Körberajzoltunk egy kiscsoportos gyermeket, akit aztán textil darabokkal diszitettünk.Ő lett a mi Örömkénk!A munkafüzetből mindenki választott képeket, mi az ami neki örömet okoz, megbeszéltük, melyik érzékszervünkkel tapasztaljuk,majd ràrsgasztottuk Örömke köré.
Boldogságóra Alapprogram
Sokszor előfordul a gyerekekkel, hogy egy-egy dolgot nem csinálnak végig, feladják.Erre tanulság a béka meséje,amit a mese után lerajzolhattak, majd a munkafüzetben található emberalakot színezték ki úgy, mintha saját magukat rajzolnàk le.Végül megbeszéltük, ki milyen ösztönzéssel segítene végigcsinálni egy-egy feladatot.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Az apró örömök hónapjában igyekeztünk azokat az ismereteket felhasználni, melyeket a korábbi hónapokban sajátítottunk el. A célok megvalósítása folyamatos és a megküzdési stratégiákat nap, mint nap alkalmazzuk. Ezek a tapasztalatok vezettek el ahhoz, hogy az apró örömöket is tudjuk értékelni. Az örömkereső sétán rácsodálkoztunk az ébredő természetre. A program utáni megbeszélés során minden tanuló egyetértett abban, hogy a természet szépsége, az illatok, a virágok látványa boldogsággal tölt el bennünket, valódi örömbombák. A hónap többi foglalkozásán minden tanuló készített egy saját örömleltárt. Megfogalmazta benne, mi az, ami őt boldoggá, elégedetté teszi. Az egyéni elképzelések után egy közös ötletbörzén megalkottuk az osztály örömleltárát.
Az apró örömök élvezetét egy szép, napsütéses tavaszi napon az örömsétával kezdtük. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy a sétánk során megfigyeljük a tavaszi természet szépségeit, amelyektől boldogabbak lehetünk. Ilyen például a virágzó fák, kibújó virágok szépsége, a madarak éneke, a méhecskék zümmögése. A séta során, ha ezek közül bármelyiket tapasztalták, jelezték és megálltunk, hogy alaposan szemügyre vehessük a látottakat, vagy hallhassuk a különböző kellemes hangokat. A séta során készültem egy meglepetéssel is. Mivel nem messze lakom az óvodától, így hazáig sétáltunk, hiszen rengeteg jácint és nárcisz található a virágos kertünkben. Így megleptem a gyerekeket azzal, hogy mindenkinek szedtem egy-egy szál virágot. Megbeszéltük, hogy az út közben talált virágokat nem szabad leszednünk, de mivel ezek a saját kertemben vannak, én leszedhetem nekik és odaajándékozom. Természetesen nagy örömmel töltötte el őket. Az óvodába visszaérve vízbe raktuk a virágokat, délután pedig mindenki hazavihette.
A következő játékos feladatunk volt a napimádás, egy kis ráhangolódásnak szántam a mese előtt. A mese pedig Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Hónapok – március című meséje volt, amit IKT eszköz segítségével, diavetítés formájában adtam elő. A mese után eljátszottuk a szőnyegen, ahogy mi is gurulunk a virágokkal teli réten (ehhez segítségünkre volt a zöld alapon virág mintás szőnyegünk). Majd képek segítségével összegyűjtöttük és megbeszéltük, hogy mennyi mindennek tudunk tavasszal örülni, illetve felidéztük a séta során látott és hallott dolgokat is.
A következő játékunk a Mi van a kendő alatt? című játékfeladat volt. Megkértem a gyerekeket, hogy válasszon mindenki egy darab játékot a csoportszobában, ami számára kedves, amitől ő boldog, hogyha azzal játszhat. Ezt beletettük egy kis tartóba és letakartam kendővel. Egyesével kijöttek és kivehettek egy játékot a kendő alól, de mielőtt kivették, tapintás útján kellett megmondaniuk, hogy melyik játékot fogják a kezükben.
Végül az Örömke elnevezésű játékkal zártuk a boldogságórát. Egy nagyméretű lapon körberajzoltam az egyik kisfiút, megneveztük közben a testrészeit, majd berajzoltam az arcát. Utána körbeültük és képek segítségével megbeszéltük, hogy a képen látott dolgoknak melyik testrészünkkel tudunk örülni, mivel tudjuk érezni: hangoknak a fülünkkel, ízeknek a szánkkal, illatoknak az orrunkkal, szép dolgoknak a szemünkkel tudunk örülni, ha érezzük, érzékeljük.
Véleményem szerint alaposan megvizsgáltuk a szűkebb és a tágabb környezetünkben fellelhető örömet okozó jelenségeket, amelyeket ezentúl tudatosabban és boldogan fognak észrevenni.
A téma nagyon tetszett a gyerekeknek, s a hozzá kapcsolódó feladat is. Nagyon lelkesen számoltak be napi örömeikről, s ragasztották fel pillangójukat a fára.
„Örömerdő örömfája, örömpille száll le rája.”
Minden tanuló elkészítette az örömpilléjét és felragasztotta az örömfára.
A megküzdés lényege, hogy legyőzzük félelmeinket, és ezt a szembekötős játékkal sikerült is szemléltetni.Akadályokat tettem ki a bekötött szemű gyerekek elé, majd egy másik társuknak át kellett vezetni őt az akadályokon.A végén volt olyan gyermek, aki csak az instrukciókra hagyatkozva, egyedül is átment az akadályokon bekötött szemmel.
Minden gyermeknek van olyan tevékenység amit szeretne megtanulni, ezért ennek a témának a feldolgozása nem jelentett különösebb gondot a gyerekeknek.Ötleteket adtak a munkafüzetben lévő képek, amit úgy ábrázoltunk, hogy rajzoltak a gyerekek egy házat, a hozzá vezető úttal, majd a ház közepébe beragasztották azt a képet, amit célként tűztek ki. A végén különféle ügyességi feladatokat próbálhattak ki.
Minden gyermeknek van olyan tevékenység amit szeretne megtanulni, ezért ennek a témának a feldolgozása nem jelentett különösebb gondot a gyerekeknek.Ötleteket adtak a munkafüzetben lévő képek, amit úgy ábrázoltunk, hogy rajzoltak a gyerekek egy házat, a hozzá vezető úttal, majd a ház közepébe beragasztották azt a képet, amit célként tűztek ki. A végén különféle ügyességi feladatokat próbálhattak ki.
Minden gyermeknek van olyan tevékenység amit szeretne megtanulni, ezért ennek a témának a feldolgozása nem jelentett különösebb gondot a gyerekeknek.Ötleteket adtak a munkafüzetben lévő képek, amit úgy ábrázoltunk, hogy rajzoltak a gyerekek egy házat, a hozzá vezető úttal, majd a ház közepébe beragasztották azt a képet, amit célként tűztek ki. A végén különféle ügyességi feladatokat próbálhattak ki.
