A februári boldogságórákon A megküzdés gyakorlásáról beszélgettünk a gyerekekkel. Olyan feladatokat oldottunk meg, melyek próbára tették kitartásunkat, türelmünket, stressztűrő képességünket. Nyelvtörőket gyakoroltunk mindaddig, míg hibátlanul nem ment. Meg kellett birkóznunk ezzel a nehézséggel is, de sok gyakorlással végül sikerült hibátlanul elmondanunk. A játékos rejtvények (Szókereső, Pontösszekötő, Logikai rejtvény, A magabiztosság sálja) megoldásával megtornáztattuk az agyunkat, fejlesztettük a memóriánkat, koncentrációs képességünket. Nagyon aktuális volt ebben a hónapban megnézni a Testünk őrei c. rajzfilmet, hiszen az influenzajárvány az osztályunkat sem kerülte el. Bátorság szíveket is készítettünk, melyekre pozitív üzeneteket írtak és át is adták egymásnak. A macskák napja alkalmából megrajzolta mindenki kedvenc cicahősét, majd olyan tulajdonságokat írtak köré, melyek pozitívak voltak számukra. Elvégeztük a Bátrak Földje gyakorlatot is. A hónap legnagyobb kihívása az iskolai farsangon való részvételünk volt. Osztályunk matrózcsapatként színvonalas, táncos produkcióval lépett fel. Ez a hónap valóban próbára tette a feladatokkal szembeni kitartásunkat, de mi mindvégig hősiesen leküzdöttük az előttünk álló akadályokat.
Boldogságóra Alapprogram
Úgy éreztem nehéz volt rávezetni őket, hogy mik is azok a célok, miket tekinthetnek annak. Nehezn tudtak legtöbben válaszolni, de aztán mesével, közös játékkal, vár kirakóval azt hiszem túljutottunk a nehezén.
Csiga-biga csoport:
A januári Boldogságóra foglalkozások során a „Célok kitűzése és elérése” témát a
gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva, a téli madárvilág és a madáretetés
témaköréhez kapcsolva dolgoztuk fel. A választott téma lehetőséget biztosított arra, hogy a
gyermekek számára kézzelfogható, érthető formában jelenjen meg a cél fogalma, valamint az
ahhoz vezető lépések jelentősége. A foglalkozások elején közös beszélgetések során megfogalmaztuk, hogy a téli időszakban a madaraknak „céljuk”, hogy táplálékhoz jussanak, mi pedig segítő célként azt tűztük ki, hogy gondoskodunk róluk. A madáretetők otthoni elkészítése, majd azok közös szépítése, díszítése és kihelyezése jól szemléltette a gyermekek számára a cél elérésének folyamatát: tervezés- cselekvés-kitartás-sikerélmény. A Boldogságóra keretében a gyermekek megtapasztalhatták az összefogás örömét, az egymás segítését és azt az élményt, hogy közös munkával értékes, mások számára hasznos célt tudnak megvalósítani. A madarak megfigyelése során a gyermekek örömmel élték meg, hogy erőfeszítéseiknek látható eredménye van, ami növelte önbizalmukat és kompetenciaérzésüket. A mondókák, játékos feladatok és a Madárhangverseny segítették az érzelmi ráhangolódást, míg a Kalap Jakab: Madáretető című dal hallgatása pozitív érzelmeket váltott ki, erősítette a gondoskodás, törődés és felelősségvállalás érzését. A mozgásos és matematikai tevékenységek során a gyermekek megtapasztalták, hogy a cél eléréséhez gyakorlásra, figyelemre és kitartásra van szükség. A foglalkozások hozzájárultak a gyermekek pozitív gondolkodásának, problémamegoldó
képességének és együttműködési készségének fejlődéséhez. A célok kitűzésének és
elérésének élménye megerősítette bennük azt az érzést, hogy képesek hatni környezetükre, és
tetteikkel jó dolgokat hozhatnak létre.
Katica csoport:
Januárban a Katica csoportban a Boldogságóra témája a célok kitűzése és elérése volt. A hónap során változatos, játékos és élményszerű tevékenységekkel segítettük a gyerekeket abban, hogy megértsék, hogyan tudják megfogalmazni a saját céljaikat, és hogyan tehetnek lépéseket azok eléréséért. A tevékenységek során nagy segítségünkre volt Bagdi Bella zenéi, amelyek mindig megnyugtatták a gyerekeket és inspiráló légkört teremtettek. A relaxációs foglalkozások során a gyerekek megtanulhatták a figyelmüket és érzéseiket irányítani, és átélhették, milyen érzés nyugodtan, fókuszáltan dolgozni a céljaik elérésén. A január a tél csodáival is bővelkedett, így a gyerekekkel kihasználtuk a hó adta lehetőségeket. Sok izgalmas kísérletet végeztünk a hóval, amelyek nemcsak szórakoztatóak voltak, de a témánkhoz is kapcsolódtak: Hóvihart generáltunk, amely megmutatta, hogy a kitartó próbálkozás és a különböző eszközök alkalmazása segítségével a kívánt hatást elérhetjük. “Jeget törtünk”, miközben megfigyeltük, hogyan lehet apró lépésekkel nagyobb eredményt elérni. Iglut építettünk, ami nagyszerű csapatmunka-gyakorlat volt, és rámutatott, hogy a célok eléréséhez gyakran együttműködésre van szükség. Sarkvidéki állatokat figyeltünk meg, így játékosan bővítettük tudásukat. Hóvulkánt készítettünk, ahol a tervezéstől a megvalósításig minden lépést átéltünk, ezzel is modellezve a célkitűzés folyamatát. A téma gyakorlati megerősítésére a gyerekek a munkafüzetben is elvégezték a célokkal kapcsolatos feladatokat, és a hónap során szinte mindennap meghallgattuk a Szeretetdalt, amely segítette őket az érzelmi kapcsolódásban és a pozitív viselkedés kialakításában. Nagy örömmel vettük igénybe Boldog Dóra segítségét, aki elhozta a gyerekek számára a hegymászó játékot, amely a kitartást és a célok elérését modellezte, valamint a Szeretetzuhany játékot, amely a közösségi támogatás fontosságát hangsúlyozta. Többször elővettük a mosolygós labdát, amellyel körben ülve guríthatták társainknak. Minden gyerek egy kedves szót mondott a labdát kapó társáról, elmesélve, hogy miért szeretik őt a Katica csoportban. Ez a játék erősítette a közösségi érzést és a pozitív visszajelzések adásának képességét, ami szintén hozzájárul a személyes célok eléréséhez és a motivációhoz. Összességében a januári Boldogságóra során a gyerekek játszva tanulták meg, hogyan lehet célokat kitűzni, megtervezni és elérni, miközben a közösségi élmények, a kreatív kísérletek és a zenei, relaxációs elemek gazdagították a foglalkozásokat.
Megküzdési stratégia
Pillangó csoport:
Meghallgatták Bagdi Bella: Ma rám talál a boldogság című dalt. A gyerekek csendesen, szőgenyen feküdve meghallgatták az Aranykulcs című mesét. Közösen építettek tornyoz építő kockából, majd eljátszottuk a Hajótörés és a Cápatámadás játékokat.
Katica csoport:
Színek a megküzdési folyamatban. Ebben a korban a megküzdés érzelem központú, a gyerekeknél testi reakcióban jelenik meg a feszültség. Mi ebben a témában a színek, mint szimbólum jelenik meg.
Például: Piros: düh, harag, feszültség
Kék: szomorúság
Zöld: megnyugvás, harmónia
Sárga: öröm, biztonság.
Mókus csoport:
Célunk, hogy a gyermek felismerje és kimondja, mit érez. A kimondott érzés már félig kezelt érzés. Különböző játékokat játszottunk: tükör előtt mimikajáték, mesék érzelmi megbeszélése, érzelemkártyák használata.
Maci csoport:
A mese elolvasása után megbeszélték a történetet. Majd dolgoztak a munkafüzetben dolgoztak a gyerekek. Szerepjátékot játszottak, képes probléma megoldó lépések kirakása.
Süni csoport:
A feszültség csökkentésére kiválóak a nyugtató zenék, a mélylégzés, a „nyugi pörgettyű készítése. Közösen relaxáltak a gyerekek nyugtató zenére.
A Boldogságóra ehavi témájának kapcsán a mozgásra helyeztük a hangsúlyt. A megküzdés nagyon sok gyermek és felnőtt életében jelen van és időnként leterheli a gyermekeket. Meg kell küzdeni a mindennapokban sokmindenért egy hátrányos helyzetű gyermeknek, így bevontuk ezt a mozgásfejlesztésbe. Akadálypályát készítettünk, mellyel segítünk legyőzni a gyerekek félelmeit. Nagyon élvezték az effajta küzdelmet.
A farsangi időszakban mi is megtartottuk télűző kis ünnepségünket, melyen szintén nagy hangsúlyt fektettünk a mozgásra, azon belül leginkább a táncra.
Várjuk a következő kihívásokkal teli hónapot.
A 6. Boldogságórát a Kis tornászok vagyunk mi mozgásos tornával kezdtük.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jajj de jó című reakciós dalát. A dal hosszúsága miatt ketté szedtem. A foglalkozás elején meghallgattuk és elmutogattuk a dalban elhangzottakat, valamint a foglalkozást ezzel a dallal zártuk le.
A gyerekek testtudata játékosan fejlesztve lett. Azok a gyerekek akik kissé túl mozgásosak azoknál azt vettem észre, hogy nyugodtan ,,ellazultak”.
Toronyépítő verseny következett, a csoport összetétele alapján lányok és fiúk ,,versenyeztek”. Kudarctűrés fejlesztése volt a célom és, hogy együtt tudjanak működni. Nagyon szèp torony épült mindkét csapatnál, a fiúké lett magasabb, de a lányok jól viselték, hogy ők lettek a másodikak.
A hajótöréses játéknàl, együtt működtek, összedolgoztak. Segítettek egymásnak, mindig volt csapatkapitány aki kézben tartotta a helyzetet.
Az ügyességi feladatok után egy kis alkotás következett, a gyerekek lerajzolták, hogy milyen arcuk különböző helyzetekben.Nem siettek, ügyesen hallgattak rám. Betartottàk a szabályokat. Az alkotó tevékenység után kiszínezték és felragasztották a 6. lépcsőfokra a megkűzdési stratégiák jelét.
A délelőtt jól sikerült. A gyerekek is jól érezték magukat. Én úgy veszem észre, hogy várják a Boldogságórákat.
Macskák napja – 2026. február 17.
A Macskák napja alkalmából kommunikáció óra keretében a macskákról, mint az egyik legkedvesebb házi kedvencről tanultunk. A foglalkozás bevezetéseként a macskák napja jelentőségéről beszélgettünk és néztünk meg egy videót. Képösszeállítás alapján a cicák tulajdonságait nevezték meg a gyermekek, hogy milyen kedves jellemzőik vannak, amitől olyan szerethetők. A tanulók ügyesen összefoglalták a lényeges tulajdonságaikat. Híres macskákról szóló filmrészleteket tekintettünk meg, Csizmás Kandúr, Mirr Murr, Garfield, Hello Kitty, Tom Cat, Frakk, Macskaarisztokraták c. film jelenetek. Láthattuk a viselkedésük, szokásaik főbb jellemzőit, melyről beszéltünk. A tanultak elmélyítéséért aranyos cicákról színezőket színezhettek ki. Az óra vége felé a macskák egymás és az emberek felé kimutatott szeretetükkel és kifejezési módjaikkal foglalkoztunk. A dorombolás hatásait figyelték meg a bemutatott kisfilm által a tanulók. A macskák alapvetően boldog állatok és ezt az érzést átadják a környezetüknek, azaz nekünk is. Bátorítanak, hogy a kedvesség kimutatásával, szeretetben élve boldogabbá válhatunk.
Boldogság szakkörön a foglalkozást nehezített gimnasztikával kezdtük párban. Végig csukott szemmel kellett végrehajtani az egyes gyakorlatokat. Majd a „vak kígyó” bejárta a zsibongót és a tantermet is.
A célkitűzés után felolvastam a kézikönyv 91. oldalán található „Tudtad?”ismertetőt. A folytatásban beszélgettünk arról, hogy „Kire számíthatsz nehéz helyzetben és Te kinek nyújtasz segítséget?”
Háromfős kiscsoportban mindenki megoldotta a „Hol érzem a feszültséget” feladatlapot, majd megbeszélték egymás között, hogy szorult helyzetben milyen érzések jelentkeznek bennük és ezt hol érzik a testükben. Végül a tapasztalatok az egész csoport előtt is megosztásra kerültek. Jött a felismerés, hogy nagyon sok hasonlóság van bennük.
A feszültséget okozó indulatok, érzelmek kezelése nagyon nehéz feladat. Az „Indulathőmérő” segítségével több olyan ötletet kaptak a gyerekek, hogy hogyan tudják megnyugtatni, lecsillapítani magukat.
A foglalkozást meditációs gyakorlattal zártuk.
Az utóbbi időben nem volt ilyen havas telünk, mint az idén. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekeket nem tudták igazán megélni az időjárás hideg mivoltát. Kihasználva a megmaradó hó kulturált játékokra való használatával . „Tudunk úgy játszani, hogy az örömet okozzon, és ne bántsunk mást vele!! Meg tudjuk csinálni! A téli sportok szeretetének megszerettettése!