Az optimizmus téma feldolgozását relaxációs gyakorlattal, („almát szedj, ügyesedj”), majd Bagdy Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalának meghallgatásával kezdtük. Elmeséltem egy tanulságos történetet a békák versenyéről, a kitartás erejéről. Beszélgettünk arról, hogy mindig bíznunk kell magunkban, mert képesek vagyunk elérni céljainkat. Közösen készítettük el az optimista kertünk mosolygó gyümölcseit. A tevékenység közben felidéztük a velünk történt vidám eseményeket, hisz minden nap tartogat számunkra valami jót, csak észre kell vennünk.
Boldogságóra Alapprogram
Képesek vagyunk látni mindenben a jót!
A Maroslelei Zengő Óvoda boldogságóra beszámolója 2020-2021. nevelési év októberében, „Az optimizmus gyakorlása” téma körében.
Hajdúszoboszlói Egyesített Óvoda Mersevár Óvodája
Az optimizmus hónapjának zárásaként Tódi varázsszemüvegét elkészítve optimistán tekintettünk a világra. 😊
Beszélgetés arról,hogy mit is jelent a hála szó. Mit jelent a gyerekeknek, hogyan és miért, illetve kinek lehetnek hálásak.
A jól bevált módszerünket folytattuk ebben az évben is, egész héten e témával foglalkoztunk. Célunk, hogy derűs, és élménygazdag feladatok segítségével az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten megalapozzuk, és gyakoroljuk az optimista szemlélet kialakulását. A hét folyamán resztoratív körben többször beszélgettünk a jó,-és rossz tulajdonságokról, cselekedetekről. A beszélgetéseket úgy irányítottuk, hogy a mindennapjaikban találják meg a jót (pl.: játék öröme, munka öröme, hasznossága, jó cselekedetek.) A gyerekek kaptak még otthoni feladatot is: valamivel örömet, boldogságot kellett szerezniük szüleiknek. Másnap nagy örömmel osztották meg velünk mit csináltak. A csoportunkban többször előfordul még, hogy a gyermekek megbántják egymást, ezért is választottuk a „Vigaszbot” játékot, (a botot együtt készítettük.) A „bot”átadása mellé azonban még szavakkal is kifejezték érzéseiket (verbális fejlesztés). Nagy eredmény volt, hogy az egyik kisfiú, aki eddig nehezen akart vigasztalni, bocsánatot kérni, a játék segítségével, örömmel megtette, ezért alkalmazzuk ezt a módszert a továbbiakban is. A „Nevető levelek” játékot mi „Boldogság leveleinek” neveztük el. Jó program volt a már a levélgyűjtés is, kint a szabadban. Több napon keresztül játszottuk a levelekkel, annak kellett adni a”Boldogságlevelet”, aki aznap örömet szerzett számára. Aki nem kapott levelet, az megkapta a „Vigaszbotot.” Bezzeg Andrea meséje: Tódi törpe varázsszemüvege nagyon tetszett a csoportnak. A mese segítségével tudatosítottuk a gyermekekben, hogy mindenben észre kell venni a jót, a szépet. A süni viselkedésének megbeszélésével arra ösztönöztük őket, hogy bízzanak önmagukban, vegyék észre jó tulajdonságaikat, ezzel elősegítettük a pozitív én-képük kialakítását is. A héten elkészítettük még optimista tükörképünket is: „Ilyen vagyok, ha mosolygok” címmel, ennek előkészítése képpen többször eljátszottuk a „Mosolyogj rám” játékot, valamint az érzelemkártyákat is használtuk.
Nagyon sok pozitív élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk a héten is, ez rendkívül fontos óvodai évek alatt, amelyek lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek a sikerélmények átélésére, hogy ezek segítségével boldogságra képes emberekké váljanak, erre biztatjuk a szülőket is.
Ezt a témát a hatodikos tanítványaimmal dolgoztam fel. Sokat beszélgettünk arról, hogy szerintük ki is az OPTIMISTA ember. Meglepő volt számomra, hogy nagyon jó dolgokat mondtak, amely tulajdonságokat össze is gyűjtöttük a táblán. Arra a kérdésre, hogy:
„- Te optimista vagy?” , a többség nemmel válaszolt. A kérdésre adott választ részletesen átbeszéltük, majd arra kértem őket, hogy készítsenek egy rajzot arról, hogy 20 év múlva hogyan fognak élni. Nagyon érdekes képek születtek.
Egy másik játékos feladat alkalmával az osztály új tanulóját kiválasztva pozitív tulajdonságokat írtak cetlire a gyerekek, melyet hangosan felolvastak, majd átadtak osztálytársuknak. Mióta nálunk van ez a kislány nem láttam úgy mosolyogni, mint abban a pár percben. :)
Tódi törpe története nagyon kedves volt gyermekeink számára, többen is elkészítették a házikóját és rengeteg szemüveg készült a gyermeke által.
Tisztelettel: Bebők Marianna
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka nagy segítség volt a gyerekek számára, hogy átadjuk nekik az optimizmus jelentését. Legtöbben a barátságért és a családért voltak optimisták a maguk kis gondolataiban. A munkafüzet plusz örömet adott számukra az alkotással, és a gondolatok megfogalmazásával. A szülőktől visszajelzéseket kaptunk, hogy miről is beszélgettünk mi a csoportban a gyermekekkel. Nagyon jó érzés felnőtteknek hallani a gyermekek gondolatait az optimizmusról.
E havi témánk az optimizmus gyakorlása.
Sajnos a mi drága Süni csoportunk életébe, mindennapjaiba is bele szólt a jelenlegi járványügyi helyzet. Sajnos jómagam is és csoportunk másik óvónénie is otthon maradásra kényszerült.
De mi sem lehetne ékesebb példája az összefogásnak, az egymással való önzetlen törődésnek, mint az, hogy Kollegináink a mi Sünikéinket is felkarolván, ebben a jelenlegi, kicsit sem könnyű helyzetben is optimisták tudtak maradni.
Sőt, a gyermeknek is át tudták adni az optimizmus lenyegét: a jóságot, a jóságra való törekvést, a nehéz és egyre kiszámíthatatlanabb helyzetben is.
Megosztották a Süni kiscsoportban is Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét.
A szülőket megkérték hogy aki teheti, töltse fel a zárt csoportjukba az otthon elkészült, élesen látó varázs-szemüvegeket. Ők is elkészítették az oviban, volt aki még Tódi házát is felépítette, és aztán beszélték meg, resztoratív –kör keretén belül, hogy ha sólymok lennének, az óvodánk környezetében, mik azok a szépségek és jó dolgok, melyeket megláthatnának. Így elevenítették fel a virágokat, tökfaragásokat, melyeket a kerti asztalaink megszépítésére helyeztek el, nemrég a napokban a gyermekekkel, együtt közösen. Az udvari fák leveleit gyűjtötték össze, melyekben meglátták az ősz szép színeit. Említést tettek az évszak jellemzőiről. Fejlődött a gyermekek szépérzéke, bővítették ismereteiket.
Mindannyiunknak nehéz három hét áll a hátunk mögött, nem lehettünk a kis Sünikéinkkel a csoportban, nem segíthettük kollégáinkat.
Azonban nekünk sem volt könnyű otthon, nem telt el nap, hogy ne gondoltunk volna a csoportunkra, az óvodára.
Munkatársaink átérezték helyzetünket, nagyon szívet melengető volt, hogy ők is gondoltak ránk egy kedves kis gesztussal: minden otthon maradásra kényszerült kollégának küldtek egy kis ajándékot, egy csokoládét egy személyes, kedves kis üzenettel.
Mit jelent az optimizmus?
Számomra pontosan ezt.
Nem is lehetne szebben szemléltetni.
Boldogságóra Program
