A foglalkozást a „Jól érzem magam” dal lemozgásával kezdtük. Majd mozgásfejlesztő eszközök közül választhattak. Bemutathatták ki milyen gyakorlat elvégzésére képes már. A torna eszközök cserélgetésével, sikerült fenntartani az érdeklődést. Kézműves foglalkozással zárult a tevékenység, papírsárkányokat készítettünk, amit röptethettek, majd a boldogság falat díszítettük fel vele. Másnap kirándulással folytattuk a testmozgást. A négy km-es túra nem okozott nehézséget, mert a sok látnivaló mellett, az út során mindenféle ügyességi játékot is játszhattak. A tó mellett erdőben kialakított mozgásfejlesztő eszközök álltak rendelkezésre amit kipróbálhattak. A foglalkozás zárásaként a szedett bodzából másnap szörpöt készítettünk.
Boldogságóra Alapprogram
A pandémia miatt ügyeleti rendszerben volt nyitva az óvoda. Nagyon kevés gyermek járt intézményi szinten óvodába. A 3,5 éveseknek még anyagot ezzel kapcsolatban haza adni nem lehetett.
A pandémia miatt ügyeleti rendszerben volt nyitva az óvoda. Nagyon kevés gyermek járt intézményi szinten óvodába. A 3,5 éveseknek még anyagot ezzel kapcsolatban haza adni nem lehetett.
Az önkiszolgáló munkák a piciket elég nehéz feladatok elé állítják. Az önállósodás elérésének hátterében, nagyon sok munkája, küzdelme van a gyerekeknek. Táblát készítettünk a gyerekekkel: „mit tudok már”. Erre a táblára ragaszthatták fel a kis képeket arról, amit már megtanultak, amit már tudnak. Ezt év végén elvihetik haza, megmutatni a családnak mennyi mindent elértek már. A farsang napja beépült a programba. Házfoglaló játékot játszottunk, ahol a hősök megmentették a királylányokat a sárkánytól. Különböző feladatokat kellett végrehajtani és legyőzni a nehézségeket: tornapálya akadályokkal, találóskérdés, éneklés, versmondás. Mikor mindenki megmenekült, megbeszéltük milyen jó érzés segíteni a másikon. Közösen meghallgattuk a „Bátorság dalt”.
Beszélgettünk arról, hogy milyen ügyesek már. „Ki mit szeretne” és „ki mit tud már” játékot játszottunk. Önellátó feladataikat most tanulgatják, sajátítják el. A próbálkozásokat mosolygós pecséttel jutalmaztam. A tisztaságra, önellátásra való törekvések első céljai közé tartozik, hogy megtanuljunk kezet mosni. Eljátszottuk az egész testünk „megmosását”, miközben gyakoroltuk a testrészeket, érzékszerveket ízületeket. Általában születnek már gondolatok, magukkal kapcsolatos, „a miért, mit, hogyan?” kérdéseinkre, amire a többi éppen nem beszélő kisgyerek is figyel. A kezünk mosását a valóságban a mosdóban is eljátszottuk a helyes technikát gyakorolva, kézmosós dalocskát énekelve. Beszélgettünk a víz kapcsán a természet védelméről, hogy vigyázunk a vízre, nem folyatjuk feleslegesen, egymást is figyelmeztetjük. Célul tűztük ki, hogy mindenki értse, ” A víz a mi kincsünk”. kifejezést.
A szabad játék során gyakoroltuk a kedvességet: odaadni a másiknak a játékot, elkérni a játékot vagy befogadni őt a játékba. Gyakoroltuk az én és mi tudatban élést. Olyan szerepjátékokat kezdeményeztem, amiben bárki kaphatott szerepet, együtt találtunk ki kis történeteket. Építettünk egy állat parkot, ahol az állatok együtt éltek. A vasúti pályát, autópályát segítettek megépíteni a kisfiúk, a lányokkal meg ételeket készítettünk az állatoknak. Az együtt játszás jó érzéseket váltott ki belőlük. A mese „A Mikulás kesztyűje” az önzetlen jótettekről a jóságról szólt. Ezt mozgással, díszletekkel, aktív részvételükkel játszottuk el. A foglalkozást angyalok festésével zártuk, amit az anyukák megkereshettek a festett fenyőfán és elvihették haza.
Már sokan tudják egymás nevét, kialakulóban a párbeszédes kapcsolat. Tanulgattuk, ha valaki sír vagy hiányzik az anyukája, együtt vigasztaljuk, biztatjuk. A mikrocsoportos vagy frontális tevékenységek során, játszottunk páros vagy körjátékot, ahol megérintik egymást, fogják egymás kezét. Tudnak egymás felé fordulni, megszólítani egymást. Megbeszéltük, hogy ez milyen érzés. A „Ha boldog vagy mutasd meg…” dalt már mutatják, velem éneklik. A foglalkozás folytatásaként a „Barna mackó kuckója” című mesét elbáboztam, amibe ők maguk is részt vettek. A mese után feltett kérdésekre már válaszolgattak. Van fogalmuk a barátságról, a segítségnyújtásról, a kedves odafordulásról. A foglalkozás zárásaként maguk színezhették ki a meseszereplőket és a díszletet.
A babakonyhai, babaszobai játékok során, találkozhattak azokkal a kifejezésekkel, amit játékba ágyazva ismertek meg, így a szomorú és vidám jelenségeket. Válaszokat gyűjtöttünk, hogy ezek mik lehetnek. Elkészítettünk két síkbábot, amik az öröm és a szomorú arcot mutatják. Utánzós játékokkal dramatizáltuk ezeket, találtunk ki apró történeteket. Játszottunk tükrös játékot, ahol mindenki mutathatott valamilyen kifejezést az arcával, esetleg testével. Aki tudta meg is fogalmazhatta azt. Minden gyermekről mondtam valami pozitívat én. Ők még ezt csak meghallgatni tudják, három évesek, de már várják a játékok elrakásánál, hogy „varázsszemüvegemet” felrakva nézzem őket és kifejezzem örömömet, hogy részt vesznek a játékok elrakásában.
Megbeszéltük az egész évben feldolgozott tíz témát. Illetve, felidéztük ezek tartalmát.Majd a munkából közös plakátot készítettem.