Január a célok kitűzésének hónapja. Elhatároztuk, hogy megerősítjük az osztályközösséget. A barátságokat, emberi kapcsolatokat, a tanuláshoz való viszonyunkat, erősségeinket, gyengeségeinket egyaránt megfigyeltük, sokat beszélgettünk róla, játékosan ki is próbáltuk, hogy lehetne jobbá tenni magunk körül a világot. Arra jutottunk, hogy vannak dolgok, amik nélkül nem lehet jó közösség, ezért készítettünk egy könnyen teljesíthető listát, amire mindenképpen figyelni fogunk ebben az évben:
– Mindenki kapjon ölelést!
– Mindenki kapjon segítséget a tanuláshoz!
– Mindenkinek legyen ideje játékra is!
Érezze jól magát MINDENKI!
Boldogságóra Alapprogram
Csoportunkban az újévet azzal indítottuk, hogy megbeszéltük, vannak-e az új évre új céljaink, vágyaink, terveink. A gyerekek örömmel vitatták meg, hogy szerintük van-e annak „különleges ereje”, ha január 1-én fogadunk meg, tervezünk meg valamit, vagy hogy egyáltalán érdemes-e tudatosan tervezni, dolgozni a vágyainkért, céljainkért. A beszélgetés után minden tanuló készített egy saját „Céljaim” plakátot, amelyen az idei évre vonatkozó legfőbb vágyaikat írták, rajzolták fel. Miután elkészültek, a vállalkozó kedvű gyerekek megosztották egymással gondolataikat, majd megbeszélték, tanácsokat adtak egymásnak, hogy hogyan érhetnék el terveiket a leghatékonyabban. A foglalkozás felszabadultan, jó hangulatban telt és számos színes, szép plakát is készült.
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Kiliti iskolarész
Januári boldogságóránkat egy mesével kezdtük. Az öreg halász és nagyravágyó felesége c. mese kapcsán kis halacskákra írhatták a gyerekek a saját kívánságaikat. Ezután megbeszéltük a mese tanulságával összefüggésben, hogy a leírt kívánságok közül melyik lehet olyan cél, amit kellő kitartással és akaraterővel, valamint belefektetett munkával meg is lehet valósítani. Második alkalommal a motiváció volt a témánk. Először mozogtunk, táncoltunk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalára, majd leültünk a szőnyegre és a szivárványlégzéssel ráhangolódtunk az Önbizalomhegy – motiváló jövőkép c. meditációra. Ezt követően a táblára kivetítettem az Önbizalom Program munkafüzetében található keresztrejtvényt, melynek megfejtése a motiváció. Nagyon ügyesen és gyorsan megfejtették a gyerekek. Megbeszéltük, hogy mi a különbség külső és belső motiváció között, majd azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy az asztalon lévő sok-sok motiváló képből és idézetből válasszanak maguknak olyat – akár többet is – ami szimpatikus és segítené őket a saját céljaik elérésében. A képekből és idézetekből plakátok készültek. Harmadik alkalommal célkártyákat készítettünk, melyen szerepelt a nevük, céljuk, részcéljaik, határidő, jutalom, ha sikerül elérni a célt, és egy 21 napos napló, amibe minden nap tudják jelölni, hogy adott napon mit sikerült tenniük a céljukért. Páronként kaptak egy kis ötletgyűjteményt is, hogy akinek semmi nem jut eszébe, az is tudjon valamit írni. A kész célkártyákat felragasztottuk a szekrényajtóra, hogy minden nap tudjuk vezetni a naplót. Ezután felbontottuk a tavaly eltett időkapszulát, és felolvastuk azt a levelet, amit egy éve fogalmaztunk meg saját magunknak. Nagyon tanulságos volt!
A téma feldolgozása:
– Relaxáció: Napimádás – ki és belégzés
– Dal: Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok
A téma bevezetése:
– Beszélgetőkör – mi számít jó cselekedetnek? Ti hogyan és mikor segítettetek?
– Mese,
– Dal, gyertyagyújtás, mese hívó mondóka
Címe: Szívem kertje/ Visszajött a répa
Kérdések és válaszok a mesével kapcsolatban, a mese megértése, feldolgozása.
– Szituációs játék: óvónéninek fáj a feje…. Norbika otthon hagyta a játékát….
– Hogyan tudnátok segíteni? Mit tegyünk?
– Rajzolás: jó cselekedetek – tisztás – lufi keresés
– Másik alkalommal szívecske kiszínezése majd átadása társnak megfogalmazva mi is lesz a jó cselekedet, milyen jót fog tenni azzal a kisgyermekkel, akinek adja a szívet.
Dal: Bagdi Bella: Szeretem és elfogadom magam
Januárban a rövid és hosszútávú céljaink eléréséhez szükséges készségek fejlesztésén dolgoztunk. A test próbatételeként a gyerekek belekóstolhattak a jóga fantasztikus világába, amely sokaknak igen megtetszett. Beszélgettünk nemcsak a testre gyakorolt jótékony hatásáról, de a lélekre vonatkozó gyakorlatokról is, mint a türelem, az alázatosság, a mértékletesség. Első alkalommal és a korosztályuknak megfelelő szinten fegyelmezetten és érdeklődve fordultak a gyakorlatok felé.
Az elme acélozását „labirintus párban” című játékkal tettük, amely szintén megkívánta a türelmet, de fejlesztette a finommotorikát, a téri tájékozódást, és nem utolsósorban az együttműködési készséget. A feladat ugyanis az volt, hogy a párjukat – a kinek a szeme be van kötve-, csupán utasításokkal ki kellett vezetniük a labirintusból. A képek magukért beszélnek, mennyire élvezték a gyerekek a játékot.
Bábozással segítettük a gondolataink kifejezését a „Titkos vágyak” című játékban, ahol nemcsak a saját, de a bábokkal megszemélyesített karakterek titkos vágyait is előadták. Így derült ki, hogy a boszorkány minden eszközzel a királylányt szeretné eltenni láb alól… persze ezt csak viccnek szánták és jókat derültünk a játékon.
A rajzos feladatban a jelenlegi, az öt évvel és a húsz évvel későbbi énjüket rajzolták le a gyerekek, méghozzá azzal a magyarázattal, mit kell tenniük ahhoz, hogy a kijelölt céljukat elérjék. Így mindenkinek megláthattuk a „Legjobb én-jét”.
Rendkívül szórakoztató, élvezetes és mély tartalmakat is felölelő hónapot zártunk januárban. Köszönjük!
Váci Mihály Katolikus Általános Iskola
Decemberben, az adventi időszakban igyekeztünk minél több jót tenni, jobban odafigyelni egymásra, több örömet szerezni. Majdnem minden nap húztunk egy „jó cselekedet kártyát”. A kártya mellé egy ünnepváró üzenet is felolvastunk és felragasztottuk a faliújságra.
A Mikulás is megérkezett, minden gyerek kapott csomagot. A karácsonyt várva feldíszítettük a tantermünket, karácsonyfát is állítottunk.
Az osztály feladata volt az adventi-karácsonyi műsor összeállítása, előadása. Nagyon sokat készültünk, hol nagyon lelkesen, hol kevésbé. A versek, a koreográfia megtanulása, gyakorlása időnként fárasztó volt, de ahogy szokott lenni, mire az előadásra került sor minden remekül ment.
A műsort előadtuk a falunak, az iskolának és az idősek otthonában is. Dicséretet kaptunk mindenhol, örömet szerezhettünk.
Az utolsó tanítási napon megajándékoztuk egymást. Mindenki annak készített ajándékot, akinek a nevét kihúzta. Jó volt adni és kapni is, kifejeztük köszönetünket és boldog ünnepeket kívántunk egymásnak.
.
A januári tematikánkban benne vannak az újévi néphagyományok, így a disznóvágás, szövés- fonás, varrás.. A Három kívánság mesét is beterveztem, és rongybabákkal báboztam el a gyerekeknek. Nagy sikere volt, meg is beszéltük a tanulságát, lényegét. Boldog Dóri kérdésére, hogy ha jönne egy „Jótündér”, akkor mit kívánnának tőle? Nagyon meghatottak a válaszok, ilyenkor érzem, hogy van értelme a Boldogságóráknak. Ilyen válaszok érkeztek: „A szüleim mindig szeressék egymást, védjük egymást mindenkitől, mama, papa sose legyenek betegek” „legyen sok cicuskám, szeressenek a szüleim, eljöjjenek a barátaim hozzám” „ne legyenek betegek, szegények, szeressék egymást a családom”
A mozgásfejlesztés idején pedig a célba dobást terveztem be, utána pedig erről is beszélgettünk, a nagycsoportosaimmal, kinek milyen érzés volt, amikor betalált a célba, illetve, amikor nem sikerült: „örültem, mikor 2- szer beletaláltam, nem adom fel, újra próbálom” „amikor betaláltam a célba, jót éreztem a szíremben, amikor nem, annak n4em örültem, ideges lettem” „nagyon jó érés volt, hogy be tudtam dobni, szomorú voltam, azt gondoltam, hogy ügyetlen vagyok, de aztán nem adom fel.”
” annak örültem, hogy játszottunk ilyet, ha nem sikerült, újra megpróbálom”
Új év, új év, új esztendő- tele friss energiával, új célokkal!
Meghallgattuk a Van nekem egy álmom, Bagdi Bella gondolatébresztő dalt, és figyelemmel kísértük egymás terveit! Le is jegyeztük egy lapocskára, abban a reményben, hogy meg is fog valósulni, amit tiszta szívvel szeretnénk.
Lelkesítő- A tanulás szeretete erősségmondóka, mely emlékeztet az elhatározásainkra. El is mondjuk sokszor, hogy megerősödjünk általa.
A béke világnapja ihlette galambokat nagy örömmel rajzoltuk, kivágtuk, és mindenki ráírta, hogy mi lenne a leghőbb vágya, hogy jól érezzük magunkat az iskolában.
A világirodalom napján megnéztük a Kaláka együttes feldolgozásában , Weöres Sándor – Az ujjév-!-i mesét, mely ritmusával, vidámságával magával ragadott bennünket!
A kézírás nemzetközi napján nagy élmény volt egymás kézírására rácsodálkozni. Amiként mindannyian különbözőek vagyunk, a kézírásunk is teljesen egyedi. Annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy még egy hétig oktatójátékként használtuk.
A világvallások napja is ehhez a témához kapcsolódva, tovább bővítette a sokszínűségünkre való rácsodálkozásunkat. Kiderült a legnagyobb igazság, hogy egy dologban egyformák vagyunk. Mindannyian boldogok szeretünk lenni, és ezt az állapotot létre kell hozni.
Kedvesség, odaadás, egyetértés, béke, szeretet, mind – mind belőlünk kell kiáradjon.
Számtalanszor ajándékozzák meg egymást, apró édességgel, gyümölccsel, rajzocskákkal, könyvjelzőkkel. Öröm látni azt a szeretetet, ahogyan egymáshoz fordulnak.
A magyar kultúra napja megihletett ” szín, íz, hang” segítségével… a székely kürtőskalács, töltelékeskáposzta, székelykapu, népdalaink, néptáncaink népi kultúránk meg is jelentek az alkotásainkon. Tiszta öröm figyelni, amilyen odaadással rajzolnak, színeznek és adják át magukat az alkotás örömének!
Az Orbán Balázsra való emlékezésünk ünnepélyes megnyitója két kislányunk csodaszép népdaléneke által vált szívhez szólóvá. Nagy tisztelettel tartozunk őseinknek, mély alázattal idézzük fel értékeiket, és próbáljuk méltóképpen megőrizni, továbbadni a szellemi kincseket, melyek tőlük származnak.
Hála és köszönet a jó ötletekért, segédanyagokért, hiszen nagy segítség a témák feldolgozásakor. A gyerekek örömteli munkája elégtételül szolgál ezekért.
A Boldogságóra keretében a hónap témája a megküzdés gyakorlása, ezen belül pedig a stresszcsökkentés és az ellazulás volt. A foglalkozások során a tanulók életkoruknak megfelelő, játékos formában ismerkedhettek meg azokkal a módszerekkel, amelyek segíthetnek a feszültség oldásában és a nyugodt lelkiállapot megteremtésében.
Az órák elején közös beszélgetésekre került sor, melyek során a gyerekek megoszthatták egymással, mi okoz számukra nehézséget, illetve mi segít nekik megnyugodni. Ezt követően különféle játékos, relaxációs és figyelemfejlesztő gyakorlatokat végeztünk, amelyek hozzájárultak az ellazuláshoz és az önmagukra való odafigyeléshez.
A foglalkozás kreatív részében a tanulók csodaszarvast festettek szivaccsal. Ez az aprólékos, koncentrációt és türelmet igénylő tevékenység kiválóan illeszkedett a témához, hiszen a gyerekek elmélyülten, nyugodt légkörben dolgoztak. A festés során megfigyelhető volt, hogy a tanulók figyelme fókuszáltabbá vált, miközben örömmel és lelkesedéssel alkottak.
A Boldogságórák jó hangulatban teltek, a gyerekek aktívan és nyitottan vettek részt a feladatokban. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját érzéseikre és egyszerű, számukra is használható megküzdési technikákat sajátítsanak el.