A 6. c osztály tagjaihoz nagyon közel állt ez a téma. Minden egyes gyermek olyan környezetben él, ahol nap mint nap ki van téve valamilyen külső vagy belső negatív hatásnak. Fokozottan érintve vannak a káros szenvedélyek által, problémamegoldó képességük gyenge, nem tudnak bánni a pénzzel, folyamatosan részesei valamilyen erőszakos, agresszív cselekvésnek. Mély érzéseket váltott ki belőlük a mindezekről való beszélgetés, és ügyesen megfogalmazták azokat a stratégiákat, melyekkel ezeket a problémahelyzeteket meg lehet oldani.
Boldogságóra Alapprogram
2020. február hó
Megküzdési stratégiák
A „megküzdés”, mint kifejezés értelmezésére került sor az első heti foglalkozásokon, minden óvodában. Bevezetőképp a gyermekek saját tapasztalatait vettük számba – életkori sajátosságaikból adódóan – hiszen ebben a korban minden, ami róluk szól kiemelt fontosságú.
Az első lépcsőfok a kisgyermekkoruk volt és el is játszottuk, hogy egy csecsemőnek milyen megküzdési fázisai vannak, mire óvodásokká lesznek. Nagyon élvezték a játékot és sok gyermeknek volt tapasztalata a kis testvérektől is.
Megbeszéltük, hogy milyen sok hőstettet követtek el, mire megtanultak felállni, majd járni, és mennyi fájdalmat szenvedtek el és számtalan újrakezdésre volt szükségük. Továbbgondolva: ha egy kisbaba már kicsi korában ilyen nagy „hős” akkor biztos mindenki sokat fejlődött nagycsoportos korára. A kisgyermekkorral kapcsolatban „aranymondások” is születtek:
„ A babák tudják, hogy a napsugár a szélnek mit mesél”
„A kisbabák még érzik, hogy a föld mozog, azért esnek el annyit.”
A könyvünk meséje (Aranykulcs) nagyon megragadta a gyermekek figyelmét és érzéseikre is mélyen hatott. A mese vége felé minden csoportban nagyon kézzel fogható volt a belsővé válás: csend, mozdulatlanság és feszült figyelem tükrözte mindezt. Ami megkoronázta a végét az volt, hogy az egyik kisfiú a történet végén, átszellemült tekintettel a mese végén ezt mondta: „Ó, de romantikus!” … egy különleges pillanat volt, melyet elmeséltem az édesanyjának is.
Minden hét a megküzdési tapasztalatok megbeszélésével kezdődött. A gyerekek leginkább olyan történeteket meséltek, melyek fizikai akadályok leküzdéséről szólt, azonban ezek a tapasztalatok a szülőkkel való munkavégzésekről szóltak, a közös erőfeszítésekről.
A hét következő meséi Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó című könyvéből szóltak ismét. Amely leginkább kapcsolódott a hónap témaköréhez, az a „Tündérbogyó és a színes üveggolyók” című mese volt, amely egy vak kislányról szólt. A mese érzékelhetően és átélhető módon mutatja be az óvodás korosztály számára, milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak (esetünkben) aki nem lát és másképp érzékeli a világot. Ez a mese nem csak egy emberi megküzdési folyamatra világít rá, hanem empátiát fejleszt, formál, bemutatja a világban a másságot és az elfogadást. Játékosan és szeretettel – az érzelmekre hatva érzékenyíti az óvodás gyermeket.
A rajos feladat nagyon tetszett minden gyermeknek, nem kellet sokat gondolkodniuk a „szuperhőseiken”. Az egyik legszebb történet a „Szupergirl” elnevezésű, – szívecskékkel gazdagon körberajzolt lányfigurához született: „azért rajzoltam oda szíveket, mert szeret mindenkit, csak a rosszakat nem”. Egy másik gyermeknél pedig a középpontba az anyukája került: „Szuperanya” elnevezéssel. A Freinet óvodánkban az előző (téli) hónapokból készült rajzok, albumokká lettek összefűzve, a szuperhősök plakátra kerültek és a „Téli projektzáró kiállításukon” a szülők és a gyermekek is megnézhették újra átélhették a „Boldogovis” foglalkozásokon szerzett élményeket. Gazdag, építő és tartalmas hónap áll mögöttünk!
E témakör feldolgozása során volt a legnagyobb egyetértés az osztály tagjai között.Miután mindannyian elmondták egyéni céljaikat, közösen fogalmazták a meg a csoport céljait. Érdekes volt, hogy mindenki meg fel tudta sorakoztatni azt, amiben jó, de, hogy miben kellene fejlődniük, azt nehezen foglalták össze. Az osztálytársak segítették egymást, ötleteket adtak egymásnak, hogy miként tudnák a terveiket megvalósítani. Összetartó közösségként, legfőbb célként az osztály egyben tartását tűzték ki, és minden ehhez szükséges tényezőt összegyűjtöttek és bejegyeztek a „mesebeli járműbe”.
Gyengénlátók Általános Iskolája EGYMI és Kollégiuma
A gyerekek összegyűjtötték és lerántották a számukra nehézséget jelentő dolgokat. Mellé írtuk, milyen technikával próbálnak küzdeni ellene.
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiák gyakorlásával foglalkoztunk.
A tevékenységet most is relaxációs gyakorlatokkal indítottuk. A gyerekek választották ki melyiket csináljuk az ismert relax gyakorlatok közül. Ezután a februári hónap aktuális témájáról, a MEGKÜZDÉSRŐL beszélgettünk. A téma folytatása képp Boldog Dóra mesére hívta a gyerekeket. A mese után átbeszéltük a mese történetét, majd megválaszoltuk a könyvben megfogalmazott kérdéseket is. Ezután többször is eljátszottuk a könyvben is említett „Hajótörés” játékot. Ez annyira elnyerte a gyerekek tetszését, hogy minden nap újra és újra játszottuk.
A délutáni játékidőben a munkafüzet témához kapcsolódó feladatlapjai is előkerültek.
A megküzdés, versengés hónapja volt a Február. Mozgásos, és kognitív képességeket fejlesztő játékokkal igyekeztünk a gyermekekben alakítani e képességet.
A megküzdés témáját leginkább feladatok elvégzésével tudtam közel vinni a gyerekekhez. Bagdi Bella dalaival ráhangolódtunk az órára. Beszélgetés során elmondták a gyerekek, hogy szerintük miért küzdünk, milyen feladatokat viszünk végig és milyen jó érzés, ha sikeresen vettük az akadályokat. Játékos feladatban bújtak végig az „alagúton”, melyet a sok apró terpesztett láb jelképezett. Néhányan megépítették a sárkány várát, ahonnan kiszabadult Boldog Dóra. Jól éreztük magunkat az óra folyamán, sokat énekeltünk, nevettünk, játszottunk.
