A mi választásunk:
Úgy látunk, mint Fancsaliné Ficsúr Csenge, vagy úgy, mint Vidám Vera?
Boldogságóra Alapprogram
Minden gyermek egy babzsákot tett a fejére. Sétálhatott, mozoghatozz, de ha a babzsák leesik, a gyermek megfagy, segítségért kiáltva. Egy másik gyerek ügyesen lekuporodva a babzsákkal a fején, felveheti társáét, ügyesen visszarakhatja a megfagyott gyerek fejére. Ha sikerül a fagyott megköszöni és felolvad.
A gyerekekkel a héten a testünk téma körrel ismerkedtünk. Megtanultuk főbb testrészeinket, belsőszerveink funkcióit és gyakoroltuk a jobb és bal kezeink felismerését.
Ezek után játszottunk több csapat építő játékot, amit a társainkkal, barátainkkal, nagy odafigyelés és összedolgozva kellett véghez vinni pl. : ember körbe rajzolása , színezése közösen, vagy az emberi alak kirakása fakockából.
Ezután elkészítette mindenki a legjobb barátját, ahol a testnek a részeit külön – külön színezték ki, közben tovább gyakoroltuk melyik testrészünkből mennyi van, mi a funkciója. Majd felöltöztették őket mindenki, amilyen ruhába szerette volna látni a figuráját.
Ezután meghallgattuk egyik nap Bagdi Bella dalát, táncoltunk rá, végén pedig megölelgettük egymást és a barátainkat.
Beszélgettünk a társas kapcsolatok fontosságáról, miért fontos hogy ott legyünk egymásnak. A gyerekek nagyon jól szerepeltek és nagyon okos gondolataik voltak a témával kapcsolatosan.
A színezőről is beszélgettünk és a végén kiszínezte mindenki, ami számára fontos a barátságban.
A gyerekekkel elkészítettük a barátság láncunkat, amelyet egy szív formára ragasztottunk. A szíven az óvónénit középre helyezték, mert én mindenkit egyformán szeretek és mindenkinek a barátja vagyok.
A hét végéhez közeledve pedig elkészítettük a barátság karkötőnket, ezt várták a legjobban a gyerekek, mivel haza is vihették azt. A csomózás technikáját gyakoroltuk általa.
A hetet sikeresen zártuk, mindenki nagyon segítőkész, empatikus , kedves, együtt érző volt a másikkal.
A hónap választható ötletei, feladatai, játékai közül sokat sikerült megvalósítani, így gazdag Boldogságóráink voltak októberben. Sőt, mivel nagyon hamar elszaladt az október, így az őszi szünet után, novemberben még folytattuk a téma feldolgozását.
Az első Boldogságórán beszélgettünk arról: Milyen a pozitív szemléletű ember? Az optimista hogyan néz szembe a nehézségekkel, akadályokkal? Hogyan törekszik, és mi segíti céljai elérésében? Kit tartanak az osztályban a legoptimistábbnak?
Az optimizmusról szóló idézetek segítségével próbáltuk körüljárni a fogalom lényegét. Kiemeltük belőle a kulcsszavakat. Biztató mondatokká alakítottuk át őket: „Pozitív a hozzáállásom!… A fény én vagyok!… Ez igen!… Bízom a jövőben!… Optimista vagyok!… Sikerülni fog!… Sikeres vagyok!… Megcsinálom!… Előrelátó vagyok!… Erős vagyok!… Tudok örülni!… Kitartó vagyok!… Igyekszem meglátni a jót!… Képes vagyok rá!… Tudok küzdeni!… Minden rendben!… Vidám vagyok!… Bevállalom!… Szeretem a kihívásokat!… Sikeres vagyok!… Bíznak bennem!… Pozitív vagyok!… Bízom a jövőben!…”
Sokat játszottunk is. Jókat nevettünk az Igen! Nem! De! Csak azért is! játék megtanulásakor.
A „Mocsárjárás” játékot mi az udvaron valósítottuk meg. Zöld kartonpapírok szolgálták a kis szigeteket. Többféle játékot is kitaláltunk. Sípszóra kellett adott távolságból a kis szigetek felé futni, kettesével, vagy hármasával a szigeteket elfoglalni. Egy másik játékban csapatokat alkottunk. Kijelöltük a játékterületet, ez volt a mocsár. Váltóverseny-szerűen indultak a csapat játékosai. Úgy kellett haladni, hogy a kartont mindig a lábuk alá rakosgatták, nem lehetett róla lelépni.
Az „Optimizmus vára” című feladatot kétféleképpen is megvalósítottuk.
Először várépítő versenyt játszottunk. Cél az volt, ki tudja adott idő alatt a magasabb várat építeni. Két csapatot alkottunk. A csapatnak meg kellett választani a versenyzőjét. Még taktikai megbeszélést is tartottak, ahol jó tanácsokkal látták el az építőt. Természetesen igazi optimistaként egész verseny alatt folyt a biztatás, buzdítás mindkét csapat részéről.
A másik megoldás az optimista vár színezése volt. A várhoz vezető utat, a vár tornyait, kapuját, kertjét pedig a fentebb említett kulcsszavak, idézetek és biztató mondatok díszítették.
A legérdekesebb feladat az „Optimista esernyő” című volt. A mi alkotásainkon lévő szivárvány-esernyő az optimizmusunkat jelképezi. Megvéd bennünket, nem ijedünk meg a ránk zúduló nehézségektől, problémáktól. Vidáman folytatjuk a céljaink felé vezető utunkat. Elkészítettük az osztály Optimista esőköpenyét is. Kis színes, pozitív megerősítéseket tartalmazó foltokat ragasztottunk rá.
Az októberi iskolai programok is jól kapcsolódtak a havi témakörünkhöz, kihívások elé állítottak bennünket. A Bolyai napon az akadályversenyen bizonyíthattuk, hogy pozitívan állunk a leküzdendő feladatok elé.
A Bolyai Galériába alkotásokat készítettünk az Ősz témakörhöz kapcsolódóan. Sok időre, kitartásra, biztatásra volt szükség, hogy elkészüljenek a rajzok, hogy célunkat elérjük, és értékes, kiállításra való munkák szülessenek.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
1. Interaktív relaxáció- labda görgetés a társ hátán relaxációs zenére.
2. Bizalomjáték- a gyerekek törökülésben ülnek egymással szemben. Felváltva fekszenek le a földre úgy, hogy egymást tarják. Jó lehetőség a párkapcsolatok építésére.
3. Hogy érzed magad?-érzések kifejezése pár gondolatban.
4. Közös feladat, csoportonként. Játékeszközök segítségével közös alkotás készítése.
5. Színező- barátok jellemzője
6. Barátság pókháló készítése, fonallal.
7. Postás játék-Mindenki készített három képeslapot, szívecskéket rajzoltak rá. Annak postázta, aki a legjobb barátja.
8. Zenehallgatás-” Ha boldog vagy”
A társas kapcsolatok ápolását a Márton-napi készültek közben igyekeztük hangsúlyozni, hiszen ezen a héten kiemelten sok közös programra és játékra volt lehetőség. A Boldogság óra eszközéül több alkalommal a vegyes technikával elkészített lámpásokat is használtuk. Többször meghittséget varázsoltunk vele a csoportban egy mélyebb, tartalmasabb beszélgetéshez, amikor egymásról mondtak pozitív belső tulajdonságokat a gyerekek. Ehhez kapcsoltuk A házőrző liba történetét, melyben a liba azért szeretett volna házőrző lenni, mert a tanyán élő állatok nem tudtak jót mondani róla és ő szerette volna bebizonyítani, hogy vannak jó tulajdonságai, s kiderült, hogy ő valóban nagyon jó lelkű és segítőkész. Egy igazán tartalmas hét van mögöttünk, amely sok élménnyel gazdagított minket és ezért nagyon hálásak vagyunk.
Ebben a hónapban a társas kapcsoltok témát dolgoztuk ki mind az öt csoportban. A csoportokban a baráti kapcsolatokat beszéltük át a gyerekekkel, kinek ki a barátja, ki miért szereti a barátját stb. A foglalkozásokat úgy építettük fel, hogy minden csoportban megtanítottuk a gyerekeknek a hónap dalát Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek. Nagy kedvenc volt a gyerekek körében, többször napokon keresztül kellett meghallgatni a dalt, a gyerekek körben álltak majd különböző mozdulatsorokkal kísérték a zenét. A hónap meséjét a „Tavaszi ébresztőt” meghallgatták a gyerekek, a mese után feltettük a meséhez tartozó kérdéseket. A pillangó csoportban barátság – láncot készítettek a gyerekek. A katica csoportban barátság virágokat készítettek a gyerekek, az óvó néni segített a gyerekek nevét megírni a virágszirmokba. A mókus csoportban is barátság-láncot készítettek. A maci illetve a süni csoportban születésnap megünneplését arra használták, hogy a barátságokat is megünnepelték.
A társas kapcsolat, mint kifejezés elengedhetetlen a mindennapjainkban. Vannak olyan teendők, dolgok amelyeket egyedül képtelenek vagyunk megoldani, ezért szükségünk van társra/társakra, akik ha kell segítséget nyújtanak. Így a megoldandó problémát együtt sokkal hamarabb is képesek vagyunk megoldani, mint egyedül. A társas kapcsolatot szemléltetve megnéztünk néhány videót az állatvilág csoportosulásáról, kapcsulatukról. A kézműves foglalkozás során, pedig megpróbálkoztunk a papírmadár hajtogatással is, mely során a gyerekek segítettek egymásnak, ha nem akart sikerülni az éppen aktuális lépés. A hajtogatásba belelendülve gyerekek kérésére még papírrepülőt is hajtogattunk, majd rendeztünk egy házireptetőversenyt, mely során két győztest is hírdettünk.
Lőrinci Napsugár Óvoda és Bölcsőde
A gyerekek nagyon szeretik Marék Veronika: Kippkopp meséit, és mivel csoportunk névadója így nagyon sokat meséljük. Ebben az időszakban a Kippkopp és Tipptopp c. részt dolgoztuk fel, ami jól kapcsolódik a társas kapcsolatok témakörhöz. Gyakran idéztem belőle a gyerekeknek, egy-egy játék közben adódó helyzet alkalmával – pl.: „Tipptopp belehuppant a puha karosszékbe – de nem érezte boldognak magát. Egyedül volt.”
„Tipptopp a barlangban és Kippkopp a fán, szinte ugyanabban a pillanatban jött rá, hogy nincs többé egyedül….”
Továbbra is szívesen játszottuk a „Dombon törik a” c. dalosjátékot, amivel mindig sikerül felvidítani egymást. A libás héten pedig tanultunk egy ölelős játékot, ami nagyon segíti a baráti kapcsolatok alakulását. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a Kipikopik segítsenek egymásnak problémahelyzet esetén, vagy képesek legyen egymástól segítséget kérni, ha szükségük van rá. Sokszor táncoltunk kedvenc dalunkra (Ha boldog vagy), játszottuk a „Kis barátom hogy vagy” c. játékot. Közösen a feladatokat megbeszélve készítettünk kukoricából, és babból egy képet. Ez lett a mi barátság képünk, amit az öltözőnkben helyezünk el. Olyan tevékenységeket próbáltam kitalálni számukra, amit többen is tudtak egyszerre, együttműködve végezni.
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
Szívószál-vízfesték fújás technika segítségével készítettük el e havi feladatunkat.
Nagyon élvezték!