A hónap témája, az apró örömök élvezete kedvelt téma a gyermekek körében. A napindító reggeli beszélgetőkörök és a különböző foglalkozások alkalmával lelkesen számolnak be tapasztalataikról. A téma feldolgozását sok mese, zene színesíti.
Boldogságóra Alapprogram
Janus, az ókori mitológiából ismert kétarcú istenség, akinek egyik arca a múltba , másik arca a jövőbe tekint. A JANUÁR hónap róla kapta a nevét.
Kicsiny tanítványaimmal a januári Boldogságóránkon, a jövőt kutatva Bakancslistát készítettünk.Meglepően ügyesen fogalmazták meg a jövőbeli céljaikat és bátran leírták azokat.
„ Ha boldogabban akarsz élni, kösd életed egy célhoz, és ne emberekhez, vagy dolgokhoz.” (Albert Einstein)
Márciusban csatlakozott az ötödik évfolyam is a témakörhöz. Így a hetedik és az ötödik évfolyam is megtapasztalhatta e téma üzenetét.
Hetedik évfolyamon az apró örömök a március 8-i nőnappal indult, ez volt az első év, amikor a fiúk javaslatára megtartottuk a nőnapot. Megrendítő volt számomra ez a figyelmesség amelyről tanúságot tettek a fiúk.
Öröm forrásunk volt ebben a hónapban egy budapesti kirándulás a Magyarság Házában és a Parlamentben. Mindkét helyszínen nagyon sok tanuló most volt először.
Fókuszáltunk a hála kifejezéséhez is. Osztályfőnöki órán névtelenül hála levelet írtunk egymásnak. A leveleket úgy kellett elhelyezni, hogy ne jöjjenek rá, hogy ki – kitől kapott levelet.
A legnehezebb része ebben a hónapban a programnak az volt, amikor mindenkinek saját magára kellett fókuszálni. Miben vagyok jó? / Mit szeretek magamban? – ezekkel a kérdésekkel állandó feladatom lesz. Ugyanis nehezen tudják kimondani, hogy ők miért is szerethetőek.
Az ötödik évfolyamon a Boldogságóra foglalkozás központi témája az apró örömök tudatosítása és szerepük felismerése volt.
A gyerekekkel közösen feltártuk, milyen hétköznapi élmények járulnak hozzá pozitív érzelmeik erősítéséhez. Bár énekes tevékenység ez alkalommal nem szerepelt a programban, a közös alkotás mégis támogatta az élményszerű feldolgozást. A csoport egy közös „örömfát” készített, amelyre minden gyermek felhelyezhette saját apró örömeit, ezzel vizuálisan is megjelenítve a pozitív tapasztalatok sokszínűségét.
Az eddig nem tudatosított pillanatok kiemelése a böjti időszakban kiemelt szerepet kapott. Egymást támogatva keresik a mindennapok örömteli pillanatait.
A tevékenység hozzájárult a gyerekek érzelmi tudatosságának fejlődéséhez és a közösségi élmény erősítéséhez.
Február hónapban a megküzdési stratégiákkal ismerkedhettek meg a tanulók. A téma kifejezetten érdekes és megerősítő volt számukra. Hiszen már minden tanuló találkozott már egy-egy nehézséggel, megoldandó feladattal. Ezekre vagy tudtak / tudnak megfelelő választ, megoldást vagy nem.
A hónap során két alkalommal tartottunk foglalkozást ebben a témában, az első órában kitöltöttük a tanfolyamon megismert kérdőívet. Az eredményeken ők maguk is meglepődtek. Ezt a kérdőívet a tanév végén ismételten szeretném megmutatni számukra.
A második foglalkozásra hittan órán került sor, itt a feladatuk az volt, hogy keressenek olyan irodalmi / szentírási karaktert, aki példakép lehet számukra: kitartásból, szorgalomból a célok eléréséből. Meglepően sokan választottak irodalmi karaktereket: János vitézből, Pál utcai fiúkból és a Toldiból. De megjelentek karakterek a szentírásból is példának okán: Dávid, Mózes avagy Ábrahám.
A hónap legfontosabb iskolai eseménye volt a farsang. Az idei tanévben az osztályra bíztam a zene, valamint a tánc kiválasztását. A betanulás folyamata során akarva-akaratlanul felbukkant egy-egy vitás helyzet. Ez jó alkalom volt gyakorlatban kipróbálni az elsajátított stratégiákat.
Én mint egy külsős „mediátor” figyeltem az eseményeket és a korosztályi sajátosságukhoz képest nagyon jól kezelték a helyzeteket. A farsangon végül nem a mi osztályunk hozta el a győzelmet a tánccal – de ennek ellenére nem jelent meg a korábbi években tapasztalt hibáztatás / bűnbak keresése.
Összefoglalva: ebben a hónapban sokat tanultak arról, hogy mikként lehet egy adott problémával megküzdeni. Bízom benne, hogy az elsajátított ismereteket képesek lesznek alkalmazni a mindennapok során.
A 2025/2026-os tanév kezdetén egy aprócska –szappanbuborékfújó-üdvözlő ajándékkal leptem meg a tanítványaimat. Az első Boldogságóra foglalkozásunkon (2025.szeptember 3-án) ragyogó napsütésben, vidáman fújtuk a Hála buborékjait bele a nagyvilágba!
A buborékjainkkal adtuk tudtára mindenkinek, hogy hálásak vagyunk, az egészségünkért, a boldogságunkért és a közösségi együttlét minden apró öröméért.
„Nem a boldogok hálásak, hanem a hálásak boldogok! ” (Bacon)
A februári Boldogságóra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, hogy a nehézségek az élet természetes részei, és megismerjenek egyszerű, életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiákat, amelyeket iskolai és hétköznapi helyzetekben is alkalmazhatnak.
Beszélgetőkörben azt elemeztük, hogy nem baj, ha valami nehéz, de meg tudjuk oldani. Csoportmunkában szituációs játékokat játszottunk, aminek a címe az volt, hogy: „Mit tehetek, ha….? Helyzetkártyákra különböző feladatokat írtunk, pl.: Nem sikerül egy feladat. Összeveszek egy barátommal. stb. A feladat: Mit érezhet az a gyerek, aki ebben a szituációban van benne? Mit tehetne? Kitől kérhet segítséget? Megbeszéltük a megküzdési stratégiákat: segítségkérés, megnyugvás, újrapróbálás, beszélgetés. Készítettünk közösen egy plakátot, amelyre mindenki felírta, milyen nehézséget szeretne leküzdeni a tanév végéig. A foglalkozásba belecsempésztük a Valentin-napot is, amely nemcsak a szerelmesek, hanem a barátok napja is. Szívecskés díszeket készítettünk, amelyet oda lehetett adni szeretteiknek, osztálytársnak. A foglalkozásunk zárógondolata pedig így hangzik: „Nem az a bátor, aki soha nem fél, hanem aki nem adja fel.”
A gyerekekkel közösen kiszíneztük a Boldogság Világnapjára készített térképünket. Minden állomást elolvastunk, megbeszéltük és helyszínekként kiszíneztük. A gyerekek utána elmondhatták, hogy melyik helyszín a kedvencük és miért.
Mikor élvezzük az apró örömöket?
Szükségünk van-e rá?
Mai apró örömeink – a táblára
Örömforrások -lapra
Miért hasznos befogadni a jót?
Hőseink hétköznapi örömei : irodalmi, filmbéli hősök kedvtelései amik örömet szereznek nekik.
A játékokon keresztül fedezték fel a gyerekek, hogy mi mindennek lehet örülni a mindennapokban: mindenben meg lehet találni a szépet és jót.
A foglalkozást a szokott módon kezdtük: megérkezett Boldog Dóra, aki köszöntötte a gyerekeket, majd a versike, a relaxációs gyakorlat és a zenés tánc után Boldogságországba érkeztünk.
A javasolt mesét (Aranykulcs) elmeséltem a gyerekeknek, majd beszélgettünk arról, hogy a királylány mi mindent tett meg azért, hogy kiszabaduljon a sárkány fogságából.
Ezután válogattam a javasolt játékok közül, először a cápás játékot játszottuk. Nagyon jó érzés volt látni, hogy segítették egymást a gyerekek, a kicsiket behúzták a “hajóba”, figyeltek egymásra.
A boldogságvár puzzle képét is lelkesen próbálták kirakni.
A játékok után még mindenki kiszínezte a téma jelét, amit felragasztottunk a következő lépcsőfokra. A közös tánc után elbúcsúztunk Dórától
