A havi természetismereti témánkhoz kapcsoltam napi szinten a boldogság foglalkozás témáját is. Megtapasztalhatták milyen jó is közösségben élni, mennyi mindenben segíthetünk, hathatunk egymásra. A kiemelt tevékenységünk pedig a sütemény készítése és annak előkészítése volt. Megvásároltunk a zöldségesnél és a közeli boltban az almáspite hozzávalóit, majd másnap nekifogtunk a várva várt nagy munkának.
Nagy kíváncsisággal és lelkesedéssel kezdtünk neki az almás sütemény elkészítéséhez. A gyerekeket minden tevékenységbe bevontam:: szórták a lisztet, kanalazták a tejfölt, keverték a fahéjat a cukorral, de a legnagyobb élményt számukra az alma reszelése jelentette. Kitartóan segítettek mindenben, és legalább ilyen kitartóan ették is az elkészült sütit.
Vidám, tartalmas délelőttünk volt, melyben mindenki tevőlegesen részt vett.
Boldogságóra Alapprogram
A kollégiumi közösségépítés, boldogságóra társas kapcsolatok témakörén belül történt.
November 22-én együtt kirándult a 2/A és a 2/B csoport a városunkban. A tiszta és jó levegő testünket, lelkünket üdítette. Együtt barangolni jó volt, a szépet együtt csodálni még jobb! A közösen szerzett élmények, megerősítették a társas kapcsolatainkat. Sok új élménnyel gazdagodtunk 🙂. Remek őszi délután volt.
Társas kapcsolatok ápolása
Ajánlott életkor: 16-17 év
Osztály: 11.
Tantárgy: osztályfőnöki
Fő didaktikai feladatok: ráhangolás, témakör bevezetése, tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, elvonatkoztatás
Felhasznált források: Bagdi Bella-Dezső Anita: Boldogságóra 14-20 éveseknek, Bagdi Bella- Prof. Dr Bagdy Emőke: Boldogságóra 10-14 éveseknek
Az óra menete Módszerek és munkaformák Eszközök
1. Relaxációs gyakorlat
„Napra forgó a Napraforgó” Frontális munka
2. Színeket megérinteni egymáson
Valaki mond egy színt és azt a színt meg kell érinteni a másik ruháján, cipőjén…
3. Mi jut eszedbe róla? Páros munka
Idézetek szétosztása a tanulók között. A tanulók megbeszélik a párjukkal, hogy mi jut eszükbe róla.
Tk.:104-105. o.
4. Téma kibontása körben ülve
Miért vágyunk mások társaságára?
Miért fontosak a kapcsolataink a boldogságunk szempontjából?
Mit jelent a barátság/valakinek a barátjának lenni?
Ki az, akire bármikor és igazán számíthatok?
Ki az, akit felhívhatok, ha baj van?
5. Közös rajz Páros munka
A tanulók párban, becsukott szemmel, egy közös tollal (mindketten ugyanazt a tollat fogják), egy lapra, megadott szempontok alapján együtt rajzolnak.
6. Görög mese a barátságról című történet feldolgozása
Milyen tanulsága van a történetnek? Megbeszélés Tk. 107. o.
7. Jót írni a másikról
Minden tanuló felírja a nevét egy lapra, majd körbe adják a lapokat, mindig gondosan behajtva és mindenki mindenkiről leírja a legszebb, legkedvesebb dolgot, ami eszébe jut róla. Majd minden tanuló megkapja a saját lapját. Mindenki vidám, mosolygós arccal, jóleső érzéssel olvasta a kedves szavakat.
8. Közös ölelés
Az ölelés fontosságának megbeszélése (napi 4-8-12), majd egy nagy, közös ölelés.
9. Házi feladat: Ajándékozz élményt! Válassz ki valakit és lepd meg valamilyen élménnyel!
10. Bagdi Bella: Jobb veled a világ c. dalának meghallgatása, éneklése Laptop, projektor
A hónap témája nagyon hálás volt, a gyerekeknek rengeteg gondolat, élmény eszükbe jutott. Nagyon sok mindent megosztottak velem magukról, a barátaikról és családjukról. Bár a rengeteg hiányzó miatt nagyon kevesen voltak az összefoglaló órán, annál lelkesebben rajzolták le családjukat, barátjaikat, a számukra fontos kapcsolatokat.
Nagy örömmel mondták el a gyerekek a kedvenceikkel történt sztorikat. Mindenkinek van több fényképe a házi állatáról. Az album készítésénél nehéz volt a választás, melyik képet rakjuk ki.
Novemberben a 9. A osztállyal is megtartottam most a mostanra már megszokott óránkat. Ebben a hónapban a társas kapcsolatokkal és annak fontosságával, előnyeivel foglalkoztunk. Az óra elején megbeszéltük, hogy kinek, mit jelent a társas kapcsolat, miért fontos ezeket a kapcsolatokat megtartani. A beszélgetés során egyértelműen kirajzolódott, hogy az osztálynak a társas kapcsolatoknak kiemelt szerepe van, és ezek a kapcsolatok nem létezhetnek bizalom, őszinteség és szeretet nélkül.
Megcsináltuk a Hosszú táv című feladatot. Minden tanuló felírt három dolgot, ami szerinte szükséges egy hosszú távú kapcsolat fenntartásához, sőt olyan is akadt, aki még plusz cetliket kért. Ez a feladat nagyon tetszett az osztálynak, a megbeszélés is gördülékenyen ment, szép érvelések hangzottak el a különböző dolgok mellett vagy éppen ellen.
Ez után a Hallgass meg! című feladatot végeztük el. A tanulók elmondták, hogy milyen nehéz volt hallgatni, volt, hogy nem is sikerült megállniuk, hogy ne szóljanak közbe a három perc alatt, ami nagyon hosszú időnek tűnt. Viszont aki beszélt, az éppen ellentétesen nyilatkozott, hogy milyen jól esett neki a hallgatás, és gyorsan eltelt a már előbb említett idő. A bátorító visszajelzéseket még gyakorolni kell, sokszor belecsúsztak a tanulók a tanácsadásba vagy a saját vélemény nyilvánításba.
A „Padon” elnevezésű tevékenységgel kezdtük az online tanórát (sajnos az osztályom karanténba kényszerült), ahol kivetítettem a padok fotóit megosztott képernyő segítségével a tanulóknak. Aki akarta elmondhatta, kivel ülne ezen a padon , és mit mondana el neki. Volt néhány igen megható megnyilatkozás is. Van, aki olyan szerettjével szeretett volna beszélgetni, aki már nem él… A Jó, és../ Jó, de .. játékkal egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz, hogy meglássuk, sokkal jobb lesz az életünk akkor, ha pozitívan állunk dolgokhoz.
Végül beszélgettünk a tartós kapcsolatok titkáról, ami azért számukra még kissé megfoghatatlan, hiszen annyira fiatalok. A post it-ek használatával egy szív formát alakítottak ki a gyerekek. 🙂
A Társas kapcsolatok ápolásának hónapját az állatok téma felől közelítettük meg, hiszen 3-4 éves gyermekek lévén, még nagyon kezdetlegesek ismereteik. Az őszi időjárás és az állatok óvodai projektünkből beemeltük Boldogságóráinkba azt, hogy milyen jó, ahogy a hideg beálltával az ember gondoskodik az állatokról. Az állatok is szeretik, ha tartoznak valakihez és boldogok, ha az emberek szeretik őket. Ezért közösen megépítettük a „BOLDOG ÁLLATOK KERTJÉT”, ahová a gyerekek olyan állatokat helyeztek egymás közelébe, akik békében élnek egymás mellett.
„KEDVENC JÁTSZÓHELYEM, LEGJOBB BARÁTOM”: Egy nagy csomagolópapírra felrajzoltuk csoportszobánkat a különböző játszóhelyekkel, ahová a gyerekek felrakhatták a jelüket aszerint, ki hol és kivel szeret leginkább játszani. Ezt naponta megváltoztathatták, átrendezhették, miközben beszélgettünk arról, milyen jó együtt játszani.
A napi beszélgető körünk és meséink állandó vendége lett „BOLDOG DÓRA” névre hallgató bábunk, akit körbe adunk, megölelünk és elmondjuk neki gondolatainkat (azért ő a barátom, mert kedves…). Naponta meghallgattuk és táncoltunk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek dalára. Ezeket a dalokat a szülőknek elküldjük, hogy otthon is tudják hallgatni a gyerekekkel.
Októberben Mosolygós fejecskékkel zártuk a témát, ebben a hónapban pedig „MOSOLYGÓS KEZECSKÉK” -kel, amikor is a gyerekek tenyerére felrajzoltuk a mosolyt, majd megbeszéltük, hogy a mosolygós kezecskék, ha összefognak, társak lesznek, összetartoznak és ettől boldogok.
„A TÉMA TOVÁBBADÁSA” érdekében minden csoportba vittünk egy általunk lepréselt színes falevelet, melyre a társas kapcsolatok jelképét ragasztottuk fel. A szülőknek pedig a gyerekek az óvodába érkezéskor felrajzolhatták a mosolyt a tenyerükre és kézen fogva sétáltak haza. Nagy öröm számunkra, hogy a szülők partnerek a Boldogság órákkal kapcsolatban, szívesen vesznek át ötleteket, otthon is mélyítve az adott témát.
KÖSZÖNET: Boldogság óráink által a gyerekek felszabadultan, örömmel jönnek az óvodába és társas kapcsolataikban nyitottak, bizalommal fordulnak egymás és a felnőttek felé is.
KÖSZÖNJÜK, HOGY A BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM CSAPATÁNAK TAGJAI LEHETÜNK!
Beszédes József Általános Iskola
Az óra legelején, miután bevezettem, hogy ma boldogságóra lesz és az optimizmus gyakorlása lesz a téma, a gyerekeket megkérdeztem arról, hogy mit jelent az optimista és pesszimista szó. Nem tudták megfogalmazni, hogy mit jelent a két szó, ezért elmagyaráztam nekik. Hogy jobban értsék, elolvastam a könyvből A lakatlan sziget című történetet. Átbeszéltük a történetet, megbeszéltük, hogy a történetben mi volt optimista és mi pesszimista, kihangsúlyozva az optimista és a pesszimista szó közötti különbségét.
Ezután felírtam a táblára egy mondat elejét, amelyhez optimista és pesszimista befejezést kellett mondaniuk. A mondat így hangzott: Már megint én…
Az elején nehezen ment a mondat befejezése, de a végén rájöttek, hogyan is kell megoldani ezt a feladatot.
Ezután csoportokban / párokban optimista és pesszimista reakciót kellett írniuk a megadott mondatokra.
Miután végeztek, együtt beszéltük meg a mondathoz fűzött reakciókat. Először a pesszimista befejezést mondtuk el, majd optimista mondatokkal oldottuk fel a negatív gondolatokat.
A végén azt is megbeszéltük, hogy miért jobb optimistán látni a dolgokat és a pesszimizmust hogyan fordíthatjuk optimizmusra az életünkben.
A gyerekek mondataiból, illetve a feladatokhoz fűzött gondolataiból kitűnt, hogy megértették, hogy mi a két látásmód között a különbség.
