Bevezetésképpen beszélgettünk arról, hogy mik voltak azok az első emlékeik, amikre tanították őket szüleik még iskolás koruk előtt ( “ Jó legyél! ) Elmondhatták erről a véleményüket, hogy vajon mit jelent ez egy óvodáskorú gyerek esetén? És hogy lehet valaki jó iskolás korában? Nagyon sok példát hoztak a kis életükből, én pedig még kibővítettem a felnőttek életéből vehető helyzetekkel ( pl. hajléktalanok, idősek, sérült emberek, állatok iránti segítőkészség ). Kiszínezték örömmel a mf. 54. oldalán lévő szívecskés színezőt, majd az előzetes beszélgetés lezárásának szánt keresztrejtvény megoldása — Önzetlen — sem okozott nekik nehézséget. Óra végére pedig készítettem nekik egy karácsonyi sablont ( fenyővel, gyertyával ) egy nagy szívvel, amibe kértem, hogy rajzoljanak az előzetesen kihúzott osztálytársuknak ( titokban tartva a rajzolás alatt a kilétét ) olyan ajándékot, aminek az nagyon örülne. Nagy örömmel, derűsen készítették el, majd hasonlóan a “ Ki vagyok én? “
játékhoz, magára kellett ismernie a megajándékozott gyereknek.
Mindenki nagyon ügyesen szerepelt adakozóként is, és megajándékozottként is!
Boldogságóra Alapprogram
Csemeteliget Napközi Otthonos Óvoda és Mini Bolcsöde, Sződliget
Az apró kiscsoportosok körében a társas kapcsolatok elsősorban a szülőkkel és az oviban biztonságot jelentő felnőttekkel való kapcsolatot jelenti. A gyerekekkel való kapcsolat még az ismerkedés szintjén van. Most tanulják egymás nevét, jelét, de már szívesen vannak egymás társaságában. Innen indult e hónap témájának a feldolgozása.
Kisebb csoportokban játék közben beszélgettünk arról,” ki a te barátod?”. A legtöbb esetben a válasz az volt: anya:)
Így a családi köteléket erősítettük elsődleges társas kapcsolatként. Első körben csigacsaládot formáztunk gyurmából, miközben énekelgettük ismert csigás dalainkat. Majd mindenki elkészítette a saját csigáját, ezeket sorba, majd körbe raktuk és megállapítotttuk, milyen jó ezeknek a csigáknak, hogy nincsenek egyedül, mennyi barátjuk van.
Dramatikus játék keretében párkeresős játékot játszottunk, amiben azt a társat választhatták, aki a legkedvesebb számukra. A barátságmondókánkat elmondtuk egymásnak:” Béke, béke barátság, összeveszni szamárság. Ha mi egyszer összeveszünk, azon nyomban kibékülünk! Ölelés!!!”Miután megölelték egymást, másik párt választottak maguknak. Ezt a játékot a végtelenségig tudták játszani, s aki még nem tudott választani, attól egy-egy ölelés még nekünk is jutott!
Másnap a „Gomba alatt” c. mesét meséltük, ahol a társak jószívűségét emeltük ki fő értéknek és a nap folyamán nagyon megerősítettük azokat a helyzeteket, amikor valaki jószívű, kedves , segítőkész volt valakivel. Ezt egy öleléssel „díjaztuk”, ami nagyon intenzív érzelmi megerősítésnek bizponyult.
A társak megismerését segítve párkereső/ memóriajátékot készítettünk a gyerekek fényképeiből és jeleiből.Ez nagyon sokat segített a nevek, jelek rögzítésében.
Gyurmábók barátságsütiket készítettünk, „kisütötük” a babakonyhában és mindenki megvendégelhette azt, aki számára kedves.
Az utolsó napon barátságsziveket festettek a gyerekek, közben arról beszélgettünk, kinek adják ezt a szivecskét, ha elkészül. Ekkor már a társak nevei hangoztak el. Ezt a témát még sokat fogjuk bontogatni, hiszen a barátság ebben a pici korban még igencsak alakulóban van.
A téma óvodai szintű projektje volt a „Fogadj örökbe egy ovit!” kezdeményezéshez való csatlakozás, melynek keretében egy nyírségi rászoruló óvodának szerveztünk adománygyűjtést. Az adományokat a szülők a gyerekekkel együtt helyezték el a karácsonyt idéző gyűjtőponton. Ez az önzetlenségen kívül azt is hivatott megerősíteni, hogy akár ismeretlenül is lehet valakinek örömet szerezni, szeretetet adni és ez annak is boldogságot okoz aki kapja és annak is aki adja! Ez a gyűjtés folytatódik decemberben is….boldogító jócselekedetként!
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
Az óvoda Micimackó csoportja számára karácsonyi angyalokat készítettek a gyerekek. Még egy óriási színezővel is megleptük őket.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola Aranyosapáti Tagiskola
Adventet ünnepelünk, és Valakit várunk,
hogy kegyelmével a bűntől szabaduljunk.
Örömmel és hittel várjuk segítséged,
Urunk, Jézusunk, így köszöntünk Téged!Az advent a karácsonyra való készülődés és várakozás időszaka. Az advent szó eljövetelt jelent, és a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. Jézus születésének és eljövetelének várakozására utal. Az advent kezdete egyben az egyházi év kezdetét is jelöli.Minden hétfőn gyertyát gyújtunk és közösen imádkozunk.
Boldogító cselekedetek
Az órán beszélgettünk a jócselekedetekről, mindenki megfogalmazott egy jócselekedetet. Készítettünk jócselekedet dobókockát. A kocka segítségével egy-egy reggeli küldetés segíthet, hogy a rakoncátlanság, undokság, lustaság helyett olyan erényeket gyakoroljanak a nap folyamán, mint a figyelmesség, bajtársiasság, elfogadás, megbocsájtás.
Fazekas József Általános Iskola
Boldogságóra – december
Boldogító jó cselekedetek
2. osztály
Órakezdő relaxációnk az írás órán rendszeresen használt és a gyerekek által is nagyon kedvelt „Kincset rejtek, nem mutatom, kincset rejtek, megmutatom” gyakorlat volt. Beszélgettünk a „kincsekről”, hogy kinek mi az érték. Így karácsony előtt fontos, hogy emlékeztessük a gyerekeket, hogy nagyobb kincsek is léteznek, mint az anyagi javak, karácsonykor is fontosabb az, hogy ki van a fa körül, mint az, hogy mi van a fa alatt.
A téma bevezetéséhez a munkafüzet színezőjét választottuk. Míg a gyerekek színezték a kedves rajzot, addig hallgattuk a hónap dalát: Jó emberré csak a szívemmel válhatok.
A téma feldolgozását a Jobb adni, mint kapni mondat magyarázatával kezdtük. Itt is megbeszéltük, hogy adni „jó cselekedetet” is lehet, nemcsak tárgyi dolgokat.
A témát adventtel összekapcsolva (a tavalyi hasonló feladat sikerén felbuzdulva) egy egész hónapra kiterjedő feladattal éltük meg nap mint nap: minden nap kihúztunk egy nevet, aki aznapra az osztály angyalkája lett, és ott segített, ahol csak tudott. Segített a tanítóknak (ablakot nyitott, táblát törölt, villanyt kapcsolt, kiosztott és beszedett tankönyveket, füzeteket stb.) és az osztálytársainak is (segített ki- és elpakolni a táskát, rendet tett a padokban, segített a házi feladatokban, az öltözködésben stb.). A nap angyalkáját, ha jól végezte dolgát, nap végén egy hatalmas osztálytapssal és egy kis csokoládéval jutalmaztuk. A gyerekek nagyon várták, hogy angyalkák lehessenek, boldogan segítettek egymásnak, átérezték a jó cselekedetek boldogító hatását.
A témát bevezető boldogságórán éppen ezért a jótett volt a középpontban. Megoldozzuk a keresztrejtvényt, amiből kiderült, hogy a valódi jócselekedet önzetlen. Lerajzoltuk a sablon segítségével, hogy mire van szükségünk a jótettekhez. Nagyon kedves figurák születtek, ezekből tablót készítettünk.
Megbeszéltük, hogy a témát kiterjeszthetjük a családra is, legyenek otthon is segítő angyalkák! Felsoroltuk, hogy mi mindennel tudnak segíteni otthon, az utcán, a boltban, a játszótéren stb.
A téma lezárásaként elénekeltük újra a hónap dalát, majd az órák lezárásához ajánlott meditációval megerősítettük azt, amit tanultunk: a jó cselekedetek visszahatnak ránk, egy-egy jótett után nemcsak a másikat, de magunkat is boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak, erősebbnek, elégedettebbnek érezhetjük.
Fazekas József Általános Iskola
Boldogságóra – november
Társas kapcsolatok ápolása
2. osztály
Novemberi boldogságóránkat a „Totyog a liba, nagy a galiba” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Mivel épp Márton napján tartottuk ezt az órát, elmeséltük Márton legendáját és elénekeltünk egy libás dalt (Száz liba egy sorba’). Megállapítottuk, hogy a dalt is és a mozgásos relaxációt is akkor tudjuk ügyesen végrehajtani, ha figyelünk egymásra. Ez igaz minden tevékenységünkre, és ezzel a megállapítással elő is vezettük a hónap témáját: a társas kapcsolatok ápolását. Beszélgetőkörrel folytattuk az órát, melyben a „Kiről van szó?” (a gyerekek mondtak néhány mondatot arról, hogy miért fontos nekik az egyik családtagjuk, rokonuk, barátjuk, a többiek pedig kitalálták, kiről lehet szó), és a „Milyen a jó barát?” (szavak gyűjtése a jó baráttal kapcsolatos elvárásokról) feladatokat oldottuk meg.
Az óra következő egysége a BARÁTSÁG szó körül zajlott. Megbeszéltük, hogy kinek mit jelent a barátság, ki a legjobb barátjuk, miért őt tartják a legjobb barátjuknak. Ezután mindenki lerajzolta a legjobb barátját egy adott minta alapján (kezeik két oldalra nyitva), majd ezeket a rajzokat összeragasztva megalkottuk az osztály barátságkörét, ahol mindenki fogja a mellette álló kezét. Ezáltal a tablón az egész osztály egy nagy barátsághálózat része lett, igazi közösség, ahol az összetartozás a legfontosabb érték. Megbeszéltük, hogy milyen sok pozitív dolog származhat abból, ha mindenki része ennek a hálózatnak, majd kitettük a falra a tablót, hogy mindig emlékeztessen minket erre az összetartozásra.
A barátsághálózat működtetője a szeretet. Ezt a szót a keresztrejtvényből ismertük fel, majd mindenki odaadta a kész rejtvény annak, akinek a szívét meg kívánta nyitni ezzel a szóval. Nagyon jó volt látni, hogy nemcsak a legjobb barátok adták egymásnak a lapokat, hanem sokan próbáltak nyitni olyan osztálytársuk felé is, akivel eddig nem igazán voltak a legközelebbi barátok. Voltak, akik pont azért választottak egy-egy gyereket, mert ő még nem kapott lapot, így őt is bevonták a hálózatba.
Ezután megbeszéltük, milyen egyéb társas kapcsolatok léteznek a barátságon kívül. Beszélgettünk a család, a rokonság, a lakóhelyi közösségek, az iskolai közösségek, a sportközösségek stb. fontosságáról. A beszélgetés tanulságát a „Jó okom van rá” című feladatban összegeztük. A gyerekek párokban összeírtak 3-3 okot, amiért érdemes ápolni a kapcsolatokat.
Az előző feladat komolyságát a hónap dalával oldottuk. Meghallgattuk, majd meg is tanultuk. Körtáncot jártunk hozzá, amiben visszatértünk a tablón összeállított barátságkörhöz, ezúttal élőben is kialakítva azt. Szintén pozitív tapasztalat, hogy mindenki örömmel elfoglalta a helyét, gyorsan kialakult a kör.
Az órát a „Barátomat úgy szeretem…” meditációval zártuk.
A téma továbbgondolásaként ölelésnapot szerveztünk a boldogságóránkat követő napra, így bevontuk a többi osztályt is a barátsághálózatunkba, továbbadva így a szeretet üzenetét. Bebizonyítottuk: „Jobb velünk a világ!”!
A mai napon a boldogító jó cselekedetekről beszélgettünk. Kiderült hogy nagyon szivesen segítenek másokon ès szüleiknek is a ház körüli munkában a gyerekek. Beszéltünk arról is, hogy az állatokról se feledkezzünk meg, róluk is kell gondoskodununk, ezért tettünk ki madáretetőt elesèggel. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk : „Fújj fújj szèl” Imádták, többször kèrtèk. Meghallgattuk a jól èrzem magam cìmű Bella dalt. Buliztak ès táncoltak rá. Sorba álltak és követték Bella mozgásos táncos buliját. Meghallgatták a „Szívem kertje” című mesét, melyet átbeszèltünk. Kiszineztèk Amáliát, ès lerajzolták a kedvenc jótevő mesehőseiket is. Szituációs játékokat játszottunk. Nagyon jó ötleteik voltak kin hogyan lehetne segìteni ès kinek hogyan járnának kedvèbe ha èpp szomorú lenne. Majd a munkafüzetben párosìtottunk zoknikat, ès rajzoltunk anyának virágot a vázába. Végül tortapapírból csináltunk angyalkákat a segìtsègemmel, melyet az óvodában dolgozó óvó nènik ès dadus nènik kaptak meg ajándékba, ezzel kìvánva nagyon bèkès boldog karácsonyt nekik. ❤
A gyerekekkel karácsonyfát készítettünk, melyre olyan jócselekedet díszek kerültek.
Adventi „Jó cselekedet naptár” :
A napok számlálásával az örömteli várakozást segítettük, minden nap egy karácsonyi szimbólumot nyomdáztunk a következő üres helyre. Ha valamelyik gyermek aznap kedves, segítőkész, udvarias, vigasztaló, jószívű volt, akkor pecsételhetett egyet a saját adventi naptárába. Így minden gyermek napi egy jó cselekedetet bizonyosan „dokumentálhatott” magának. Ez motiválóan hatott mindannyiukra, és idővel már nem csak a saját, de egymás jó cselekedeteit is képesek voltak észrevenni.