Az Gongola-Sztancsik Katalin osztályfőnök vezetésével az 5. osztály feldolgozta az optimizmus gyakorlása témát.
Közös relaxálás után elénekelték a hónap dalát. Ezután megbeszélték mi a különbség a pesszimizmus és optimizmus között, hogyan gondolkodik egy optimista ember.
Zene hallgatása közben feladatlapokat töltöttek ki, színeztek, kártyáztak. A témának a feldolgozása várhatóan hozzájárul az optimista szemlélet kialakításához.
Boldogságóra Alapprogram
JÁI Viszneki Általános Iskolai Tagnintézménye
Boldogságóránkat az oldalon ajánlott kisvideóval kezdtük, majd az optimista szó szinonímáit gyűjtöttünk össze közösen. Hangulatskála felállítása után nevetőversenyt rendeztünk, felvidítottuk a rosszkedvűeket. Optimista szemüvegben reagáltunk meghiúsult helyzetekre, melyet egy hétig minden nap viseltünk. Zenehallgatás közben elkészült Valóra vált álmaink tablója.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
Ez egy nehéz téma, főleg óvodás nyelven! Mi mindenért lehetünk hálásak? Minden apró dologért, leginkább azért, hogy békében élhetünk egy gyönyörű ország Zala megyéjének kicsiny falujában, ahol rengeteg természeti csoda vesz minket körül, melyre nap mint nap rácsodálkozhatunk, a színek, az illatok, az ősz szépségei, ezekért mindenért hálásak lehetünk….
A gyerekekkel sok kincset gyűjtünk, amiket felhasználunk az adott feladatokhoz, itt most a sok gyönyörű falevél kapott szerepet, melyből közösen egy levél mandalát készítettünk, majd segítségül hívtuk egy pozitív viselkedés alakulását segítő játékhoz a vidám és szomorú bábjainkat, és ez segített a téma feldolgozásában is!
Szinte mindenki hálás volt valamiért de szerencsére a szomorú fej csak egyszer emelkedett a magasba, így ennek a gyermeknek is sikerült a negatív érzését pozitívvá alakítani, sikerült együtt, mert a többiek segítőkészek voltak vele, a pozitív élményeket pedig jó volt megélni. Sokat játszottunk, nevettünk, táncoltunk, melyben nagy segítségünkre van Bagdy Bella Cd-je is, melyet a gyerekek imádnak, szólt tehát a boldogságdal, melyet követett egy játékos zenés relaxálás is!
Mi is hálásak vagyunk, hogy jól érzehettük magunkat és rátaláltunk a Boldogságóra programra! Köszönjük!
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Az osztály a tablókészítést választotta. Mivel nyolcadikosok vagyunk, ebben az évben aktuális, hogy osztálytablót készítsünk. A tanulók újságokból vágták ki, hogy 20 év múlva mik szeretnének lenni. Nagyon lelkesek voltak a feladat elkészítése alatt.
Radó Tibor Általános Isk. és EGYMI
Nagyon sokat beszélgettünk az optimizmusról. Feltettük az optimista szemüveget, és átalakítottuk a rossz gondolatokat jóvá. Eleinte nehezen ment, de aztán belejöttünk! Aki ügyesen megoldotta a nehéz helyzetet, látott kiutat, az mosolyrendet kapott. Büszkén viseltük a folyosón.
Két tanórán is foglalkoztunk a témával, első órán főként beszélgettünk és szituációs feladatokat végeztünk. Második órán kitöltöttük a HUNOPTI tesztet és tablókat készítettünk. A lelkesedés nagy volt, a részvétel is megfelelő. A tablók „érdekesen” sikerültek.
Egy optimista történet
Cs. M. vagyok a Kiskunmajsai Móra Ferenc Óvoda Általános Iskola és EGYMI 6. osztályos tanulója.
A tavalyi tanévben szívkoszorúér tágításon estem át, mert szívbetegséggel születtem. Tavaly ősszel, egyik kontrollvizsgálat során közölték velünk, hogy az őszi szünetben be kell feküdnöm a kórházba egy műtétre. Nagyon megijedtem, és sokat sírtam, mert nem tudtam mi is fog velem történni. Az osztályfőnököm a tanáraim és az osztálytársaim vigasztaltak, bátorítottak. Ettől kicsit megnyugodtam. Nem sokára elérkezett az idő, el kellett indulni a kórházba. Először a vizsgálatok, majd a műtét következett. A beavatkozást követő pár napig még elég gyenge és elesett voltam. Szerencsére az osztálytársaim, barátaim telefonon, e-mailben, viber-en, rajzokkal tartották bennem a lelket. A biztató szavak, a szeretetteljes odafigyelés a szüleim és barátaim részéről bizakodóvá és kitartóvá tettek. Mindezek következtében rekord- idő alatt gyógyultam meg. Hamarosan ismét elkezdhettem iskolába is járni újra. Testnevelés alól még félévig fel voltam mentve, de ez már nem zavart. Boldog voltam ismét a társaim között, akik segítettek felépülésemben.
A szerető óvó- védő, biztonságos közegben az ember gyorsabban gyógyul, feledi a kellemetlenségeket, s arra gondol milyen jó, újra velük lenni.
Egy optimista történet
Cs. M. vagyok a Kiskunmajsai Móra Ferenc Óvoda Általános Iskola és EGYMI 6. osztályos tanulója.
A tavalyi tanévben szívkoszorúér tágításon estem át, mert szívbetegséggel születtem. Tavaly ősszel, egyik kontrollvizsgálat során közölték velünk, hogy az őszi szünetben be kell feküdnöm a kórházba egy műtétre. Nagyon megijedtem, és sokat sírtam, mert nem tudtam mi is fog velem történni. Az osztályfőnököm a tanáraim és az osztálytársaim vigasztaltak, bátorítottak. Ettől kicsit megnyugodtam. Nem sokára elérkezett az idő, el kellett indulni a kórházba. Először a vizsgálatok, majd a műtét következett. A beavatkozást követő pár napig még elég gyenge és elesett voltam. Szerencsére az osztálytársaim, barátaim telefonon, e-mailben, viber-en, rajzokkal tartották bennem a lelket. A biztató szavak, a szeretetteljes odafigyelés a szüleim és barátaim részéről bizakodóvá és kitartóvá tettek. Mindezek következtében rekord- idő alatt gyógyultam meg. Hamarosan ismét elkezdhettem iskolába is járni újra. Testnevelés alól még félévig fel voltam mentve, de ez már nem zavart. Boldog voltam ismét a társaim között, akik segítettek felépülésemben.
A szerető óvó- védő, biztonságos közegben az ember gyorsabban gyógyul, feledi a kellemetlenségeket, s arra gondol milyen jó, újra velük lenni.
