A foglalkozást Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó” című dalának meghallgatásával kezdtük. A dal segített a gyerekeknek ellazulni, megnyugodni, és ráhangolódni a belső nyugalom témájára.
Ezután meghallgattuk az „Ültess fát! – Mese a készülődéshez” című történetet, majd Bálint Béláné „Varázslat a parkban” című meséjét. A mesék kapcsán beszélgettünk a természet fontosságáról, a környezet védelméről és arról, hogyan tudunk vigyázni a körülöttünk lévő világra.
A gyerekekkel közösen megbeszéltük, hol frissebb a levegő: a városban vagy a hegyekben, erdőkben, réteken. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ne szemeteljünk, például ne dobjuk el a csokis papírt, hanem a kukába tegyük.
A foglalkozás során elkészítettük a „magabiztosság sálját” is. Minden gyermek díszíthetett egy-egy sálrészt rajzzal, mintával, amely az erőt, a bátorságot és a kitartást jelképezte. A közös alkotás erősítette az összetartozás érzését és a belső erőbe vetett hitet.
Boldogságóra Alapprogram
A februári boldogságóránkat a másodikosokkal a Pozitív élmények újraélése zenés relaxációval indítottuk.
A zene nyújtotta pozitív élmények átélése után a téma bevezetéseképpen beszélgettünk arról, hogy a boldogság átérzéséhez gyakran kell nehézségeket, problémákat leküzdenünk. Számtalan példát és megoldási ötletet osztottunk meg egymással a kudarcokkal való szembenézésre.
Mindenki kapott egy-egy képdarabot. Ki kellett közösen rakniuk a képet. A kép egy kék cinegét ábrázolt. A tél nagy kihívást jelent a kerti madaraknak. Átéreztük, hogy a tél milyen nehézségeket okozhat számukra, gondolatokat cseréltünk a hideg és az élelemhiány leküzdésre. Egy pában játszott, labirintus segítségével, bekötött szemmel, az együttműködést gyakorolva, eljuttattunk egy éhező kismadarat a madáretetőhöz. Madaras nyelvtörökkel is megküzdöttünk.
A téma feldolgozásához csoportokat alkottunk. Volt aki a kerti madarak szerepébe bújt, a többiek pedig válogatták a kedvenc táplálékukat.
Felismerték, hogy milyen fontos a segítségnyújtás a bajban. Madáretetőket készítettünk narancshéjból, melyeket magvakkal töltöttünk meg. Közben arról beszélgettünk, hogyan és miben lehetünk egymás segítőtársai egy-egy nehéz helyzetben.
Az óra végén kihelyeztük a madáretetőinket az udvarunk fáira. Összegeztük a közös élményeinket.
A téma továbbgondolására a délutáni napköziben egy csodálatos és tanulságos madaras filmet Pelyhes-Kalandra fel! néztünk meg, mely további gondolatokra inspirált bennünket a megküzdésről és a társas támogatásról.
1.Boldog Dóri csengővel hív
2.Boldogságmondóka közös elmondása alapján
4.Van nekem egy álmom( zene) meghallgatása
3.”Puha meleg felébredek,meleg vagyok ,elolvadok”
5.Te mire vágysz?Mi a cèlod?
Csoport,család cèlja mi lehet- beszèlgetès
A hét a Maci jegyében zajlott. Behozták a gyerekek a kedvenc macijukat, amivel nagyon sok játtékot játszottunk. Ennek jegyében zajlott a Boldogságóránk is.Boldog Dóra bemutatta a kedvenc maciját és megtanította a gyerekeknek a „Maci-fogadalmat”. amely nagyon tetszett a gyerekeknek és ezért többször el is mondtuk.
Aztán a relaxációval folytattuk a „Medve vagyok és cammogok”, amelyben úgy mentünk mint a medvék.
Az „ Ellazulni jaj de jó” zenére, mint maci a barlangjában elpihengettünk, hogy Boldog Dóra által bemutatott mozgásos játékot játszuk: : „Maci a barlangban és a nagy nyújtózkodás”. Ez a játék a feszítés és lazítás elvére épül, ami az egyik legjobb fizikai megküzdési technika, amellyel a gyerekek megismerhetik a megküzdés elvét.
A játék menete a következő volt: A morgós medve (Feszítés): a gyerekeknek: „Jön a vihar! Változzunk morgós, feszült medvévé!” felszólításra mindenkinek le kellett guggolnia és összehúzni magukat, mint amikor nagyon mérgesek. Lehet halkan morogni is: „Brrrr-morg!” Ez nagyon ment mindenkinek. Majd következett a napsütés (Lazítás): „Kiszütött a nap, elszállt a felhő!”, felszólításra a gyerekek felugrottak, nyújtózkodtak magasra a felhők felé, megrázták a mancsukat, a lábukat, és hatalmas, vidám maci-mosolyt vágtak.
Mivel annyira tetszett többször eljátszottuk és végül körbe álltunk és mindenki adott egy „medveölelést” a mellette állónak (vagy saját magának, átkarolva a vállát), és mondtuk közösen: „Ügyes maci vagyok, megnyugszom és ragyogok!”
Boldog Dóra a „Maci Marci és a morgos viharfelhő „ mesét hozta el nekünk. Amely megmutatta, hogy a medve egyszerre sugároz erőt és biztonságot. Ezt beszéltük át a gyerekekkel miközben felelevenítettük ismét a mesét. Közben pedig különböző képeket nézegettünk és mindenki elmondhatta, hogy ő melyik képet választaná, mitől érezné jobban magát. Ezt ki is színezték egy aranyos maci-szíve figurába beragasztottuk és ki is raktuk a szülőknek a faliújságra.
Legvégül kiszíneztük a megküzdés jelét és felragasztottuk a Boldogságvár következő lépcsőfokára.
A februári témánk a Célok kitűzése és elérése.
A boldogságórán a három kívánságot jelképező aranyhalacskával dolgoztunk. Megbeszéltük egyesével, kinek mi lenne a három kívánsága, ha kifogna egy ilyen varázshalacskát. Azt is megbeszéltük, hogy mit lehetne, milyen erőfeszítéseket lehet tenni azért, hogy egy vágyunk, kívánságunk teljesüljön.
Felolvastam az öreg halász és a nagyravágyó felesége című népmesét. A mese kapcsán beszélgettünk arról, hogy mit gondolnak az olyan emberekről, akik mindig csak kérnek, de tenni semmit nem tesznek azért, hogy jobb legyen az életük.
Az óra végén együtt énekeltünk és táncoltunk is a Van nekem egy álmom című dalra.
A csoportban minden naposak a konfliktusok a gyerekek között, főleg a játék birtoklás miatt. Ezt folyamatosan figyeljük és sok esetben felnőtt segítséggel tudják megoldani, kibékülni. A hagyományos farsangi készülődés közepette jártunk gyermekkönyvtárban, tánc koreográfiákat tanultunk meg vidáman, hangszert készítettünk és jelmezbe bújtunk. Az izgatott várakozás sokszor próbára tett mindenkit, hiszen le kellett küzdeni magukban egy részét és koncentrálni a műsorra.
A legutóbbi boldogságórán a megküzdési stratégiákról tanultunk. Az óra célja az volt, hogy jobban megértsük, hogyan reagálunk a nehéz helyzetekre, és milyen módszerekkel tudunk megbirkózni a stresszel vagy a problémákkal.
Az egyik legérdekesebb feladat az volt, amikor „maszkokba bújtunk”. Különböző szerepeket, viselkedési mintákat kaptunk, és ezek alapján kellett reagálnunk bizonyos helyzetekre. Ez segített felismerni, hogy sokszor nem is a valódi érzéseinket mutatjuk, hanem egy „maszk” mögé bújunk, például erősnek, közömbösnek vagy viccesnek mutatjuk magunkat, miközben belül mást érzünk.
Kártyákkal is játszottunk, amelyek különböző élethelyzeteket és megküzdési módokat mutattak be. A feladat az volt, hogy megbeszéljük, adott helyzetben melyik stratégia lehet hatékony. Beszéltünk például a problémaközpontú megküzdésről, és az érzelemközpontú megküzdésről.
A hónap kitűzött célja az egészséges életmód alakítása, egészséges szokások rögzítése, helyes technikák (pl. kézmosás, fogmosás) bemutatása, gyakorlása, rendszeres ismétlése.
Mi felnőttek már tudjuk, hogy egészségünk és annak megőrzése fő alapköve a boldogságnak és a boldog életnek. Ennek kialakítása egész kis korban elkezdődik. Ez nem csak a család, hanem az óvodai nevelés feladata is, hogy a gyermekek napirendjébe folyamatosan megjelenjenek az egészséges életmód elemei. Azonban vannak alkalmak, mikor ezt kifejezetten fókuszba emeljük és játékos formában még többet tanulunk róla. Ezek a hetek arra is jók, hogy megfelelően begyakoroljuk az egészséges szokásokat.
Januári célkitűzésünk hát, hogy egészségesen legyünk boldogok, vigyázva így a testi és lelki épségünkre egyaránt. Január amúgy is egy beteges időszak, az időjárás is próbára teszi a szervezetünket.
A gyerekek egészséghét keretén belül tanulhattak az általános, egyszerű betegségekről, amik gyakoriak a mindennapokban. Mit érdemes tudni róluk, hogyan előzhetőek meg, vagy ha épp már betegek vagyunk, mivel űzhetjük el a bacilusokat/vírusokat.
A megelőzést domborítottuk ki, azonban az orvoslás maga is érdekli a gyerekeket. Az orvos munkája szerepjáték, a sok eszköz egész héten motiválóan hatott a gyermekek játékára. A programsorozat kapcsán a Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskolától is ellátogattak hozzánk, és nagyon hasznos, gyerekbarát előadást/játékot mutattak be a gyerekeknek. Fontos kérdéseket vetettek fel: szó volt a hirtelen rosszullét esetén fontos cselekedetekről, mentőhívásról, kisebb sérülések ellátásáról, betegségek és alkalmazott gyógyszerek fontosságáról.
Mi a héten hozzákapcsoltuk az egészséges táplálkozás fontosságát, a mindennapi gyümölcs és zöldség fogyasztás előnyeit. A rendszeres mozgás, mint szórakoztató tevékenységet, ami szintén alap eleme az egészségünk megőrzésének.
A védő néni izgalmas eszközöket hozott a hét végén, ami újra felkeltette a gyermekek kíváncsiságát. A fogmosás, fogápolás helyes technikájáról mesélt nekünk. Hozott a gyermekeknek színezőt, tájékoztató plakátokat, fogkefét és egy kis tubus fogkrémet. Örömmel vettünk részt a programokon, a gyermekek sok élménnyel gazdagodtak.
A testi egészség mindig alapja lesz a boldogságunknak. Ha jól érezzük magukat a bőrünkben, ha aktívak vagyunk, minden napunk jobban és vidámabban telik. Ennek összefüggését folyamatosan közvetítenünk kell a gyermekek felé.
A tanórákat relaxációval és énekléssel kezdtük.Értékeltük a múlt évet,megterveztük a jövőt.Feldolgoztuk Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesét.Megbeszéltük közös céljainkat,egyéni céljainkat.A tanórákat meditációval zártuk.
