Elkészítettük varázslatos járgányunkat, mely célunk felé röpít, ami az írás, olvasás megtanulása, számolásban való jártasság megszerzése. Elsőként a gyerekek lerajzolták külön-külön, hogy szerintük milyen járműre lenne szükség célunk eléréséhez, majd összegezve az elképzeléseket, megalkottunk egy páncéllal védett, lánctalpakon gördülő, propellerrel rendelkező buszt (kartonból), melyben minden gyereknek saját szobája van, és tökéletes biztonsággal gyorsan halad előre célja felé.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságórák 6.a osztály:
Az idei tanévben is folytattam osztályommal a Boldog Iskola programot, bár a tavalyinál sajnos kevesebb időt tudtunk erre szánni. Továbbra is éreztem és láttam a boldogságórák pozitív hatását a közösségünkben, az elmúlt tanévhez képest sokkal könnyebben megoldottuk a problémáinkat. Olyan témát is meg tudtunk beszélni, ami a koruknál fogva nehézkesebb. Néha hevesen beszélgettünk, vitatkoztunk, voltak kínos hallgatások, átéltünk rendkívül megható pillanatokat, és sokszor nevettünk is. A boldogságóra nagyban hozzájárul egy jó osztályközösség kialakulásához. A második félévben csak egyszer volt időnk az adott havi témába belemerülni, mert kezdetét vette a digitális oktatás, és bár kaptunk oktatási segédanyagot, ennek megvalósítását már erőn felülinek éreztem.
A célok kitűzése és elérése témát fontosnak tartottam megbeszélni, hiszen hatodikos osztályról van szó. Ebben az életkorban több tanuló megméreti magát, megpróbálkoznak a központi felvételi megírásával, hogy gimnáziumban folytathassák tanulmányaikat. Mivel előttük állt a felvételi vizsga és fontos döntéseket kellett meghozniuk (szülői segítséggel persze), így ez volt az a téma, amihez most leginkább hozzá tudnak szólni személyes tapasztalatokkal. Megbeszéltük a tanulókkal miért fontos az, hogy legyenek céljaink, miben segíti mindennapjainkat az, hogy nap mint nap tehetünk valamit azért, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz. Tisztáztuk, hogy egyszerre több célunk is lehet, amelyek közül van amit rövidebb, van amit hosszabb idő alatt tudunk elérni, megvalósítani. Megbeszéltük kitől, vagy mitől függ az, hogy sikerül-e egyáltalán elérnünk céljainkat, hogy sokszor a külső tényezők késleltethetik vagy segíthetik elérésüket, de semmiképp nem szabad feladni.
Budapest, 2020. 06. 18. Medvigy Krisztina
Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI
Tanítványaim apró örömeiket osztják meg velünk az alábbi videóban. A szülőknek hála, el tudtam készíteni, mert a megnehezített körülmények ellenére is segítették a munkámat.
Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI
Megküzdési stratégiák témakörben plakátokat készítettünk a gyerekekkel öt témakörre. Ezek: a kiközösítés, csúfolódás, verekedés, családi problémák, utálom az iskolát. A gyerekek instrukciói alapján szavakkal egészítettem ki a közösen készített fényképeket, rajzokat.
Az érzékszervek boldogsága és folyamatos jó érzések keresése egész életünket áthatja. Az élvezetek halmozásának háttere mindig egy belső fájdalomból ered, és egy bizonyos hiányérzetet próbál kompenzálni. Online osztályfőnöki óránkon ennek a hátterét próbáltuk megérteni. Összeszedtük, hogy melyek azok az boldogság-források, amelyek által nem lesz fenntartható a boldogság. Végül megnéztük azokat is, hogy melyek azok az öröm-források, amelyek fenntarthatóvá teszik a világot.
Vegyük észre, hogy szép az ég, illatosak a virágok, jó, hogy vannak barátaink, szüleink, testvéreink.
A tartós boldogság tehát nem abban rejlik, hogy minél több anyagi dolgot vásároljunk magunknak vagy hogy fenntartsuk a tökéletes élet illúzióját, amit drága autókkal, vagy a legújabb mobiltelefonnal érünk el. Ezekkel csak becsapjuk önmagunkat és a világot, hogy mindenünk megvan, amire valaha is vágytunk.
Ezekkel a szavakkal búcsúztunk egymástól a nyári szünetre.
Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI
A gyerekek saját tükörképüket készítették el, melyről sugárzik az optimizmus, ebből készült egy plakát, illetve az ide feltöltött szerkesztett kép.
Az egészség nagyon fontos dolog. Ezt a gyerekek is tudják, hiszen minden órában szóba kerül az iskolában. Beszélünk róla reggeli, ebéd közben. Beszélünk róla a szünetekben, az órákon is gyakran felmerül. Még történelem órán is, amikor a középkori társadalmakról beszélünk. Már tudják a gyerekek, hogy akkoriban az emberek azért éltek rövid ideig, mert nem egészséges körülmények között éltek. Szóba kerül a szabadfoglalkozásokon, hiszen ilyenkor inspiráljuk egymást testmozgásra.
A lelki egészség fogalma még nem alakult ki a gyerekekben, de törekszem arra, hogy amennyire tőlem telik, lelki támaszt nyújtsak nekik. Bármilyen problémával, bánattal fordulhatnak hozzám bizalommal.
Még az év elején meglátogattuk a Nagy Sportágválasztót az egészséges életmód jegyében. Ebből látható itt néhány fotó.
Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI
A mellékelt kép az elsőseim által készített hálafáról készült, minden levelét a gyerekek rajza díszíti, melyeken az látható, hogy ki miért hálás. Legtöbben kedvenc tárgyakat, családot, barátot rajzoltak, de néhány érettebb gondolkodású kisgyerek hálás azért, hogy él, hogy egészséges, hogy minden rendben van körülötte. Nagy élvezettel végezték a munkát. A termünk falára került a mű, melyet sajnos egy beázás miatt lezúduló víz teljesen tönkretett.
BOLDOGSÁGÓRA – MEGKÜZDÉS
BESZÁMOLó
8/B OSZTÁLY
Herédiné Szegedi Zita
A boldogságórák osztályfőnöki órák keretein belül valósultak meg.
November folyamán két egymást követő órán a megküzdés témakörét dolgoztuk fel.
Az első alkalommal az előkészítés szakasza valósult meg. A stresszkezelési módszerekről
beszélgettünk, majd elvégeztük a tankönyvben lévő tesztet, amely segítségével mindenki
magának kiértékelhette a válaszait. Az eredményeik alapján a többség vegyesen alkalmaz
megfelelő és nem megfelelő stratégiát a stresszes helyzetek kezelésére.
Nagyon tetszett nekik a teszt, szembesültek azzal, hogy mely megoldások
előremutatóak az adott helyzet problémáinak kezelésére és melyek nem. Pontosan megmutatta
számukra, hogy milyen típusú problémákat kezelnek könnyebben és melyekre nem találták
még meg a megfelelő feszültségcsökkentő módokat. Az eredményeik éppen ezért nagyban
függtek a személyiségüktől. Nem kellett megosztaniuk velem a tapasztalataikat, csak annyit
mondtak el, amennyit szerettek volna. Ezt így tartottam helyesnek, hiszen elég nagyok már
ahhoz, hogy az összefüggéseket meglássák, ráadásul már harmadik éve bekapcsolódtunk a
programba, tehát gyakorlottak is az ilyen jellegű munkafolyamatban (és nagyon szeretik).
A következő órán az előző óra beszélgetésére építve jóval személyesebb vizekre
eveztünk. Kedves kolléganőmtől kértem, hogy készítsen egy rajzot egy vándorról, aki előtt
hosszú, hegyre felvezető út kanyarog. A gyerekeknek kiosztottam a rajzokat és azt mondtam,
hogy képzeljék magukat a vándor helyébe. Írják a kanyargó útra azokat a problémákat,
helyzeteket, amelyekről úgy érzik, hogy komoly kihívás az életükben. A vándor hátizsákjára
is írhatták mindezt, hiszen ezeket jelképesen nap mint nap magukkal cipelik. A hegy tetejére
azokat a dolgokat, problémákat, gondokat kértem leírni, amelyről úgy érzik, hogy már
sikeresen tudják kezelni illetve megküzdöttek velük. Többeknek kevés volt a hely az úton és a
hátizsákban, ők a papír hátoldalára jegyezhették fel gondolataikat. Nevet nem kellett írni a
rajzokra.
A mellékelt fotókon is jól látható, hogy rendkívül mély problémák is felszínre
kerültek. Az, hogy a többségben a felvételi, az iskolai elvárások feszültséget okoznak, nem
volt meglepő 8. évfolyamon. Viszont az, hogy nem egy diáknál előkerült a halál, az attól való
félelem, az azzal való valamilyen jellegű találkozás, nekem sokatmondó volt. Későbbi órákon
erre többször visszatértünk.
Nagyon hasznosnak éreztem az téma megbeszélését. A problémák kimondása,
megfogalmazása az első lépés a megoldásuk felé. Emellett tudatosulhatott bennük, hogy
melyek az előremutató stresszkezelési technikák.
Januárban a célok kitűzése állt középpontban. Érdekes volt olvasni a gyerekek céljait az előzetes tudás felmérésekor és a téma végén megjelent célokról. Sokkal hitelesebbekké, harmonikusabbakká váltak. Elkészítettük a célok hópelyheit is.
