Az óra elején megnéztünk egy youtube felvételt a helyi rejtvényfejtő club eseményéről. Ezután átbeszéltük miért fontos a közösségi élmény, a hasznos szabadidő töltés. Illetve a versenyek világába is kitekintettünk, ezzel kapcsolatban sok saját tapasztalatot megosztottak a gyerekek. Végül egy sodokut oldottak meg a tanulók, mely a szerialitást is fejlesztette.
Boldogságóra Alapprogram
Az óra elejét Benedek Elek Három kívánság című meséjével kezdtük. Ezután könnyű volt átvezetni a célok meghatározásában, hogy kinek milyen kívánsága lenne, ha kívánna. Végül egy játékkal zártuk a foglalkozást, ahol el kellett mutogatni ki mit kívánna.
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola
Önbizalom, magabiztosság
Izgalommal készültünk farsangi műsorra, sokat gyakoroltunk, és együtt dolgoztunk. A gyakorlás segített abban, hogy egyre ügyesebbek és bátrabbak legyünk. A fellépés napján mindenki magabiztosan kiállt a felső tagozatos diákok elé, és örömmel eltáncoltuk a műsorszámunkat.
Ez az élmény megmutatta, hogy ha összefogunk, bízunk magunkban és egymásban, akkor sikerülhet, amit kitűzünk magunk elé. A magabiztosság erőt ad, és segít leküzdeni az izgalmat. A magabiztosság azt jelenti, hogy hiszünk magunkban a jelen pillanatban. Amikor kiállunk mások elé, szerepelünk, felelünk vagy versenyen veszünk részt, bátran megmutatjuk, mit tudunk. A farsangi műsorunk is ezt bizonyította: sok gyakorlással egyre ügyesebbek lettünk, és a fellépés napján örömmel, bátran táncoltunk a felső tagozatos diákok előtt.
Az önbizalom inkább a jövőről szól. Azt jelenti, hogy elhisszük: képesek leszünk megcsinálni azt is, ami még előttünk áll. Akkor is merünk belevágni új dolgokba, ha még nem gyakoroltuk eleget, mert tudjuk, hogy tanulni és fejlődni fogunk közben.
Ha összefogunk, bízunk magunkban és egymásban, akkor erősebbek vagyunk. A magabiztosság segít a jelenben bátran helytállni, az önbizalom pedig erőt ad a jövő kihívásaihoz. Mi, mint Boldog Osztály, együtt fejlődünk, támogatjuk egymást, és hisszük, hogy közösen sok mindenre képesek vagyunk.
Fazekas József Általános Iskola
Februári boldogságóránkon először a megküzdés szó jelentését tisztáztuk egy beszélgetéssel: milyen erőfeszítéseket tehetünk, amik segítenek nekünk egy-egy kihívás teljesítésében vagy egy-egy elénk gördülő akadály legyőzésében. Összeszedtük, hogy milyen tulajdonságokra és erősségekre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket a feladatokat a lehető legkönnyebben vagy legboldogabban éljük meg.
Mondatok párosítása volt az első feladatunk. A láncfeladatban mindenki húzott egy cetlit, amin mondatok befejezése és egy új mondat kezdete volt. A mondatok tartalma először természetes szükségleteinkre vonatkozott: ha éhes vagy … egyél; ha szomjas vagy … igyál; stb. Akik ezeket a mondatokat húzták, nagyon könnyen megtalálták a megoldást a problémára. A feladat azonban nehezedett, amikor lelki szükségleteinkre terelődtek a mondatok: ha valakit megbántottál …; ha valakinek segítségre van szüksége …, ha valaki fél … stb. Ezeknél a mondatoknál nehezebben jöttek a megoldások, de megbeszéltük, hogy ezekben a helyzetekben is meg kell találnunk a megoldást, gyakorolnunk kell a lelki segítségnyújtást, erősödnünk kell személyes ügyeink megoldásában, ezen helyzetekben történő megküzdésekben. Plakátot készítettünk a mondatokból: van, ami természetes (testi szükségleteink), legyen természetes lelki segítségnyújtásunk is!
A feladat egyik mondatához köthetően (Ha fázol, öltözz fel!) február 2-án, a macinapon egy kedves kézműves tevékenységet végeztünk, kis macikat „öltöztettünk” pulcsiba.
Ebben a hónapban is hozzájárultunk a társadalmi jóllét fenntartásához világnapok ünneplésével.
Február 17-én, a Macskák napján beszélgettünk híres és ismert macskákról, azok tulajdonságairól, értékeiről. Megalkottuk saját cicahősünket (szempárokat lehetett választani, és azok felhasználásával rajzolták meg a gyerekek a macskákat), felsoroltuk értékeiket, néhányan nevet is adtak neki. Nagyon vicces volt a feladat, a gyerekek igazán kreatívan oldották meg.
Február 23-án Az anyanyelv nemzetközi napjához kapcsolódva nyelvtörőket gyakoroltunk, szintén sok-sok nevetés közepette. Megküzdöttünk saját nyelvünk összeakadásával, a beszéd nehézségével, a szavak bonyolultságával, és egyre inkább a nevetésünkkel is…
Lazításképpen Bagdi Bella Ellazulni jaj, de jó! dalával pihentettük meg elfáradt arcizmainkat.
Az online ötlettár feladataiból is válogattunk. Megoldottuk a Szókereső feladatlapot a havi témákhoz kapcsolódó szavak keresgélésével, majd a bátorság szimbólumát, az oroszlánt is megrajzoltuk a Pontösszekötő játékban. Mindkét feladatlap alkalmat adott komoly beszélgetésekre, erősségek felfedezésére és használatára, tulajdonságok, helyzetek, megoldások átbeszélésére. Megoldottuk a logikai rejtvényt is, a matek szakkörösök megmutathatták erősségüket az ilyen feladatok megoldásában.
A hónapot néhány „megküzdős”-mozgásos feladattal zártuk. Testnevelés órán stabilitásunkat erősítettünk a Tenki Réka színművész hangján megszólaló utasítások alapján. A Stabil vagyok, mint egy hegy gyakorlattal testi stabilitásunk mellett lelkünk egyensúlyát is erősítettük. Ezután három gyakorlatot végeztünk, melyben a személyes és közös küzdelem okozott vidám helyzeteket. Pingponglabdát vezettünk papírcsatornában, lufit irányítottunk egy zsámolyba lábunkkal, majd ceruzákat szállítottunk a terem egyik végéből a másikba összedolgozva csapattársainkkal. Megküzdöttünk a feladatokkal, egymással, magunkkal, a pingponglabdákkal, a lufival, a tollakkal, az idővel… Ebből a feladatból is tanultunk: ha figyelünk egymásra, minden könnyebben megy. Ezzel a gondolattal visszakanyarodtunk az ehavi első feladatunkhoz: legyen természetes számunkra, hogy figyelünk egymásra, segítjük egymást, így még boldogabb lesz a közösségünk!
Az óra elején Zelk Zoltán Mikulás bácsi csizmája című meséjét olvastam fel. Ezután átbeszéltük az ajándékozást, ki kinek mit szokott ajándékozni. Miért fontos ez?
Majd egy színezővel zártuk az órát.
Február: A megküzdés hónapja
Ebben a hónapban ismét azokat a lehetőségeket kutattuk, amelyek segítenek megbirkózni életünk nehézségeivel, a negatív életesemények okozta feszültéggel, fájdalommal.
1. Motiváció – előkészítés: Emoto professzor vízkristályainak segítségével tudatosítottuk, hogy milyen hatással vannak ránk a pozitív és a negatív érzelmek, indulatok, hogy gondolataink, szavaink, viselkedésünk nagy hatással bír lelki jóllétünkre.
2. Hogyan enyhíthetjük a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, hogyan tudjuk megakadályozni, hogy a negatív érzelmek elhatalmasodjanak rajtunk?
Közösen összegyűjtöttük számos stresszkezelési módszert, megküzdési stratégiát, amelyekből az idén létrehoztuk a „megküzdés virágát”. (KÉP)
3. Közösen megtekintettük és megbeszéltük a „Saját szavak” című filmet, amelyből megtanultuk, hogy a legreménytelenebb helyzetből is van kiút, igazán nehéz problémákkal is meg lehet küzdeni, ha van, aki bízik bennünk, támogat, és megtanít hinni önmagunkban.
https://videa.hu/videok/film-animacio/sajat-szavak-teljes-film-amerikai-filmdrama-igaz-tortenet-Ujjvwj5GSEu4tTlT
Az általunk összegyűjtött tanulságok:
– A szembenézés bátorsága: nem tagadjuk a nehézségeket, hanem bátran elébe állunk.
– A „nem vagyunk egyedül” érzése: sokan „odaálltak a vonalra”.
– A naplóírás mint megküzdési technika: ha kiírjuk magunkból a dühöt, a fájdalmat, megkönnyebbül a lelkünk.
– A szenvedésben ne csak a bajt lássuk meg, hanem azt, hogy mennyi mindent kibírtunk már!
„Nem olyankor fejlődünk, amikor minden pazar és szivárványos. Olyankor válunk jobbakká, és olyankor erősödünk, amikor minden széthullik, és mi összeszedegetjük a darabkákat.”
(Andrea Owen)
Izsákos8.a és Rákóczi Marianna
A megküzdés témakörének feldolgozását a belső egyensúly megteremtésével és közös relaxációval indítottuk. Az „Együtt a hangokban…” című gyakorlatot választottam, melynek során a magasabb regiszterektől a mélyebbek felé haladva végeztünk intonációs játékot. A gyerekek harmonikusan kapcsolódtak be a folyamatba, melynek végén gyönyörűen zengett a közös hangjuk. A beszélgetést tudatosan arra irányítottam, hogy ha bármilyen frusztráció vagy stressz ér bennünket, azt pozitív gondolkodással és tudatos megküzdési stratégiákkal kezelhetjük. Az „Ellazulni jaj, de jó” című dal nyújtott kiváló hátteret, amellyel a csoportban már többször gyakorolt feszítés-lazítás technikáját mélyítettük el. Az érzelemfelismerés segítésére mágnestáblára helyezett, nagyított arckifejezéseket használtunk, melyek segítségével a gyerekek magabiztosan azonosították a metakommunikációs jelzéseket. Ezt követően szituációs játékokat végeztünk: különböző konfliktushelyzeteket vázoltam fel, melyekre közösen kerestünk konstruktív megoldásokat. A megküzdést egy izgalmas bátorságpróbával is modelleztük: a gyerekek kedvenc társasjátékait „raboltam el”, melyeket különböző próbák teljesítésével válthattak ki. A téma feldolgozása során központi szerepet kapott a „Pillanatkapitány” meséje, melynek során eljutottunk az „Ötök szigetére”. Itt a beszélgetés fonala az érzékszerveink köré fonódott: átvettük, hogyan és miként tapasztalunk a világban. Igen mély, érzékenyítő beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy a különböző érzékszervek hiánya hogyan hat az emberre. Közösen eljátszottuk, milyen érzés, ha nem látunk, nem tudunk beszélni, nem hallunk, vagy nem tudunk tapintani. A szituációs gyakorlatok során a gyerekeket mélyen érintette a felismerés, hogy a fogyatékossággal élőknek milyen kihívásokkal kell megküzdeniük. Ez a tapasztalás láthatóan és mélyen hatott az empátiájuk fejlődésére. A játékot kognitív rendszerezés követte: képeket csoportosítottunk az érzékszervekhez, majd egy családi képsorozaton keresztül azonosítottuk és utánoztuk az arc mimikáját és az érzelmeket. A foglalkozássorozatot „Az arany kulcs” című mese kísérte végig. Bár a történet hosszú volt, az érzelemgazdag és szemléletes előadásmód, valamint a farsangi készülődés jegyében felöltött jelmezek segítettek a gyerekeknek azonosulni a szereplőkkel és átélni a királylány személyiségfejlődését. A mese utáni alkotótevékenység során a gyerekek részletgazdagon színeztek, majd önarcképet készítettek, melyen megfigyelték saját arcvonásaikat és aktuális érzelmi állapotukat. Pedagógiai hitvallásom, hogy nincs „rossz” vagy agresszív gyermek; minden viselkedésnek oka van, és mindenki egy csodálatos, egyéni utat igénylő személyiség. Célom a csoportban egy olyan bizalmi légkör kialakítása, ahol a gyerekek nemcsak egyénileg küzdenek meg a nehézségeikkel, hanem észreveszik egymás szomorúságát is, vigasztalják egymást, és pozitívan viszonyulnak társaikhoz. A foglalkozást a megküzdés jelének elkészítésével, a boldogságlépcsőre való felhelyezésével és a „Boldog vagyok” című közös dallal zártuk le.
Jó cselekedetek gyakorlása a Katica csoportban
Boldog Dóra ráhangoló versikéjével kezdtem a mesénket. A suszter manói című mesét választottam. A segítőkészség, a jó cselekedetek könnyen érthető példája jelenik meg a mesében. Ezzel beszélgetést kezdeményeztem a jó cselekedetekről.
Miért segítsünk valakin?
Jó e ha segíthetünk? Milyen érzés tölti el a szívünket?
Jó-e ha adhatunk valami apró figyelmességet valakinek?
Példákat gyűjtöttünk a jó cselekedeteinkre.
Ezen a héten bőven akadt rá példa. Ez az időszak amúgy is a szereteté, a jóakarásé.
Fruzsi saját készítésű mézeskaláccsal kedveskedett a gyerekeknek. Én megleptem őket ünnepi terítékkel. Mindkettő kedvesség jólesett a gyerekeknek.
A társas kapcsolatok ápolása a Katica csoportban
A tevékenységet a boldogságóra bevezető versikéjével kezdtem. A gyerekek ekkor már jól tudják, hogy egy picit másféle beszélgetés, játék vár rájuk.
Relaxációs torna után A Nyakigláb, Csupaháj és málészáj című mesét dramatizáltuk el a gyerekekkel.
Beszélgettünk ezután a szereplők viselkedéséről. A kocsmáros gonoszságáról, a testvérek veréséről, elégedetlenségéről.
Megbeszéltük, hogy hogyan is bánjunk társainkkal. Mikor vagyunk jók a társainkhoz? Miért jó, hogy vannak társaink és nem vagyunk egyedül?
Végül kis barátunknak elmondtuk, hogy miért is jó, hogy melletttünk van.
Befejezésül aki szerette volna , gyurmából megformázhatta kis barátját.
A barátságkör sem maradhatott el. Mindenki mondott a társáról egy pozitív, jó dolgot.
Foglalkozás vázlat – Boldogságóra
Helyszín: Csillagfürt EGYMI
Pedagógus: Papp Gáborné
Téma: Megküzdési stratégiák – „Ha nem sikerül elsőre, nem adjuk fel”
Pedagógiai célok
• Az akaraterő és kitartás erősítése
• Pozitív megküzdési stratégiák megismertetése élményeken keresztül
• Sikerélmény biztosítása
• Szociális készségek és együttműködés fejlesztése
• Érzelmi tudatosság és önbizalom növelése
Fejlesztendő területek
• Figyelem
• Emlékezet
• Kommunikáció
• Mozgáskoordináció
• Érzelmi önszabályozás
________________________________________
Óra menete
1. Ráhangolódás – Erdei állatok keresése (5 perc)
Cél: figyelem, emlékezet fejlesztése, motiváció felkeltése
Módszer: játékos keresés, megfigyelés
Eszközök: plüss/műanyag erdei állatok
Differenciálás:
• kevesebb elrejtett állat
• vizuális segítség (állat képe)
• egyéni tempó elfogadása
________________________________________
2. Mese feldolgozása – Erdei állatok története (10 perc)
A kis nyuszi és a csúszós pocsolya
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis erdőben élt egy kis nyuszi, egy süni és egy mókus.
Egy nap nagy eső esett, és az ösvényen egy nagy, csúszós pocsolya lett.
– Nem merek átmenni – mondta a kis nyuszi. – Mi van, ha elcsúszom?
A süni odaballagott hozzá:
– Próbáld meg lassan! Ha nem sikerül elsőre, segítünk.
A kis nyuszi tett egy lépést… csúszott egy kicsit, és megijedt.
– Nem megy! – sóhajtott.
A mókus mosolygott:
– Semmi baj! A próbálkozás is bátorság.
A kis nyuszi vett egy nagy levegőt. Lassan lépett még egyet, majd még egyet…
És egyszer csak átért a pocsolyán!
– Sikerült! – örült a kis nyuszi.
A barátai tapsoltak.
– Látod? Nem adtad fel, és megcsináltad!
A kis nyuszi büszkén kihúzta magát.
Azóta, ha valami nehéz volt, mindig eszébe jutott:
„Ha nem sikerül elsőre, próbálkozom újra.” 💛
Cél: kitartás és problémamegoldás bemutatása mesén keresztül
Módszer: mesehallgatás, szemléltetés
Eszközök: mesekönyv, bábok, képek
Differenciálás:
• kulcsjelenetek kiemelése
• képi segédanyag
• rövid, egyszerű mondatok
________________________________________
3. Beszélgetés a meséről (5 perc)
Cél: kommunikáció, élmények feldolgozása
Módszer: irányított beszélgetés
Differenciálás:
• egyszerű kérdések
• nonverbális válaszok elfogadása
• válaszmodellek felkínálása (pl. „neki nehéz volt, de…”)
________________________________________
4. „Pocsolyán átkelés” billenő paddal (10 perc)
Cél: bátorság, kitartás, egyensúly fejlesztése
Módszer: mozgásos feladat, gyakorlati próba
Eszközök: billenő pad
Differenciálás:
• kézfogás
• kapaszkodó
• lassabb tempó
• részfeladatokra bontás
________________________________________
5. Nyuszi ugrálás a pocsolya körül (5 perc)
Cél: mozgáskoordináció, utánzás, örömmozgás
Módszer: mozgásos játék
Eszközök: padlójelölés (pocsolya)
Differenciálás:
• rövidebb ugrások
• vizuális jelzések
• segítő társ
________________________________________
6. Levezetés – Ha boldog vagy, mutasd meg (5 perc)
Cél: pozitív élmény, érzelmi oldás, óra lezárása
Módszer: zenehallgatás, mozgásutánzás
Eszközök: hangszóró
Differenciálás:
• mozdulatok egyszerűsítése
• mintakövetés
• páros segítség