Én tartom
Boldogságóra Alapprogram
Az utolsó alkalommal egy olyan „nagyfiú” rajzát szeretném megmutatni, aki már most talpig férfi. Vezéregyéniség, sportember. Hangadó a többiek között. De a lelke zárt (volt), nehezen enged magához bárkit. Ebben az évben a boldogságórákon egyre tevékenyebb lett, szívesen vett részt a közös munkában. Sikerült megnyerni őt is ennek a jó ügynek. A szüleivel is többször beszélgettünk a program témáiról. Kimondhatatlanul hálás vagyok mindezért.
A rendkívüli helyzet átalakította eddigi szokásainkat, igaz megnyílt az óvoda, de a csoportunkból nagyon kevesen veszik igénybe. A legfontosabb, hogy meghitt ünnepség keretében eltudtunk búcsúzni az iskolába menő óvodásainktól. Az óvoda dolgozóival közösen már reggel feldíszítettük az udvaron lévő teraszt. A facebook zárt csoportokba tettük ki a búcsú verset, amit örömmel tanultak meg a gyermekek, meglepetésként mi óvodapedagógusok is kedves verset mondtuk a gyermekeknek, egy vidám zenére közösen táncoltunk, majd bakóval ajándékoztuk meg őket. A csillogó szülői és gyermeki szemekből szavak nélkül is megértettük, milyen jó hogy el tudtunk köszönni egymástól.
Az együtt szerzett közös emlékek tartják fent igazán a boldogságot.
Az óvodába járó gyermekek nagy örömére újra saját csoportszobánkba mentünk, ahol kedvenc csigáinkat gondoztuk, etettük, itattuk őket, közben nagyítóval is nézték milyen sokat nőttek, amióta nem látták azokat. Majd a munkafüzet feladatát kezdték el kiszínezni a boldogságfűzért. Közben felelevenítettük élményeinket: kinek miért bocsátottak meg, milyen jó volt együtt játszani. Ebben a nevelési évben kiemelt feladatunk volt a gyermekek beszédkészségének a fejlesztése jó volt hallgatni, ahogy egymással beszélgettek a sok-sok közös élményről. Megígértem nekik, ha szeptemberben találkozunk, akkor megnézzük együtt, hogyan búcsúztak el társaik az óvodától.
Mindenkinek boldog nyarat kívántam a facebook zárt csoportban is, vidám játék ötletekkel igyekszem boldogabbá tenni az otthoni nyári időtöltésüket.
A szocializáció minden gyermek számára fontos, ha csoporttársaival örömmel játszik, megosztják a szerepeket, várják egymást reggelente a mi faladatunk is könnyebb, ehhez is adtak segítséget a hónap során a Boldogságóra tevékenységei.
Bagdi Bella zenéje felkeltette az érdeklődésüket, majd azt a kérdést tették fel egymásnak, „Kis barátom , hogy vagy?”
A héthez kapcsolódó dallal folytattuk a tevékenységet: Pajtikám gyere velem játszani….. A szituációs játékot próbálták ki, nagyon jól sikerült egymást jó kedvre deríteni.
Majd zárásként meghallgatták a hónap meséjét.
Szentesi Felsőpárti Óvoda, Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája
A boldogságóra utolsó témája a fenntartható boldogság. A Tökmag csoport utolsó együtt töltött hónapja is ez. A gyermekek már érzik, hogy lassan itt a vége, néha kicsit el is szomorodnak. A programnak is köszönhető, hogy nagyon közel kerültek egymáshoz, és sokszor olyan dolgokat is megfogalmaztak egymás előtt, őszintén, amelyeket a program nélkül sosem tettek volna. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, amelyek a személyiségfejlődést pozitívan befolyásolják. A végén pedig, beteljesíthettük a közös célunkat és rendhagyó ballagást szerveztünk. Csiga-Duó koncertet tarthattunk az oviban, így egy Boldog Ballagó Bulink volt. Büszkék vagyunk, mert amit tavaly megfogalmaztunk, úgy látjuk elértük: a Boldog Tökmagokból, Tökéletesen boldog gyermekek lettek!
Rendhagyó módon a fenti három boldogságfokozó témában megtartott foglalkozásról egy bejegyzésben szeretnék írni. A járványügyi helyzet miatt csoportommal két és fél hónapig nem találkozhattam, így mikor az intézmény újranyitása megtörtént és ismét munkába álltam, igyekeztem a kimaradt foglalkozásokat mihamarabb pótolni. Sajnos az idő rövidsége miatt alaposabban nem sikerült ezeket a gyermekeknek átadnom. Törekvéseimet az is nehezítette, hogy a csoportlétszám nem volt teljes és pont az iskolába készülők, a nagycsoportos korúak hiányoztak, akik életkorukból adódóan befogadóbbak ezekkel a nehéz témákkal kapcsolatban.
Véleményem szerint a személyes és interaktív kontaktus mindenképpen szükséges a boldogságfokozó témák átadásában, valamint az, hogy ezzel napi szinten foglalkozzon az ezt vállaló pedagógus. Sajnos a jelenlegi helyzetben ebből szinte egyik sem tudott megvalósulni.
Szentesi Felsőpárti Óvoda, Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája
A boldogságóra kilencedik témája a testmozgásról szól, mi azonban a lelki egészség megóvásával kezdtük a hónapot. Úgy éreztük, hogy ebben a nehéz helyzetben, különösen fontos az Édesanyák elismerése, így virtuálisan egy-egy elismerő oklevéllel köszöntöttük Őket. Jó volt látni a sok pozitív reakciót, ez a mi lelkünket is erősítette. Így indultunk a májusnak. A hónap elején még csak néhány gyermek tért vissza az óvodába, de velük hamar birtokba vettük a tornatermet. Kedvenc dalunkra” Ram-sam-oztunk”, a többiek pedig otthon csinálták. Május végén visszaállt a régi rend. Amióta megnyílt az óvoda igyekeztünk és igyekszünk minél több időt tölteni a szabadban. Olyan mozgásos játékokat biztosítottunk a gyermekek számár, amiben fejlődött a mozgásuk, és pozitív élményeket jelentett számukra. A közös játék a közös mozgás segített újra átélni az együtt töltött idő pozitív hatásait. Elmondhatjuk, hogy újra együtt, igazán boldogok voltunk!
Március hónapban megváltozott néhány dolog… A szokásos módon már nem tudtuk megtartani a foglalkozásainkat, így a szülők segítségét kértem, küldjenek fotókat az „Apró örömök élvezete” témakörben. Ők és a gyermekeik is nagyon motiváltak voltak, így számtalan kedvesebbnél kedvesebb kép érkezett, alig tudtam választani közülük.
A mai napon a fenntartható boldogságról beszélgettünk. Relaxációs gyakorlattal indítottunk: „Hervad a virágom, éled a virágom…” Majd Bella dalával a ” Jobb veled a világ ” címmel táncoltunk. Ezt követően végigsétáltak a szeretet folyosón. Figyelmesen meghallgatták a Kerekerdő című mesét, majd átbeszéltük azt. A mesét kiegészítették volna még egy jóság ligettel, ahol az emberek egymásnak és egymáson segíthetnek.❤️ Ölelés lánccal folytattuk, örömmel és szeretettel ölelték meg egymást, végezetül táncoltak és énekeltek egyet ismét Bella dalára.
Szentesi Felsőpárti Óvoda, Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája
A megbocsátás hónapja nem könnyű egy gyermekcsoportban, most viszont különösen nehéz, hiszen egy kicsit mindenki haragszik a helyzetre. A szülőkkel és a gyerekekkel megbeszéltük, hogy a megbocsátás most is azt jelenti, hogy megpróbálunk lemondani a haragról. A gyakorlatban ez nagyon nehéz, kell hozzá elegendő idő. Javasoltuk, hogy közös tevékenységeket szervezzenek, barkácsoljanak, készülődjenek együtt az ünnepre, s közben meglátják mindazt a jót, amit ez a nehéz helyzet adhat. Beszélgettünk sokat az érzelmekről, az együttérzésről, hiszen ez most nagyon aktuális. Mindannyian kiraktuk az ablakainkba az együttérzés és a hála szívecskéit.