom…; Az bosszant…;
Játszottunk Szoborparkot, ahol érzelmekkel kapcsolatos szobrokat készítettek a gyerekek, valamint Sziámi ikreset. Élmény volt látni, ahogy figyeltek egymásra az összekapcsolódás után.
Az Erősségzuhany nagyon tetszett a gyerekeknek. Mosolyogva álltak fel a székről azok, akikről dicséreteket, pozitív gondolatokat mondtak. A gyerekek figyeltek egymásra, és igyekeztek megerősíteni a másikat a jó tulajdonságaik felsorolásával.
Végül mindenki neve felkerült egy virágsziromra. Mindenki választott egy-két tanulót, és annak a virágjára írta a gyerekre vonatkozó erősségeket. Elkészült az erősségek felhője, amelyre biztató mondatok is kerültek. Felhőt választottunk, mert van gond probléma, de mindig kitisztul az idő, süt a napocska, minden jóra változik.
Lelkesek és kezdeményezőek voltak a gyerekek.
„Az arcomon mosoly ragyog, amit neked tovább adok!
Kérlek, te is add majd tovább, hadd mosolyogjon a világ!”
A osztállyal egy olyan közös játékkal indítottunk, hogy mindenkinek választania kellet egy embert akire felnéz/úgy gondolja, hogy tanulhat tőle valamit. Azonban meg kellett indokolniuk, hogy miért gondolják ezt a másikról.
Ezután babzsákok segítségével párokat alkottak. A páros tagjainak egymásról kellett jó tulajdonságokat gyűjtenie.
Ezt követően megbeszéltük, hogy miért fontosak a barátok és miket kell tenni a barátság fenntartásához és a baráti kapcsolatok jól működéséért, hogy mindenki jól érezze benne magát.
A pozitív énkép azt jelenti, hogy az egyén támogató, elfogadó és reális módon tekint önmagára, és ez a belső kép erőforrásként segíti az élet kihívásaival való megküzdésben. Lényege, hogy figyelmünket saját erősségeinkre, értékeinkre és pozitív tulajdonságainkra irányítja, miközben hozzájárul az önelfogadás és az önbizalom megerősödéséhez.
A pozitív énkép nem csupán azt jelenti, hogy békében vagyunk önmagunkkal, hanem azt is, hogy képesek vagyunk hibáinkat reálisan látni anélkül, hogy azokat eltúloznánk vagy hagynánk, hogy aláássák önbecsülésünket. A pozitív pszichológia kiemeli, hogy a pozitív énkép elősegíti a mentális jóllétet, javítja kapcsolatainkat, és növeli az önhatékonyság és az élet értelmességének érzését, ezáltal hozzájárul a boldogsághoz.
– Közös pakolás
– Zenére mozgás
– Közös éneklés térbeli mutogatással