A december varázslatos hónap! Kis csapatom most se volt tétlen, és csak úgy fürödtünk a sok jóban.
Madáretetőt készítettünk a madaraknak, majd az iskola udvarán magokkal tele, ki helyeztük.
A jóság manóink figyeltek a jó dolgokra.
És még karácsonyi képeslapot is tudtunk készíteni a szülőknek, amin a gyerekek csupa jót kívánták nekik.
Boldogságóra Alapprogram
A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Boldog Iskolaként a jó cselekedetek hónapja alkalmából egy tábla csokoládéval és jókívánságot adó kártyákkal köszönte meg a kórházi dolgozók önfeláldozó, lelkiismeretes, kitartó munkáját.
A 2. b osztály tanulói és szülei együttesen vettünk részt a nehéz helyzetben lévők életében egy pillanatnyi örömforrás nyújtásában.
Ezen az alkalmon hangolódtunk a 3. osztállyal a karácsonyra. Megbeszéltük, ki hogy szeretné ünnepelni, mit szeretne csinálni. Megbeszéltük, hogy a szeretet ünnepe mit jelent pontosan.
A december hónap a boldogító jó cselekedetekről szólt.
A hónap első hetében az osztályommal adventi kalendáriumot („Légy segítőkész!”, „Maradj ki a rosszból!”, „Légy kedves!”, „Légy őszinte!”, „Légy megértő!”…) készítettünk. Mindennap egy tanuló nevét írtuk a pozitív gondolatokat tartalmazó képek szélére ragasztott papírszívekre.
Megbeszéltük miért jó jót tenni másokkal. A jócselekedetek a mindennapjainkhoz tartoztak.
A karácsonyi készülődés keretében az elsősök lerajzolták egy jó cselekedetüket az Angyalkának. Postafordultával érkezett a válasz, mely apró kincseket rejtett.
Az intézmény adventi 11-es számú ablakára díszeket festettek. (közös jó cselekedet)
Szeretteiknek karácsonyi képeslapot készítettek.
„Nem tudom, mi az a karácsony…Mire fölérsz velem a fa csúcsára, megtudod.” Egy mesét dolgoztunk fel, mely a jótettekről, az önzetlen cselekedetekről szól. Kippkopp és a Csillagocska történetét olvasva éreztük meg az ünnep szépségét.
„Ő egy földre szállt angyal” címet kapott egy kislány.
Meghallgattuk a témához kapcsolódóan Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát.
Csendes, békés volt a karácsonyi készülődés.
Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola
A december hónapban fokozottan figyeltünk arra, hogy minél több jót tegyünk egymással. Apró figyelmességekkel lepjük meg a másikat.
A családunknak szép munkáinkkal kedveskedtünk.
Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola
Ebben az évben még jobban figyelünk egymásra és segítjük a másikat.
Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda
A ráhangolódáshoz a hónap dalát improvizált mozgással kísérték a gyerekek.
Játékok:
1.Hangfolyosó
A gyerekek két soros vonalban állnak egymással szemben, hangszerrel a kezükben.Egy gyermeknek kell bekötött szemmel végig menni ezen a folyosón úgy, hogy a megszólaltatott hangszerek segítik a tájékozódásban. Akiket már elkerült, maga mögött hagyott, ők elcsendesednek.
2. Találd ki!
A gyerekek félkörben ülnek a szőnyegen. Mit teszel, ha pl. a társad nem éri el a polcon az óhajtott játékot, vagy elesett az udvaron? Néma játékkal kell eljátszani, a többieknek pedig ki kell találniuk, mire gondolt. Egy „problémára”több megoldás is lehet.
Közös karácsony előtti „nagy”rendrakást is csaptunk, ezúttal talán jobban odafigyelve az alaposságra.
A szülőknek saját készítésű ajándékkal kedveskedtek a gyerekek. Papírból, különféle díszítésekkel, szalagokkal szalvétatartót alkottak, melyet nagy örömmel vittek haza.
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Célanyó
Leonardo da Vinci idézetének és a Pennsylvaniai Egyetem két kutatójának kísérletei értelmezése után a Kezdőbetűk elnevezésű feladattal folytattuk foglalkozásunkat, mi szerint a keresztnevük betűivel kellett olyan szavakat alkotni, amit el szeretnének érni ebben az évben. Általában a jobb tanulmányi eredmény elérését tűzték célul, de szerepelt a rokonokkal való találkozás és utazás, nyaralás is. A „Két favágó” történetének befejezése után csoportokban beszélték meg, mely eredményeikre a legbüszkébbek, majd a szónokok elmesélté az osztálynak is. A következő feladat szerint le kellett rajzolniuk mik lennének, ha kincsek lehetnének. Csoportokban beszélgettek tovább, amiket ők alakíthattak ki úgy, hogy nem számított a létszám, csak az, hogy kivel szeretnék megosztani a táblára írt kérdéseket. (Ki tudna rólam? Kinek mutatnám még meg magam? Milyen messze vagyok most ettől a kincstől, amit lerajzoltam?) Így lett 3×2 fős egy négy fős és egy öt fős csoport. A csoportmunka után, aki akarta elmondhatta az osztálynak is. Volt aki üres kincsesláda lenne, hogy meglepődjenek, ha belenéznek. Az egyik fiú 3 számítógépet rajzolt magáról, majd elmesélte, hogy PC-fejlesztő szeretne lenni. A rózsakvarccal magát ábrázoló kislány azt a magyarázatot fűzte rajzához, hogy szeretné, ha gyönyörködnének benne. A többmillió dolláros bankjegyet azért rajzolta valaki, hogy megvehesse és jobbá tehesse az egész világot. Az orchidea a kedvenc virága annak a gyermeknek, aki azért lenne orchidea, ha kincs lehetne, hogy akkor minden nap rácsodálkozna anyukája, ugyanúgy, mint a virágra amikor az bimbózik és virágot hoz. Matematikai képlet lenne az egyik tanuló, mert matamatika tudós szeretne lenne, felfedezni dolgokat és Nobel-díjassá válni. Érdekes volt őket hallgatni. Ezután megfogalmazták, mit írnának az osztály közös céljának erre a tanévre. Célapóról Célanyóra változtatták a címzettet, mivel nekem adnák oda.
A következő foglalkozáson filmeket néztünk meg az álmokról és a barátságról:
Bella aktuális dala után most is zárókörrel fejeztük be foglalkozásainkat.
December hónap bővelkedett jó cselekedetekben. Óvodásaimmal lelkesen készülődtünk a téli ünnepekre. Különösen ügyeltem arra, hogy ne vesszen el ennek az időszaknak a varázsa! Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mi énekekkel, versekkel és két ügyes kezünkkel tudunk jót cselekedni, szeretetet adni a Mikulásnak, a Jézuskának és a Szülőknek, Nagyszülőknek. Dalokkal vártuk a Télapót, aki az idei évben a csoportszoba ablakain át köszöntötte a gyerekeket, ajándékait pedig az öltözőszobában hagyta. Megható volt látni, ahogy a gyerekek az üvegen keresztül integettek a Nagyszakállúnak. Hagyományos karácsonyi műsorral is készültünk a szülőknek, melyet rendhagyó módon, online formában továbbítottunk a családoknak. A kreativitás is nagy szerepet kapott mindennapjainkban: csoportunkat ünnepi díszbe öltöztettük, folyosónk faliújságjára is sok szép alkotás került, a gyerekek pedig egyedi ajándékokkal lepték meg szüleiket.
Természetesen a Boldogságórára kitűzött feladatainkat is megvalósítottuk. Gyakran szóltak Bagdi Bella dalai, Bezzeg Andrea meséjét is meghallgattuk. Nagy sikert aratott a szülők körében egy felvétel, ahol két kislány anya-lánya szerepben csodálatosan megoldotta a következő szituációs játékot: „Anya fáradtan jön haza a munkából és rengeteg a munkája. Mondd el, miben tudsz neki segíteni?” Öröm volt nézni és hallgatni a két gyermek párbeszédét. A csoportszobánk falán szívecskéket helyeztem el, minden kis óvodásomnak egy darabot: „Ragassz a társad szívébe egy hópelyhet, ha valami jót cselekszel vele!” Az idő elteltével szépen sokasodtak a hópelyhek. A gyerekek nagyon élvezték ezt a feladatot, szemmel láthatóan jobban odafigyeltek egymásra, segítették egymást.
Hosszú heteken át, betegség miatt hiányzott egy kislány. Elsétáltunk lakhelye felé és integetéssel, puszik küldésével adtuk tudtára, hogy sokat gondolunk rá és gyors gyógyulást kívántunk neki. Saját készítésű ajándékot is vittünk – egy rajzokkal díszített papírtáskát -, melyet megtöltöttünk gyümölccsel. Kis betegünket hatalmas boldogsággal töltötte el ez a kedves gesztus.
Egyik reggel izgatottan lépett be a csoportszobába Noémi, háta mögött egy dobozban takargatott valamit. Minden kis társának saját kezűleg készített karácsonyi ajándékot. A gyerekek örömmel fogadták Nono meglepetését.
Kolléganőm pedig a karácsonyfa ágai közé rejtette el apró, személyes, vicces ajándékát, mely igazi meglepetés volt számunkra. Egy hatalmas öleléssel megköszöntük egymásnak az elmúlt időszak segítőkész, együttműködő munkáját.
Boldog voltam, hogy a jelen körülmények között (gondolok itt a vírusos időszakra) is sikerült meghitten együtt tölteni az ünnepeket. Büszke vagyok remek kolléganőimre és csoportomra, továbbá, hogy részese lehettem a fent leírt pillanatoknak, jó cselekedeteknek.
A gyerekek most ötödikesek,. Megbeszélve a havi témát, elmondtam a választható feladatokat. Egyértelműen az elsőt választották a Két év múlva… Közösen megbeszéltük mit szeretnének, hogyan kikkel lenni. Egy rajzba tették bele , négy felé osztva a lapot, amit mindannyian szeretnének:
Hetedikesek lenni, szabadnak lenni, játszani, szórakozni bárhol, az utcán is ,maszk nélkül, egészségesen, jó kedvűen! Végre lehessen sportolni nyíltan, versenyszerűen,mindenki a kedvenc sportjában, lehessen kirándulni, egyszerűen “szabadnak lenni”!
