3. osztálky

A vers felolvasása és megbeszélése után a gyerekek elővették a kincseket. Volt köztük első ajándék, nem működő egér, az első sulis tollam ami már nem ír, elszakadt nyaklánc, a simogatástól megkopott plüss, egy erdei séta alkalmával talált síp. Féltve őrzött ” kacatjaikat ” egy rövid történettel mutatták be.

A Boldogság világnapjához kapcsolódó Boldogságórák különleges jelentőséggel bírtak az elsősök számára.
A foglalkozás elején megbeszéltük, hogy ez a nap arra hívja fel a figyelmet, mennyire fontos a boldogság, a lelki jóllét és az egymásra való odafigyelés.
A márciusi témát, az apró örömök felismerését több foglalkozás során dolgoztuk fel.
Ezeken az alkalmakon a gyerekek játékos formában ismerkedtek a boldogság forrásaival.
Sokat játszottunk, ami segítette a feloldódást és az őszinte megnyilvánulásokat.
A beszélgetések során közösen gondolkodtunk arról, hogy a boldogság gyakran a mindennapok apró pillanataiban rejlik.
A gyerekek saját élményeiken keresztül osztották meg, mi okoz számukra örömet.
A foglalkozások során erősödött bennük az egymás iránti figyelem és elfogadás.
A világnap alkalmából egy közös alkotótevékenységet is megvalósítottunk.
A tanulók szíveket készítettek, melyeket szeretetteljes üzenetekkel láttak el.
Munkájukat gondosság és valódi érzelmi bevonódás jellemezte.
Külön örömmel készültek arra, hogy ezeket egy idős embernek adják át.
A gyerekek számára ez az élmény az önzetlenség valódi megtapasztalását jelentette.
Megértették, hogy adni legalább akkora öröm, mint kapni.
Többen megfogalmazták, hogy szeretnének máskor is örömet szerezni másoknak.
A közös tevékenységek hozzájárultak empátiás készségeik fejlődéséhez.
A játékok és beszélgetések erősítették a közösséghez tartozás érzését.
A gyerekek nyitottan és őszintén kapcsolódtak egymáshoz.
A légkör végig támogató és szeretetteljes volt.
Összességében a foglalkozássorozat tartalmas és lélekemelő módon járult hozzá személyiségük fejlődéséhez.

A foglalkozást azzal kezdtük, hogy a gyerekek felsoroltak olyan kisebb, nagyobb dolgokat, aminek a mai napon örülni tudtak. Ezek felkerültek a táblára. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy mennyi mindennek lehet örülni (pedig még csak reggel van). Ezt követően felolvastam nekik a 12 hónap meséjét, amiről aztán beszélgettünk. Nagyon ügyesen felfedezték, hogy a jóságós anyókának az ajándéka valójában nem a pénz volt. Ez után csoportokba rendeződtek a kedvenc hónapjaik alapján, majd előadtak egy-egy jelenetet arról, mit szeretnek abban a hónapban a legjobban csinálni. Nagyon kifejező bemutatók voltak, minden csoport bemutatója alapján ki tudták találni a többiek, mi az, amit láttak. Nagyon élvezték ezt a feladatot. Ezt követően mindenki a padtársával dolgozva az érzékszervek mentén haladva rajzolt/írt 1-2 dolgot, aminek tud örülni. Legtöbben az érintéshez a legjobb érzésként a slime fogását írták. 🙂 A három szív módszerrel foglaltuk össze a foglalkozást. Az öröm, a jobb élet és az egészség kifejezések kerültek a szívekbe.

Az apró örömök élvezete témakörhöz kapcsoltuk a boldogságnapot. Március 20-án intézményünkben megünnepeltük a boldogság világnapját. Reggel a bejáratoknál lehetett 1-1 pozitív gondolatokat tartalmazó cédulát húzni, volt köszöntő, zene az iskolarádión, az udvaron, az osztályok megrajzolták a legkedvesebb osztályélményüket, ezeket kiállítottuk, rajzoltunk örömkártyákat, mellyel a családoknak kedveskedtek a gyerekek.