Cèlba dobás
A fiúk ès a lányok külön-külön alkottak csapatokat. Mindenki feszült figyelemmel igyekezett a babzsákot a cèlba juttatni, kinek elsőre sikerült, kinek csak többszöri próbálkozás után. Az èletünkben is pontosan így van! Ha valamit nagyon akarunk, azèrt megdolgozunk. Ha nem sikerül, újra próbálkozunk. Lehet az egy szèp színezès, megtanulni kètkerekűvel bicajozni vagy èppen cipőfűzőt kötni. A lènyeg, hogy ne adjunk fel semmit, tegyünk az álmainkèrt, tegyünk a cèljainkèrt!
Boldogságóra Alapprogram
A boldogító erősségkártyák bevezetésével, begyakorlásával felfedezték magukban azokat a képességeket, amik segíthet a célok elérésében. Majd kerestünk olyan célokat, amiket szívesen kitűznének maguknak. Majd kerestünk segítőket, akik az úton segítenek nekik, ha elakadnának, vagy ha a motivációjuk csökkenne. Erre készítettek egy szuperhős rajzot is, amit kiragasztottunk az osztályban, hogy minden nap erőt tudjanak meríteni belőle.
Az óra egy mesés ráhangolódással indult, amely a célkitűzésről és a belső szupererők felfedezéséről szólt. A kis hős történetén keresztül a gyerekek megértették, hogy a visszahúzó gondolatok „sárkányként” jelenhetnek meg, amelyeket önbizalommal, kitartással és bátorsággal lehet legyőzni. A mese során és után közös gondolkodás segítette az érzelmek felismerését és a saját élményekhez való kapcsolódást. Az akadálypályás játékban a gyerekek mozgásos formában élhették át, milyen érzés lépésről lépésre haladni a cél felé. A gyakorlat megerősítette azt az élményt, hogy segítséggel és belső erőforrásaik használatával képesek megküzdeni a kihívásokkal.
A boldogságóra az optimizmus erejére épült, arra, hogyan tudjuk tudatosan a jót és a lehetőségeket észrevenni a mindennapi helyzetekben. A bevezető beszélgetés és a mese Derűről és Borúról segített megérteni, hogy ugyanazt a helyzetet másképp is lehet látni, attól függően, milyen szemlélettel közelítünk hozzá. A közös feldolgozás során a gyerekek saját példákon keresztül ismerték fel a borús és derűs gondolkodás közti különbséget. A pesszimista mondatok optimista átfogalmazása gyakorlati eszközt adott a pozitív gondolkodáshoz. A kreatív maszk készítése pedig vizuálisan is megerősítette az élményt: a „nap bennük ragyog”, még akkor is, ha néha felhők takarják.
Az óra elején a gyerekek közösen gondolkodtak azon, hogyan tudjuk kimutatni a szeretetet és a törődést a mindennapokban, majd ezt játékos üdvözlő gyakorlatokon keresztül tapasztalták meg. A szemkontaktus, a gesztusok, az érintés és a szavak használata segített felismerni, mennyi apró figyelmesség erősíti a kapcsolódást. A közös rajzolásos feladatban az együttműködés, a bizalom és az egymásra hangolódás kapott hangsúlyt. A gyerekek megtapasztalták, milyen érzés segítséget adni és elfogadni. Az óra végén a jó cselekedetek gyakorlása tudatosította, hogy adni legalább akkora öröm, mint kapni, és hogy mindennapi tettekkel is sokat tehetünk egymásért. Ezt a képen látható karácsonyfán fel is ragasztottuk, amit az adventi napokon lehet gyakorolni.
Az óra elején az „erősségkártyák” segítségével a gyerekek megismerkedtek a pozitív tulajdonságokkal, mint a segítőkészség, bátorság vagy kreativitás. Ezt egy kreatív feladat követte, ahol mindenki elkészítette a saját „napocskáját”, önarcképpel és a saját erősségeit megjelenítő napsugarakkal. A gyakorlat során nemcsak magukról gondolkodtak pozitívan, hanem egymásnak is visszajelzéseket adhattak. A közös mini kiállítás megerősítette az összetartozás élményét és azt az üzenetet, hogy mindannyian valamiben ragyogunk. Az otthoni feladat a szülők bevonásával tovább erősítette a pozitív énképet és az önbizalmat.
Az óra első részében a gyerekek közösen „életre keltették” a hálafát, amelyet hálalevelekkel töltöttek meg az iskolában és az életükben jelen lévő jó dolgokért. A gyakorlat segített tudatosítani, mennyi mindenért lehetnek hálásak a mindennapokban, az apró dolgoktól a kapcsolatokig. A folytatásban mindenki írt egy személyes hálaüzenetet valakinek, aki fontos és sokat jelent számára. A köszönőlevél megfogalmazása erősítette az érzelmi kapcsolódást és az empátiát. A gyakorlat célja a hála kifejezésének és megélésének elmélyítése volt.
Az óra a „pohár víz” metaforára épült, amely megmutatta, hogy a napunkat élhetjük félig üres vagy félig teli szemlélettel attól függően, mire figyelünk. A gyerekek megtapasztalták, hogyan változik a hangulatuk, ha a nehézségek helyett a hálára és a pozitív dolgokra irányítják a figyelmüket. A rajzos gyakorlat során mindenki elkészítette a saját „boldogságpoharát”, és összegyűjtötte, mi mindenért lehet hálás, majd erről párokban is beszélgettek. Otthoni feladatként a családdal közösen folytatták a hálagyűjtést, hogy reggelente ránézve tudatosan pozitívan induljon a napjuk. Az óra végén egy játékos ismerkedős feladat erősítette az önismeretet és a közösségi kapcsolódást.
Célkitűzés
Bevezetés:
-Pozitivity Szupererő Kártyajáték-Mutasd a szupererőd!
A fogalom kibontásához alkalmaztam a kártyajátékot. A kártya képei (gátugrás, első helyezett a dobogón, rendrakás a játékszobában, méhecske mézet gyűjt) vizuális megerősítést adott a tartalomhoz. A hozzátartozó erősségek (kitartás, szorgalom) fogalmai már ismerősek voltak számukra. A tartalom mutogatása mozgással majd a felismerés képről tovább segítette a fogalom megértésének folyamatát.
Feldolgozás:
-A három kismalac és a farkas című videó. A látottak feldolgozása differenciáltan, életkornak megfelelően (szereplők puzzle-1. osztály, események sorrendje képekkel-2. osztály, gondolattérkép szókártyákkal-3-4. osztály). Szerepjáték a szereplők álarcaival.
-Egyéni célkitűzések készítése. Saját fotó beragasztás egy szuperhős testformába. Szuperhősök céljai, szokáscsere táblázat. A régi és az új szokások cseréje szavakkal és képekkel. A szokáscsere szavainak kiválasztása felnőtt javaslatára történt. Ennek oka, hogy a félévi magatartás jegyeken igyekezzenek javítani a második félévben. Az egyéni vágyak képei beragasztásra kerültek a táblázatba.
Befejezés:
-Tanulságok leszűrése (kártya erősségei, mese tanulságai). Az értékelés módjának megbeszélése. A jutalom kitűzése. Célkitűzés jelének beragasztása a Boldogságvár lépcsőjére.
A decemberi hónapban a fő cél az volt, hogy a tanulók ne csak „fogyasztói” legyenek az ünnepi várakozásnak, hanem aktív szereplői is. Arra fókuszáltunk, hogy felismerjék a másoknak nyújtott önzetlen segítség vagy kedvesség visszaható erejű, és növeli a boldogság szintjét is.