„A hit látja a LÁTHATATLANT, hiszi a HIHETETLENT, és ajándékba kapja a LEHETETLENT.” Ez az idézet maximálisan szimbolizálja a 10 hónapos munkánkat a Bagolyvárban. A kezdeti apró lépések, a bizonytalan tapogatózások után a kis baglyocskáim velem együtt egy óriási változáson mentek keresztül. Közösen lépdeltünk át a hála hídján, váltunk egyre pozitívabbá, s adtuk tovább a megszerzett boldogságunkat, örömünket társainknak. A félszeg mosolyok mögött egyszercsak felcsillant a bátor nevetés, a hit, és bizalom. Mert ez volt a legfontosabb az egész tanév során. Merjük vállalni félelmeinket, örömeinket, céljainkat, küzdjünk értük. Soha ne adjuk fel! Márciusban óriásit fordult velünk a világ, hiszen mindenki otthon maradt, s azt érezhettük, hogy egyedül maradtunk. De ez a nem volt így, hiszen a boldogságórák online folytatódhattak tovább. Ez segített át bennünket a kilátástalanságon, s bátorságot adott, hitet, s a jelmondatunkat is: Lehetetlen nincs! Nagy segítség volt számomra a Jobb veled a világ alapítvány feladatbankja is. Egy mesét kezdtem el nekik írni hetente, s volt, hogy ők folytatták, eljátszották, átültették rajzba, énekbe, s a boldogságóráinkba is. A koronás sárkány végső legyőzése az utolsó meserészlet volt, amelyet a kisvideóban is felolvastam, összekötve a boldogságórás élményekkel. A gyerekek őszintén leírták, megfogalmazták érzéseiket, s véleményüket. A 10 hónapos boldogságóráink csúcspontja pedig nem más volt, mint a Jobb Veled a világ Tábor elnyerése Csemőn Bagdi Bellával. Olyan élményben volt közösen részünk, amely egész életünket végigkísérheti, s végre közösen, együtt, személyesen is lezárhattuk ezt az időszakot. Mindezért hálásak vagyunk a boldogságórás pedagógusoknak, illetve a szülőknek is, hogy valósággá vált az álmunk. A háromnapos tábor alatt elmélyítettük a boldogságórás technikákat, rengeteget játszottunk, nevettünk. S talán a legfontosabb, hogy közösen éltük meg mindezt a csodát: Hiszem, hogy jobb velük a világ. Végezetül jövőre folytatva az eddigi megkezdett közös munkát egy idézettel zárnám 10 havi beszámolómat: „A múlt emlék, a jövő titok, s a jelen egy ajándék.” Szeressük egymást, mert a világ is szeretni fog minket! Köszönöm, s hálával tartozom mindenért!