A kisebbek számára biztonságot adott a nagyobb gyermekek jelenléte, akik példamutatóan segítették őket az öltözködésben és a napirend megismerésében. A különböző hasonlatokon keresztül próbáltam érzékeltetni, és rávezetni a gyerekeket arra, hogy
• Ki volt ma napos – vidám szóhoz kapcsolódik
a felhős – szomorú
• a viharos – mérges
A gyerekek a kérésemre arckifejezésekkel és mutogatással is próbálták kifejezni, milyen arcot vágnak pl: amikor:
• Elveszik a játékát
• Elesik
• vagy nem ő nyer a játékban.
Bemutattam velük 3 egyszerű megküzdési lépést arra az esetre, ha valakivel bármilyen konfliktusba kerülnek: Megállok – Levegőt veszek, vagy szólok egy felnőttnek, vagy szépen kérek valamit.
Nagyon fontos az önmegtartóztatás, a megnyugvás, és a higgadt gondolkodás, mert ezek a gyerekek gondolkodás nélkül kárt tesznek a másik gyerekben, bármilyen apró nézeteltérés történik. Róza királylány meséje pontosan megmutatta számukra, milyennek nem szabad lenni mások iránt.
Ebben a korban a cél nem az elemzés, hanem:
• érzelmek megnevezése
• megnyugtató rutin kialakítása
• biztonságérzet erősítése
A kulcsmondat: „Minden érzés rendben van – csak tudnunk kell, mit kezdjünk vele.”
Boldogságóra Alapprogram
A februári Boldogságórák középpontjában a megküzdési stratégiák álltak.
A foglalkozások során a gyerekek megtanulták felismerni és kimondani az olyan nehéz érzéseket, mint a düh, a szomorúság vagy a csalódottság.
Őszintén meséltek saját élményeikről, és figyelmesen hallgatták egymást.
Gyakorolták a mély levegővételt és a bátorító belső mondatokat, amelyek segítették őket a megnyugvásban.
Szerepjátékokon keresztül tapasztalták meg, hogy a konfliktusok békésen is megoldhatók.
Rajzaikban megjelentek érzéseik, örömeik és nehézségeik, ami különösen megható pillanatokat teremtett.
Megtapasztalták, hogy a segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság.
Kiemelt figyelmet kapott a félelem témája is: sokan megosztották, mitől tartanak, legyen szó sötétségről, egy dolgozatról vagy egyedüllétről.
A közös beszélgetések során láthatóvá vált, hogy amikor kimondjuk a félelmeinket, azok már nem tűnnek olyan ijesztőnek.
A gyerekek megtanulták, hogy a félelem természetes érzés, amelyet szeretetteljes közösségben, bátorítással és bizalommal lehet legyőzni.
Az órák során erősödött bennük az egymás iránti empátia és elfogadás.
Megható volt látni, ahogyan egymást biztatták, és ahogyan apró lépésekkel bátrabbá váltak.
Összességében a Boldogságórák nemcsak készségeket fejlesztettek, hanem a gyerekek szívében is maradandó nyomot hagytak.
Boldogságóra: 7. osztály
Február 11. A nők és lányok a tudományban világnapja.
A történelem női tudósainak munkássága emlékeztet bennünket arra, hogy a siker igazi alapja a befektetett energia. A különböző korok híres női tudósairól készítettünk bemutatókat.
Boldogságóra 6. osztály
Február 17. A macskák világnapja alkalmából a macskák nyomában jártunk, plakátot készítettünk mi mindenre tanítanak bennünket, hogyan viszonyultak hozzájuk az emberek a történelem során, hogyan jelenik meg ez a kedves állat a művészetekben. Híres macskákról is olvastunk.
Boldogságóra 5. osztály
Februàr 11. Nők és lányok a tudományban- Nemzetközi nap
Inspiráló nőkről végeztünk kutató munkát, a világnap célja, hogy elősegítse a nők teljes és egyenlő hozzáférését a tudományos pályákhoz, valamint elismerje a nők nélkülözhetetlen szerepét a kutatás-fejlesztésben.
A boldogságóránk témája az anyanyelv nemzetközi napja volt, melyet február 21 -én ünneplünk. A tanulók a témával kapcsolatban készítettek plakátokat, gyűjtöttek kulcsfogalmakat.
A Boldogság órán ezúttal a célok kitűzése volt a témánk. Az óra elejét Benedek Elek Három kívánság című meséjével kezdtük. Ezután arról beszélgettünk, miért fontos, hogy legyenek céljaink, hogyan adnak irányt a mindennapjainknak, és hogyan segítenek abban, hogy kitartóbbak és motiváltabbak legyünk. A gyerekek sok személyes példát is megosztottak arról, mit szeretnének elérni a közeljövőben vagy akár hosszabb távon.
A foglalkozás során mindenki átgondolta a saját céljait, majd ezeket egy céltáblára is felírták. A céltábla vizuálisan is megerősítette bennük, hogy az álmaik és terveik fontosak és hogy lépésről lépésre haladva elérhetik azokat. A gyerekek lelkesek és motiváltak voltak, büszkén mutatták meg egymásnak a kitűzött céljaikat. A foglalkozás jó hangulatban telt, és segített tudatosítani bennük, hogy a célok kitűzése az első lépés a megvalósítás felé.
A Boldogság órán a téma a célok kitűzése volt. A gyerekekkel közösen gondolkodtunk arról, miért fontos, hogy legyenek céljaink, hogyan segítenek bennünket a fejlődésben és miként adnak irányt a mindennapoknak. A gyerekek megosztották egymással saját terveiket, álmaikat, majd mindenki megfogalmazta a számára fontos célt. Ezeket egy céltáblára is felírták, így kézzelfoghatóvá és láthatóvá váltak az elképzeléseik.
Az óra végén egy izgalmas célbadobó versenyt is rendeztünk. Először egy nagyobb, majd egy kisebb célra próbáltak dobni a gyerekek, így megtapasztalhatták, hogy minél pontosabb a cél, annál nagyobb figyelmet és összpontosítást igényel az elérése. Öröm volt látni, mennyire lelkesen bíztatták egymást, szurkoltak társaiknak és együtt örültek minden sikeres dobásnak. A közös élmény nemcsak a célok fontosságát erősítette meg bennük, hanem az összetartozás érzését is.
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Közös olvasmányunkban, Berg Judit Rumini Zúzmaragyarmaton című regényében számos helyzet mutatja be, hogyan küzdenek meg a szereplők nehézségekkel. Ezek jól értelmezhetők az érzelemközpontú és a problémaközpontú megküzdés szempontjából, ami különösen jól feldolgozható a gyerekekkel.
A februári Boldogságóra célja az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdés felismerése, az érzelmek tudatosítása és megnevezése, az empátia fejlesztése irodalmi élményen keresztül és a pozitív gondolkodás erősítése volt.
BESZÉLGETŐKÖR: Farsang lévén, jelmezekbe bújva, a karakter nevében beszéltek a gyerekek: Mit teszel, ha szomorú vagy? (érzelemközpontú)
Mit teszel, ha problémád van? (problémaközpontú)
Segítő mondatkezdetek: Ha félek, akkor…, Ha gondom van, akkor…
Te inkább gondolkodsz és megnyugszol (érzelemközpontú), vagy cselekszel (problémaközpontú)?
Mikor jó az egyik, és mikor a másik megküzdési mód?
Az óra lezárása „Varázsmondat” közösen:
„Az érzéseim fontosak, és képes vagyok megoldani a problémáimat.”
A hónap témája a megküzdés, ami nem is lehetett volna aktuálisabb. A folyó-metafora segítségével megbeszéltük a megküzdés különféle lehetőségeit. A gyerekek megpróbálták beazonosítani, ki melyik típusnak felel meg. Nyelvtörőt tanultunk, kisebb-nagyobb sikerrel. Itt is szembesülhettünk azzal, ki hogyan áll neki egy nehéz feladat megoldásának. „Minden rosszban van valami jó.” Ez volt az óra mottója. Különböző szituációknak próbáltuk megkeresni a jó és rossz oldalát egyaránt. A témát igazán aktuálissá az tette, hogy egy kedvelt osztálytárs elköltözött ebben a hónapban. Az ő helyzetében is igyekeztünk jót találni, a rosszat pedig megpróbáltuk oldani. Tippeket adtunk a távozónak, hogyan tud majd boldogulni az új helyzetben. A maradókkal pedig arra próbáltunk megoldást találni, hogy könnyebb legyen társuk hiányát feldolgozni. Az óra hátralévő részében egy-egy irodalmi hőst vagy filmszereplőt választottak a gyerekek, akiknek egy nehéz helyzettel kellett megküzdeniük a történetben. Elemezték, mit tanulhatott a hős a szituációban, hogyan oldódott meg a probléma, milyen tulajdonságok segítették a céljai elérésében. Az órát meditációval zártuk.
