Ebben a tanévben lettem az 5.b osztály osztályfőnöke. Nekik alsó tagozaton nem volt boldogságórájuk. Az első boldogságórán körbe ültünk, elmondtam, hogy mi a boldogságóra, milyen témakörei vannak, mivel fogunk foglalkozni a boldogságórákon, majd összegyűjtöttük, hogy mire figyeljünk, amikor beszélgetünk majd a témákról (pl. meghallgatjuk a másikat, nem nevetjük ki a másikat, stb.) Készítettünk egy plakátot is, amelyre felírtuk a közösen meghozott szabályokat. Ezt mindenki aláírta és kiraktuk a falra.
Amikor a háláról beszélgettünk, először elolvastam nekik a könyvben lévő történetet (Egy pohár tej), és megbeszéltük, hogy mit jelent a hála. Beszélgettünk arról, hogy miért lehet hálás valaki. Készítettem egy hála ládát, amelybe a gyerekek bedobhatták, hogy miért hálásak. A nevüket nem kellett ráírni a papírra. Néhány hétig kint volt a tanteremben a hála láda. Amikor felbontottuk, felolvastuk, hogy miket írtak. A legtöbben a családjukért, barátaikért voltak hálásak, valamint szerepelt még az egészség, a sport, illetve valaki felírta, hogy azért hálás, mert nem kellett dolgozatot írnia egyből, amikor betegség után visszajött az iskolába.
Boldogságóra Alapprogram
A barátság témakörét dolgoztuk föl a héten.
Reggeli körben a „Kis barátom hogy vagy?” játékkal kezdtük a napot. Aztán menetirányba fordulunk és megmasszíroztuk az előttünk ülő pajtásunk hátát a „Mit csinál a kis kezem ?” versikével. Megbeszéltük, kinek ki a barátja és miért őt választotta? A legtöbben azért barátkoztak, mert együtt szoktak játszani, de volt aki azt mondta, mert segít, vagy mert jó vele lenni.
Kedden labdagurítással mondtuk: „Én úgy szeretem a Rékát, mint a maci a mézet, én úgy szeretem a Mátét, mint a fiúk az autókat…” Beszélgettük arról, mire jók a barátok? (segítenek, játszanak, megvédenek, megszeretnek, sose vagy egyedül)
Játszottunk társkereső játékokat: Fogják meg egymás kezét a kék szeműek, fogják meg egymás kezét a hosszú hajúak, rövid hajúak, akik szandálban vannak, hosszú ujjúban, rövid ujjúban vannak…. A gyerekeknek nagyon tetszett, hogy ilyen sok csoportba tudnak tartozni. Aztán végeztünk egy kísérletet: Színes szíveket osztottunk nekik, majd azt kértük, színek szerint alkossanak csoportokat. Egyikük semelyik csoporthoz sem tartozott, megkértem, mondja el, milyen érzés ez. Azt felelte, nagyon szomorú, hogy egyedül van és senki kezét nem foghatja meg. A gyerekek azt felelték, gyorsan vigasztaljuk meg és valamennyien megöleltük.
Szerdán alig győzték mesélni az élményeiket, mert előző nap cirkuszban voltak többen is és hatalmas élményt jelentett nekik. Volt lovas szám is és szerettek volna lovagolni. Behoztam a raktárból pár tavalyról maradt bambusz lovat, de persze, nem volt annyi, ahányan rá szerettek volna ülni. Nagyon hamar kitalálták hogy ketten ülnek egy lóra. Ez a megoldás mindenkinek megfelelt és vígan ügettek kettesével a csoportszoba szőnyegén.
Csütörtökön Boldog Dóra új mesét hozott: Hogyan barátkozott össze a kiskacsa és a kiscica? A mese után zseníliából emberfigurákat hajtogattunk, mindenkiére ráírtam a jelét és a barátokat összefűztük, kitűztük a szülők falára. Később le is rajzolták magukat a barátjukkal együtt.
Pénteken kooperációra törekvő játékokat játszottunk: ölelős fogót, (akit a fogó megfog, az megáll és aki arra fut, egy öleléssel felszabadíthatja), székfoglalót, (de úgy, hogy akinek nem jut szék, azt valaki hívhatja az ölébe, így nem esik ki senki). Ének foglalkozáson párkereső és páros dalokat, játékokat játszottunk. A padlóra ragasztott színes vonalakon párosával kellett átkelni. Nagyon jól éreztük magunkat!
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
Összetartó csapat vagyunk. Hiányoznak a beteg társaink, várjuk a gyógyulásukat.
November 15. 3. o.
Társas kapcsolatok
Az órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni a Pöttömke piros vitorlása c.mese szereplőivel. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket. Az órámnak pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam őket a feladatok oldása közben és remekül dolgoztak. A fagyott babzsák és a százlábú feladatot oldottuk meg. Meditációval zártuk az órát.
1. Relaxációs gyakorlat: „A két karom kitárom, mint egy virág kinyílok” gyakorlat
2. Téma bevezetése: Miért fontosak a társas kapcsolatok? Beszélgetés a témában.
3. Ötletbörze. Milyen tulajdonságok fontosak egy barátságban? Milyen a jó barát?
4. Téma feldolgozása: „Az igaz barátság gyakorlat”
5. Játékos gyakorlat: „Udvarias vagyok”
6. Levezetés: Meditáció a társas kapcsolatok megélésére.
7. Közös éneklés és játék: Bagdi Bella:Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek
Az etika órán az útmutatónak megfelelően dolgoztuk fel ezt a témát. A csoportban 15 fő hatodik osztályos tanuló volt jelen. Először a hűséges sólyom történetét dolgoztuk fel, beszéltük meg. Nyitott befejezést alkalmaztunk, vagyis a végkifejlet előtt megálltam az olvasással és a tanulóknak kellett a történetet befejezni. Mindenki tökéletesen ráérzett a befejezésre. Ezt követően végigolvastuk, majd két csoportban dramatizáltuk a mesét, sok nevetés közepette. A mese feldolgozása során a tantárgyköziségre is hangsúlyt feltettünk (irodalom-mesés elemek, meseszámok, szereplők-jelképek). A dramatizálást követően a barátságról írtunk történeteket, mely illeszkedett a múlt heti honismeret óra témájához: az én történetem, a családom meséje.
