Az volt a gyerekek feladata, hogy felhívják azokat az osztálytársaikat, akikkel korábban összevesztek, konfliktusuk volt. A szülők szerint ez nagyon jól sikerült, a gyerekek nagyon jól fogadták és nagyon élvezték a telefonálás lehetőségét. Kiváló nevelési stratégia, ezt alkalmazni fogom a későbbiekben is, mivel a gyerekek sokkal őszintébben elmondták így egymásnak a dolgaikat és közösen kerestek megoldást. A szülők véleménye szerint is több vitás kérdés rendeződött így.
Boldogságóra Alapprogram
Visszatérve a téli szünetről, lapoznunk kellett a Boldogságóra-naptárban. Célkitűzések hónapja kacsintott ránk. Éppen a legjobbkor, az új év elején, félévi zárás előtt, szükségünk volt célkitűzésekre. Beszélgettünk a témával kapcsolatban. Miért kellenek jól meghatározott célok? Hogy segíti a boldogságunkat? Mikor érhetünk el sikert? Hogyan ösztönözhetjük magunkat?
Osztálycélokat fogalmaztunk meg. Mivel igazi hóembert nem tudtunk építeni, ezért papírhóembereket készítettünk. Azok hasába írtuk bele a célkitűzéseinket. Felkerültek a faliújságra. A hónap folyamán többször megbeszéltük, hol tartunk a megvalósításban. Mit tettünk, hogy közeledjünk a cél felé?
A gyerekek a Boldogság-füzetükbe is rajzoltak kis hóembereket, fogalmazták meg közelebbi és távolabbi céljaikat is.
Másodikosok lévén eddig nem osztályzatot kaptak a gyerekek. A második félév kezdetekor tanultunk egy kis verset az érdemjegyekről: Osvát Erzsébet: Melyiket válasszam? Jó tanácsokkal látták el egymást a tanulással kapcsolatban.
Elolvastuk Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesét.
Nagyon megszerették a hónap dalát, többször elénekeltük mozgással kísérve.
Szókártyákra ösztönző szavakat írtunk.
A karantén megkezdése előtt csoportmunkában elkezdtek rajzolni a gyerekek, mivel ez számukra örömöt okozott korábban is. Sajnos a karantén miatt a képek nem készültek el, de szívecske formájában mindenki elküldte e-mailben, hogy számára mik okoznak örömöt. Az általatok küldött segédanyagot a gyerekek szívesen vették a szülőkkel együtt és élvezték azt, hogy innen is kapnak segítséget a karantén átvészeléséhez.
„Jó cselekedet az, ami boldog mosolyt varázsol mások arcára.”
December volt az egyik legtöbb élményt és boldogságot hozó hónapunk. Nagyon sok örömöt adó programon vehettünk rész: Mikulás műsor, meghitt karácsonyi iskolai ünnepség. Ünnepivé varázsoltuk a termünket.
Ebben a hónapban egy rendhagyó Boldogságórát tartottunk. Meghívást kaptunk egy Macikiállításra. A helyszínen egy olyan játszószoba várt ránk, ahol több száz maci várta, hogy játsszunk vele. Sorolhatnánk, mint Gombóc Artúr a csokoládékat…pici maci, óriás maci, fehér mackó, barna mackó, beteg medve, kapitány medve, Micimackó… mindenféle mackó örvendeztette meg a gyerekeket.
Olvashattunk Teddy mackó születésének történetéről. Mackókkal a kezünkben mondókáztunk, énekekeltünk, természetesen azok is a mackókról szóltak.
A program végén, hálánk jeléül, egy általunk készített szép képeslappal köszöntük meg Zsuzsa néninek, vendéglátónknak a meghívást.
Moziban is jártunk. A Jégvarázs II. -t néztük meg. Hazatérve lerajzoltuk Olafot, akitől megtanultuk: Egy valami örök, a szeretet!
Egy másik Boldogságórán elolvastuk A suszter manói című mesét. Megfejtettük a hónap keresztrejtvényét, megtudtuk, milyen a valódi jó cselekedet: önzetlen. Karácsonyi dalok hallgatása közben a Boldogság- füzetébe mindenki rajzolt egy Jó cselekedet-karácsonyfát. Papírból kivágott kis díszeket kerültek rá, a gyerekek a díszekbe beleírták, milyen jó cselekedeteket hajtottak végre a hónapban.
Karácsonyi ajándékokat készítettünk szüleinknek.
A novemberi óra fő célja az volt, hogy a gyerekekkel körbejárjuk, milyen társas kapcsolataik vannak, melyek a legfontosabb emberek az életükben, hogyan ápolhatnak jó kapcsolatokat, melyek azok a tulajdonságok, amelyek segítik a békés kapcsolat fenntartását.
Az órához a termet most azért nem rendeztük át, mert a csoportmunkák miatt a padokra szükségünk volt. Időkeretet nem szerettem volna behatárolni, inkább arra törekedtem, hogy kapkodás, sürgetés nélkül, jó kedvvel oldjuk meg a feladatokat.
Az órát relaxáció helyett most csapatépítő, hangulatteremtő játékokkal kezdtem, ráhangolódva a témára. Elértem vele a célom, vidám hangulat kerekedett.
A fogalom bevezetését képekkel segítettem. A pillanatképek segítségével rávezettem őket, milyen közösségekbe tartozhatnak, ott milyen szerepet tölthetnek be.
Mivel szerettem volna az órát minél több feladattal kitölteni, és sok szempontból körüljárni a témát, ezért munkaformának a csoportmunkát választottam. Minden csoport más feladatot kapott, Egymás feladataival, témáival a felkészülés, a feladat elvégzése után, a beszámolók, és előadás alkalmával ismerkedhettek meg. Az első csoport megfejtette a hónap keresztrejtvényét. A második csoport társas kapcsolatokat kifejező képeket csoportosított. A harmadik csoport tulajdonságokat felsoroló szókártyák közül választotta ki azokat, amelyek jellemzik a jó barátot.
A hónap meséjének A nyuszi, az őzike meg a répa című mesét választottam. Szeretettel nézte meg a többi csoport a 4. csoport bábelőadását.
Az órát szókörrel, és a hónap dalával zártuk, fokozva a boldogságunkat. Az elkészült munkák a faliújságon hirdették a jó társas kapcsolat boldogságfokozó szerepét.
Az órát követő napokban mélyítettük az érzéseinket a témával kapcsolatban. Készítettünk fotóalbumot. A Boldogságfüzetbe illusztrációt készítettünk a mesénkhez, leírtuk a hozzá kapcsolódó közmondást. „A jó barát drágább az aranynál.”
Rajzoltak a gyerekek magukról kis gyermekalakot. A figurákat körbe rakva kialakítottuk az „Együtt boldogan!” tablót. A hónap zárásaként barátságláncokat készítettünk. Színes papírból kis köröket vágtam ki, lyukasztóval kilyukasztottam, mint egy kis medált. Ráírhatták a nevüket, és bárkinek átadhatták, akit barátjuknak tekintettek. Aki kapta, felfűzte egy fonalra, Barátság-láncként.
Az optimizmus gyakorlása
Szárnyalj és süssön arcodra a nap,
Örvendj, mert a szíved szeretetet kap.
S ha már mosolyogsz, oszd meg velem,
hogy mindkettőnknek szép napja legyen!
Október első napján lapoztunk a Boldogságóra naptárban. Fokozatosan vezettem be a témába a gyerekeket, ízlelgettük, találgattunk a szót: optimizmus. Mit is jelent? Példákat hoztunk, értelmeztük, beszélgettünk róla. Úgy éreztem, kicsit nehezebb lesz ezt a témát kézzel foghatóvá tenni, mint a hálát.
A fő foglalkozáson eljátszottuk a „megnevettető” csapatversenyt. Egy kislánynak sikerült szomorúnak maradnia. Így ő lett A szomorú királykisasszony című mese főszereplője. Eljátszottuk a mesét. Nagyon vidám hangulatban telt az óra.
Egy másik alkalommal elkészítettük az optimista szemüvegeket.
Készítettem október hónapra is egy színező-töltögető feladatlapot, amit beragasztottunk a Boldogság-füzetünkbe. Bármikor írhattak, rajzolhattak bele a gyerekek a hónap folyamán. A füzetben hangulatjelekkel érzékeltettük naponta, hogyan éreztük magunkat a nap során.
Megrajzoltuk a tükörképünket, amelyen az „örök mosoly”-t örökítettük meg.
Az egyik kislány több napon át reggelenként vicceket olvasott fel nekünk, hogy vidáman induljon a nap.
Ebben a hónapban is folyamatosan felszínen tartottuk a hálagyakorlást. A csodálatos október 23-i műsor eszembe juttatta, hogy a műsort adó osztálynak és a felkészítő kollégámnak hálavirággal köszönjük meg a munkájukat.
Sokat beszélgettünk a tanulással kapcsolatos nehézségekről, a feladatok optimális megvalósításáról. Az életben, társas kapcsolataikban, családon belüli problémás helyzeteikben hogyan tudnak helytállni úgy, hogy az mindenki számára pozitív legyen. Ekkoriban sokat hallottunk a tévében a COVID-19 terjedéséről és a gyerekek ezért inkább csak beszélgetni akartak az őket érintő problémákról, feladatokról. A hónap vége felé tudatosult a gyerekekben, hogy előfordulhat az is, hogy otthon kell a tanévet befejezni, amelyhez nagyon nagy szorgalom, kitartás és akaraterő kell.
Barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium
A boldogságóráknak nem csak a gyerekekre van hatása, hanem a szülőkre is. Ezt bizonyítja egy hála levél formájában készített ajándék is, melyet az egyik végzős osztályba járó gyerekek szülei írtak az osztályfőnöknek.
Barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium
Reflexiókat kértem a gyerekektől júniusban visszajelzésként a boldogságórákról. Sok-sok értékes gondolatot kaptam tőlük…Ezekből emelnék ki néhányat:
Boldogságórák
1. Amit/amiket a boldogságórákon tanultam:
Ne rögtön a rosszat lássam meg, adjak időt magamnak, ne tartsam magamban az érzéseimet.
2. Amiket alkalmazni fogok azok közül, amiket megbeszéltünk:
Időt hagyok magamnak, ha valakivel konfliktusom van vagy úgy érzem és gondolom akkor nem teszek úgy mintha minden rendben lenne, hanem igyekszem megbeszélni vele, illetve megoldani.
3. Amiket tovább adok a boldogságórán tanultakból:
Próbálom a lehető legtöbb dolgot tovább adni, mert rengeteg fontos dolgot tanultunk, tapasztaltunk az órákon, amiket érdemes tovább adni. Az órákon egymásnak olyan oldalait láttuk meg amiket lehet, hogy egyébként nem láttunk volna, elfogadtuk egymást, megvigasztaltuk egymást és kiálltunk egymásért, jobban megismertük egymást és szerintem ezek nagyon fontos dolgok.
4. A boldogságórának azért van értelme mert:
Nincs rossz válasz, bátran kimondhatjuk/mutathatjuk amit gondolunk és érzünk illetve szerintem kicsit másképp is fogjuk fel a dolgokat már.
Én nagyon szerettem a boldogságórákat és hiába sírtam végig majdnem az összeset utána mindig sokkal könnyebb volt és jobban is éreztem magam legalább egy kicsivel.
Barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium
Újabb levél írására kértem őket:
„Kérjek írjatok egy újabb levelet, melyben helyzetjelentést adtok a legutóbbi leveletek óta eltelt időben történtekről. A következő szempontok követését javaslom:
-digitális oktatás (bírható-e a terhelés? mivel boldogulsz legkönnyebben és legnehezebben)
-3 legemlékezetesebb sulis élmény, amire szívesen emlékszel vissza
-az a 3 fő aki legjobban hiányzik az osztályból
-rendszeres testmozgás, amit végzel
-5 apró öröm, ami az elmúlt időszakban mindig mosolyt csalt az arcodra
-ha tehetnéd, milyen ajándékot küldenél a héten vkinek az osztályból (név nélkül eljuttatom az „ajándékot”)
Előre is köszönöm, ha megírjátok ezt a kis levelet!”
Ismét érkeztek az ötletesebbnél ötletesebb virtuális ajándékok, amelyekkel sok örömet szereztek egymásnak és bátran találgatták kitől is jöhetett a képzeletbeli ajándékcsomag. Még nekem is érkezett egy kis meglepetés: Ha tehetném magának küldenék egy jó könyvet, hogy maga is ki tudjon egy kicsit kapcsolódni.♥
