Zsadányi Református Általános Iskola
Első osztály
Boldogságóra 6.
Megküzdési stratégiák
Az első osztályosoknak nagycsoportban én voltam az óvónénijük. A Boldogságórákat már kiscsoport óta tartom számukra. Az óvoda-iskola átmenet Boldogságórákkal, amely a mesterprogramom fő célja, a gyermekek beilleszkedését segíti az iskolába. A Boldogságórát hatodik alkalommal tartottam az osztályban.
Az elsősökhöz a megszokott időpontban érkeztem, a szerdai napon. Marika néni a tanító néni már a hónap zenéjével várt engem az okostáblán kikeresve, kivetítve. Mindig örömmel jövök hozzájuk, hiszen ők is nagy szeretettel várnak.
Mindig beszélgetünk egy kicsit a gyerekekkel az aktuális témáról úgy, hogy a gyermekek saját problémáit, gondolatait, gondjait, vagy örömeit beleszőjük a témába.
A gyerekek nagyon bátran beszéltek arról, hogy mi az, ami egy kicsit nehezebben megy a tanulásban. Többen mondták az olvasást, az írást, a számolást. Mindegyik gyermeknél van egy-egy terület, ami nehezebben megy. Arról beszélgettünk, hogy hogyan tudnak ezen változtatni, mi az a stratégia, ami ezen tud javítani. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy gyakorlással mindez javítható, megoldható. Meglepődve, vagy inkább örömmel tapasztaltam, hogy bátran és nyíltan beszéltek ezekről a nehézségekről. Nem szégyenkezve, hanem a megoldást keresve. Mindezt a változást, a nyíltságot én a Boldogságórák hatásának tudom be! Nem állítom, hogy minden megy, mint a karikacsapás, de az biztos, hogy megpróbálják, rajta vannak az „ügyön”! Ez a hozzáállás a gyermekek részéről nagyon ígéretes. Itt már, csak a szülők segítsége kell még, hogy minden megvalósuljon. A tanító nénik megtalálják minden gyermek számára a megfelelő fejlesztési lehetőséget a lemaradások csökkentésére.
Az osztályban két gyermek sem eheti a menzán elkészített ennivalót, ezért nekik nagyon nagy önfegyelemre van szükségük ahhoz, hogy csak azt egyék meg amit otthonról hoznak. Ez is egyfajta megküzdés a hétköznapok során. Sokszor szembesülünk mi felnőttek azzal, hogy ilyen kisgyermekek milyen önfegyelemmel teszik mindezt nap, mint nap és közben ugyan azt a feladatot kell megoldaniuk az iskolában, mint a többieknek.
Nagyon sokáig beszélgettünk, mert minden gyermeknek volt valami, amit meg szeretett volna osztani velem. Bátran elmondták a gondolataikat, gondjaikat, örömeiket. Mindeközben a tanító néni bent volt az osztályban és nem szólt közbe, csak bólogatott az elhangzottakra.
Az Aranykulcs című meséhez bábokat hoztam, a gyermekeket kértem meg, hogy segítsenek. Nagyon jól sikerült. Róza királylány dalát velem együtt énekelték.
A végén Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó című zenéjére relaxáltunk. Jó volt egy kis mozgás, mert a szünet után volt még órájuk a gyerekeknek. Az osztályba sok gyermek jár, a kis szőnyegen nem fértünk volna el, ezért a széken ülve oldottuk meg ezt a jó kis relaxációs zenés gyakorlatot. Még a tanító néni is örömmel végezte, jól esett mindenkinek. Egészségetekre!
Feladatunk: a probléma feltárása és megoldása, legyőzzük az akadályokat!
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus, mesterpedagógus
Boldogságóra Alapprogram
Zsadányi Tündérkert Óvoda
5537 Zsadány, Béke utca 56.
KÖZÉPSŐ CSOPORT
BOLDOGSÁGÓRA 6.
Megküzdési stratégiák
A középső csoportosoknak is hatodik alkalommal hoztam el a Boldogságórát. A gyerekek még játszottak, de mindenki hamar elpakolta a helyére a játékát és kezdhettük a Boldogságórát. Egy kicsit megmozgattam őket, tornáztunk azért, hogy a mesét végig tudják ülni. Mielőtt belekezdtem volna a mesébe, beszélgettünk egy kicsit. Az előző napon hallottam, hogy több gyermek nem figyelt a dajka néni szavára, kérésére, szófogadatlan volt. Kíváncsi voltam arra, hogy elvállalja-e, bevallja-e az a gyermek, aki ebben ludas volt. Többen is feltették a kezüket, jelentkeztek, hogy ők voltak. Mivel becsületesek voltak, ezért esélyt adtam nekik arra, hogy elmondják nekem, hogy szerintük miért történt ilyen. Elmondták a gyerekek a kérdésemre a választ (ahogyan ők látják) és közösen megtaláltuk rá a megoldást, azt a stratégiát, amellyel megoldhatjuk ezt a konfliktushelyzetet. Ezek után a gyermekek otthonról hozott történeteket mondtak arról, hogy hogyan oldják meg az otthoni problémájukat. Jó kis beszélgetés kerekedett.
Az Aranykulcs című meséhez hoztam a kesztyűbábokat, ezzel jobban le tudtam kötni a gyermekek figyelmét. Némelyik gyermek magára ismert Róza királylány viselkedéséből.
A zenére mozgás ellazította a középső csoportosokat, jól éreztük magunkat. Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó! című dalára relaxálunk. Hívtam az óvónéniket és a dajka nénit is. Örömmel tették, ők is lefeküdtek a szőnyegre és nagyon jól érezték magukat. A végén köszönetet mondtak ezért a jó kis Boldogságóráért! Köszönöm, hogy itt lehettem újra!
Ellazulni jaj, de jó!
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus, mesterpedagógus
A boldogságóra témája ezúttal az optimizmus gyakorlása volt. Az óra elején Müller Péter egyik idézetével indítottunk, amelyet előzetesen csomagolópapírra írtam ki, majd a táblára helyeztünk. Az idézet közös felolvasása után együtt elemeztük annak mondanivalóját, és megbeszéltük, mit üzen számunkra a mindennapokban az optimista szemlélet fontosságáról.
Ezt követően tisztáztuk, milyen tulajdonságok jellemzik az optimista, illetve a pesszimista embert. A különböző jellemzőket kis papírokra írtam fel, a gyerekek pedig aktívan részt vettek azok szétválogatásában, és a megfelelő csoportba helyezték fel a táblára. A feladat segített abban, hogy tudatosítsák a kétféle gondolkodásmód közötti különbségeket.
A „Hogyan gondolkodik az optimista ember?” című feladatlapot mindenki önállóan töltötte ki. A közös megbeszélés során érdekes és változatos mondatbefejezések születtek, amelyek jól tükrözték a tanulók pozitív szemléletét és kreativitását.
Ezután egy játékos, gondolkodtató feladat következett: egy táblázatban svéd bölcsességek voltak elrejtve, amelyeket különböző kódok megfejtésével kellett felfedniük. A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoztak, és a feladatot mindenki hibátlanul oldotta meg, ami külön öröm volt számukra.
Az óra végén felolvastam a „Lakatlan sziget” című történetet, majd közösen levontuk annak tanulságát. A beszélgetés során arra jutottunk, hogy a hozzáállásunk nagyban befolyásolja, hogyan éljük meg a nehéz helyzeteket: az optimizmus segít meglátni a lehetőségeket még a kihívásokban is.
Az óra jó hangulatban telt, a tanulók aktívan, érdeklődve vettek részt a feladatokban, és számos értékes gondolattal gazdagították a közös munkát.
Zsadányi Tündérkert Óvoda
5537 Zsadány, Béke utca 56.
KISCSOPORT
BOLDOGSÁGÓRA 6.
Megküzdési stratégiák
A kiscsoportosaimnak hatodik alkalommal tartottam a Boldogságórát.
A február hónap a télről, a farsangi szokásokról és a télűzésről szólt. Egész hónapban végig vittem a Boldogságórát, beleszőve a mindennapokba. A kicsik nagyon szeretik a mozgásos gyakorlatokat. A mese, amit elmondtam a gyerekeknek elég hosszú, de bábokkal előadva a figyelmüket végig fenn tudtam tartani azok számára, akik elég érettek már erre. Voltak gyermekek, akik közben mást csináltak, látszólag nem érdekelte őket a mese, de a nap folyamán mégis a kezükbe vették a meséhez használt kesztyűbábokat. A kislányok közül egy páran velem együtt szerették volna újra játszani a mesét a bábokkal. Többször eljátszottuk a mesét, vagy annak csak egy kis részletét. Velem énekelték azt, amit Róza királylány énekelt, hogy legyőzze az előtte álló akadályokat. A tornánk során akadálypályát is készítettünk és legyőztük az akadályokat! Többször végig mentünk rajta. Mi felnőttek is végig lépkedtünk a különböző lépőköveken. A legjobb, de egyben a legszúrósabb a süni volt a lépőkövek közül. Zoknival álltunk rá és többszöri próbálkozásra már kellemesen szúrta a talpunkat.
Bagdi Bella zenéjére a szőnyegen relaxáltunk. Jó volt az izmok megmozgatása, az ellazulás.
Egész hónapban hangszerek megszólaltatásával próbálkoztunk. A gyerekek kedvence a dob, a cintányér és a kereplő. Ezek mind a leghangosabbak, ezért a legérdekesebbek számukra. A hónap végén, hogy véglegesen elűzzük a telet farsangi bált rendeztünk. Jó mulatság volt!
„Kíváncsi kiscsikók (méhecskék) vagyunk!
A problémák megoldása mindig fontos faladat!
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus, mesterpedagógus
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
Közös olvasmányunkban, Szabó Magda TÜNDÉR LALA című regényében számos helyzet mutatja be, hogyan küzdenek meg a szereplők nehézségekkel. Ezek jól értelmezhetők az érzelemközpontú és a problémaközpontú megküzdés szempontjából, ami különösen jól feldolgozható a gyerekekkel.
A februári Boldogságóra célja az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdés felismerése, az érzelmek tudatosítása és megnevezése, az empátia fejlesztése irodalmi élményen keresztül és a pozitív gondolkodás erősítése volt.
ÉRZELEMHŐMÉRŐVEL kezdtünk: „Ha ma egy érzés lennél, melyik lennél?”
Tanulók választhattak mozgással: öröm – mosoly és kéz a szívre. szomorúság – lehajtott fej, kíváncsiság – nagy szemek, körbenézés.
Ráhangoló MESEIDÉZÉSSEL folytattuk, majd felkerültek a kulcsérzelmek a táblára:
kíváncsiság – félelem – szeretet – bátorság.
A MEGKÜZDÉSI MÓDOK JÁTÉKA nagy sikert aratott: Érzem vagy Megoldom?
Kéket mutat = érzelemközpontú megküzdés
Pirosat mutat = problémaközpontú megküzdés
Helyzeteket idéztem fel a regényből: Lala álmodozik az emberekről, Lala elindul felfedezni a világot, Írisz királynő aggódik, A tündérek keresni kezdik Lalát …stb
A gyerekek felemelték a megfelelő színt, majd indokoltak.
BESZÉLGETŐKÖR: Farsang lévén, jelmezekbe bújva, a karakter nevében beszéltek a gyerekek: Mit teszel, ha szomorú vagy? (érzelemközpontú)
Mit teszel, ha problémád van? (problémaközpontú)
Segítő mondatkezdetek: Ha félek, akkor…, Ha gondom van, akkor…
Te inkább gondolkodsz és megnyugszol (érzelemközpontú), vagy cselekszel (problémaközpontú)?
Mikor jó az egyik, és mikor a másik megküzdési mód?
Az óra lezárása „VARÁZSMONDAT” közösen:
„Az érzéseim fontosak, és képes vagyok megoldani a problémáimat.”
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
„Kedvenc játékunk kiszabadítása” témát dolgoztuk fel a gyerekekkel. Pont kapóra jött, mert a „Medve hét” témájába betudtuk építeni, így a hét folyamán behozott plüss mackók tűntek el a csoportszobából.
Ahhoz, hogy visszatérhessenek, a gyerekeknek találós kérdéseket, különböző feladatokat és feladatlapokat kellet megoldaniuk. Ez mind jó lehetőség volt arra, hogy a gyerekek már óvodás korban szembesüljenek kihívásokkal, amelyeknek megoldása kitartásra tanítja őket, a siker átélésére és ezzel együtt a boldogság megélésére.
A megküzdési stratégiák megtanítására használt módszerek fejlesztik a gyerekek érzelmi intelligenciáját, a nehézségek kezelését és a pozitív énképet is építik.
A februári témával 3 tanítási órán foglalkoztunk. A megküzdési stratégiák témakör feldolgozása elég nehéz ennek a korosztálynak, de az ezzel való foglalkozás most nagyon aktuális volt az osztályomnak. Történt egy esemény, amit nem részleteznék, viszont pont jó volt, hogy ez az aktuális téma, segített a helyzet feloldásában.
Az első tanítási órát relaxációs gyakorlatokkal kezdtük: „Arcizomlazítás”, „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar”. Utána megbeszéltük az elméleti hátteret. Meghallgattuk a hónap dalát, ami most egy lazító gyakorlatsor volt. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Párokban megoldották a rejtvényt, aminek a megfejtése az „együtt” szó volt. Majd megkapták a színezőt. A színezőn szívecskék voltak, ebből egy kockát lehetett összerakni. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órán folytatták a színezést és közben meghallgattuk a régi dalokat. Ezeket már jól ismerik, szeretik, szívesen éneklik a szövegét. Színezés után felolvastam nekik a Nagyapa titkos óriása című mesét. Megbeszéltük, hogyan kapcsolódik a történet a hónap témájához, mi a mese tanulsága. A gyerekek még folytatták a színezést, majd a második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozáson kivágták a kockákat és összeragasztották. Az elkészült kockákból lépcsőt raktunk össze, a lépcső tetejére egy osztályképet tettünk, amin jelképesen örülünk, hogy együtt sikerült megküzdenünk/leküzdenünk az előttünk álló problémát/akadályt. A harmadik óra végén minden gyerek megfogalmazta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb.
A hatodik téma a megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében. Cél, feladatrendszer: A gyermekek nézzenek szembe- felnőtt segítségével – a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszerek tanítása a stressz, és indulat kezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: : stressz, konfliktus- indulat kezelés, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Ebben a hónapban Febr.2.: A medve kibújt a barlangjából: „ Kibújás vagy bebújás…”.
– „Medvehetet” tartottunk a csoportban. A foglalkozást kezdő relaxáció volt: „Medve vagyok, és cammogok.”(B.E- relaxációs gyakorlata) Ezután a gyermekek kedvenc plüss mackóját a medve egy csellel megszerezte, és egy sötét barlangba vitte. Nagy babilon építőjátékból medve barlang készült, melyet barna plédekkel letakartunk. Ezután kezdődött a kedvencek vissza szerzése, a megkeresésük zseblámpával, kezdődött a kaland. Különböző akadályokat is le kellett küzdeniük. A gyerekek imádták! Igazi kaland volt a fény és árnyék játéka, sokat visongtak, „féltek”, kacagtak. Az akadályokat legyőzve végül mindenki magához ölelhette kedvenc maciját, és következett a megküzdés hónap dala: B.B. Ellazulni jaj de jó! Farsangon sokan szuper hősnek öltöztek (pókember stb.). A gyermekek színes tornakarikákba bele dughatták az arcukat, ahol jelmezüknek megfelelően különböző érzelmeket kellett megjeleníteniük, majd a többi gyermeknek kitalálni, megnevezni. „Fényképet készítettünk róluk”. Eleinte ez egy kicsit nehezen ment, zavarban voltak, mi felnőttek mutattunk mintát nekik, majd ezen felbátorodva egyre többen jelentkeztek erre a jó kis játékra. Beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, ha rossz kedve van, mitől lesz újra vidám. Természetesen a legtöbben életkoruk miatt is a szüleit említette, a szüleivel közös élményeit, majd utána az ovis barátaival való közös játékot. Nagy kedvenc volt ebben a hónapban B.A.: Aranykulcs című meséje. Eleinte egy kicsit féltem tőle, hogy hogyan fogadják a 3-4 évesek, mennyire tudják magukévá tenni. Először volt aki félt a sárkánytól, majd a mese többszöri feldolgozása során már oldódott a szorongása. Volt, akit egyből magával ragadott a történet. Sokat segített a mese feldolgozásában a bábozás. Eleinte mi felnőttek, majd ők báboztak, majd dramatizáltuk. Teljesen megértették a mondanivalóját. A báb, dramatikus kellékek mindig rendelkezésükre áll, sokat játszanak vele, eljátszák a történetet, mondanivalójának tanulságát alkalmazzák a mindennapokban. Sok nehezített mozgásos feladat volt ebben a hónapban! Sokat biztattuk, bátorítottuk őket, majd egymást is erősítették! Több B.B. személyiségfejlesztő gyermekzenét is hallgattunk a gyerekek kívánsága szerint.
Megküzdések
A havi témát hozzákapcsoltam a parasport napjához. A parasortolók élete, küzdelmei, mindennapjai is tele vannak kihívásokkal, megküzdésekkel. Példaképül szolgálhatnak mindenki számára. Összeállítottam egy Genial.ly feladatsort is, amelyben megismerkedtünk az első magyar parsportolóval- Halassy Oliverrel. A Lecsó kisfilm szintén az érzékenyítést szolgálta. Tanítványaim sajátos nevelési igényű tanulók, legondolkodtak a látottakon- nincs előttük se zárva az élet, akaraterővel sok mindenre képesek lehetnek.
A havi feladatunk a megküzdés volt!
Càpàs játékkal kezdtük a foglalkozàst. Vidàm jó hangulat alakult ki! Segítették egymást,élvezték,hogy én voltam a cápa. Mindig kisebb helyen is próbàlt minden gyermek a szigeten maradni! Beszélgettünk a küzdésről, mikor, hogyan lehet a nehéz helyzetben is kitartani!
A feladatokat is boldogan oldottàk meg! Az érzelmeket amiket az arcok tükröztek felismerték illetve elmondtàk hogy melyiket élték màr àt!
A kiegészítő feladatot is megértették jól sikerültek az arcok!
A végén jutalom és ölelés sem maradt el!