A márciusi hetek változatos és tartalmas tevékenységekkel teltek. A boldogságórákon ezúttal az apró örömök felfedezésére és megélésére helyeztük a hangsúlyt. Közösen verseket szőttünk, amelyeket saját rajzainkkal tettünk még színesebbé. Egy meghitt, anya és kislánya közti pillanatot ábrázoló kép kapcsán elmélyült beszélgetések bontakoztak ki, és számtalan különböző történet született ennek nyomán. Végül osztályunk egyik ígéretes, kreatív írópalántája vetette papírra közös gondolatainkat és történetünket.
Boldogságóra Alapprogram
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Kópé Klub
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: könyv 38.old./21 Repül a madár….
Az „Örömgömb” játékhoz körben ültünk, egy puha labdát (az „örömgömböt”) adtuk át egymásnak. Akinél a labda volt, mondott egy apróságot, aminek aznap örült.
A tizenkét hónap című Görög népmese felolvasása után beszélgettünk arról, hogy melyik évszakot szeretik a legjobban, mit szeretnek ebben az évszakban csinálni.
Megbeszéltük, hogy az apró örömöket érzékszerveink segítségével tudjuk megtapasztalni. Kártyákat válogattunk aszerint, hogy melyik érzékszervvel érzékeljük.
Mindenki kedvencével, a „pizzasütő játékkal” folytattuk a foglalkozást. Megbeszéltük, melyik érzékszervünkkel érzékeljük a kellemes érzést.
Ezután egymás hátára rajzoltak a gyerekek megadott formákat. Akinek a hátára rajzoltak, ki kellet választania a kártyák közül, mi volt az (háromszög, hullámvonal, kör stb.).
Megfogalmaztuk: ha az apró örömökre odafigyelünk, milyen sok okunk van a boldogságra!
A hóvirág színező kiszínezése után azzal zártuk a foglalkozást, hogy mindenki elmondhatta, melyik részben érezte legjobban magát.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Hangolódás, óriás, törpe játékkal.
Apró örömök megbeszélése .
Mese – színező.
Boldogság napjára való szmájli készítés.
Apró örömök keresése séta alatt, egy szép virágos kert, növények az ablakban.
Boldogság napja alkalmából szmájlikat osztottunk ki a falu lakóinak egy kedves üzenettel.
Mindenki nagyon boldog volt.
A március a Boldog Iskola programunk egyik legszebb időszaka volt, hiszen a hála, együttműködés és a közösen megélt élmények hónapja lett kis csapatunk és közösségünk számára.
Büszkén elmondhatom, hogy az alsó tagozat és az 5. osztály lelkesen figyelte ebben a hónapban is a programot. Zászlókat festettünk és egy hatalmas kokárdát készítettünk március 15-re az iskola számára.
Az 5. osztállyal különleges feladatra vállalkoztunk: megfestettük Bicske város címerét, amelyet meglepetésként a település 40. születésnapjára ajándékoztunk. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy méltó módon hozzájárulhattunk a város ünnepéhez.
A Városházán a polgármester asszony szeretettel fogadta kis alkotásunkat és amikor közösen elénekeltük a “Mit tehetnék érted” című dalt, többünk szemébe könny szökött. A gyermekek a szép énekért nagy-nagy ölelést is kaptak. Nagyon hálásak voltunk, hogy ilyen szeretettel fogadták alkotásunkat.
Március 20-án iskolánk örömmel csatlakozott a Bokréta Gyermekotthoni Központunk felhívásához: „Készítsétek el a csoport Boldogság‑pontját a Boldogság világnapja alkalmából!” Az aulában kialakított „Boldogság‑pont” rögtönzött üzenőfalán pedagógusok és diákok egyaránt megoszthatták, miért vagy kiért hálásak. Ugyanezen a napon a Boldog Iskola program részeként közös néptáncra is sor került . Nagyon hálásak vagyunk Mariann néninek és Sanyi bácsinak, hogy a nagyszünetben általuk néptáncra hívhattuk a diákokat és a kollégákat. A hála üzenetei és a közös tánc öröme így egyetlen, nagy és közös boldog pillanattá formálták közösségünket. A programot közös fotó zárta, amely igazi „boldog ablakot” nyitott a világra.
Mindezek után nem volt kérdés számunkra, hogy a következő tanévben szeretnénk az alsó és felső tagozattal részt venni a programban. Az 5. osztály a tanév során szívesen kapcsolódott, alkotott és örömmel figyelte a program feladatait. Így vált a március örömökkel, élményekkel és közösségi pillanatokkal gazdag hónappá intézményünk számára.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozás címe: A megbocsátás gyakorlása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni, hogy lehet hibázni, de tudjunk bocsánatot kérni, és elfogadni a bocsánat kérést.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– A tündéri bocsánat mese elmesélése.
– Varázsszőnyeg
– Hajózás, Ho’oponopono
A boldogságóra kezdete hagyományosan a
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját,
a mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll. c. versikével kezdtem, amit már ismernek és együtt folytatjuk.
A versike végére, mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szőnyegen és várták a mesét.
Nagyon szeretem Bezzeg Andrea meséit, a mesék elmesélése után mindig tudunk beszélgetni az adott témáról az életkoruknak megfelelően.
Nagyon izgalmas megfigyelni, a tavalyi Boldogság óra és az ebben az évben tartott foglakozásokat, és a csoportok közötti különbséget is, a gyermeki fejlődés szakaszait.
Az óvodás korcsoport legkisebbjei még elsősorban a tárgyi világban gondolkodnak és kézzelfogható dolgokra vágynak, addig a nagycsoportosoknál már megjelenik az érzelmi tudatosság, ők már képesek kifejezni a belső igényeiket, érzelmi vágyaikat is megfogalmazni.
A mesék története mindig felkelti az érdeklődésüket és fent is tartja végig a figyelmüket.
A meséhez készítettem egy nagy szivárványt, amit a mese közben elővettem, mint egy hidat.
A varázspálca egy „ezüst pálca” volt, amit a mese végén körbe adtunk azzal a kérdéssel, hogy Te kitől kérnél bocsánatot, vagy van olyan, akitől bocsánatot kellene kérni, szokott olyan történni, hogy megbántasz valakit?
Nagyon meglepő ilyenkor a reakciójuk, hiszen ez nap mint nap előfordul velük, hogy összevesznek-kibékülnek, de hogy erről beszéljünk, megfogalmazzák a gondolataikat, ez elgondolkodtatja őket.
A válaszok a kisebb csoportban leginkább a játékok elkérése körül forgott, de a nagyok, akikkel már tavaly is beszélgettünk, nagyon jól megértették, hogy mennyire fontos az összetartozás, a szeretet, társaik érzéseinek felismerése és az elfogadása.
Nagyon örülök, hogy ezt kimondták, kimutatják, mert tudatosan alkalmazzuk az érzékenyítést.
A veszekedésre, hogy mit tegyünk az ölelés volt a válasz, és mint a mesében mosolyogva meg is ölelték egymást.
Mindig elcsodálkozom, hogy mennyire átjárja a kis lelküket a mese hatására az érzés, milyen sok érzelem van bennük, kedvesség és szeretet. Ezekre a pillanatokra hívom fel mindig a figyelmüket, és én is mindig erre emlékezem.
A legfontosabb üzenete a mesének, hogy megbocsájthatunk és megbocsájtanak nekünk, de van dolgunk ezzel. Ki kell mondani a varázsszavakat.
A Ho’oponopono játékban a varázsszőnyeg egy hajóra röpített minket, amivel elhajóztunk és amikor kikötöttünk a hajóval, mert földet láttunk a távcsövünkkel, elmeséltem nekik, hogy mit mondott a bennszülött kislány.
A mese végére a vicces szó, mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
Jól megölelgettük egymást és a szivárvány festését úgy vezettem fel, hogy amikor mérgelődünk esik az eső, de a kibéküléskor kisüt a nap, megjelenik a szivárvány, amit most alkossunk is meg együtt.
A szivárvány festése közben még beszélgettünk a bocsánat kérésről, mondogattuk a versikét.
A szivárványfestése még a színek kikeveréséhez is lehetőséget adott, milyen színekből áll a szivárvány, milyen színekből keverhetjük ki. Ezeket tapasztalati úton, ők kikeverve tanulták.
Nagyon örülök, hogy a csoport ilyen érzékeny, a programmal így lehet érzékenyíteni egymás felé a gyerekeket és ezt remélem tovább adják, mondják a családjukban, szüleiknek, testvéreiknek.
Az érzékszerves feladat elvégzése közben és után megbeszéltük a negyedik osztályos gyerekekkel, hogy bár nekünk, hogy működnek az érzékszerveink természetesnek tűnik, valójában közel sem az mindenkinek.
Március hónapban a boldogságóra havi témáját összekötöttük Pillanatkapitány legújabb kalandjával, mely ezúttal az Ötök szigetére kalauzolt el bennünket. A történet közben figyelmünket az öt érzékszerv érzeteire fókuszáltuk, így a mese átélése után kooperatív csoportmunkában megalkottuk osztályunk szigetét. Újabb foglalkozáson Pillanatkapitány kártyajátékkal válogattuk ki a gyönyörű képek közül, melyek nekünk örömet okoznak. Mindenki talált magának megfelelő pozitív kártyát.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
A hónap témája az apró örömök feldolgozása az egyik kedvenc témakörünk. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mit is jelent örülni valaminek. A gyerekek jól meg tudták fogalmazni. Érzékelik, hogy nem mindig kell nagy dolgokra gondolni. Gondolataikat elmondták, örömmel tapasztaltam, hogy sokan annak örülnek, ha a családjukkal lehetnek, vagy a barátjukkal játszhatnak. Megbeszéltük velük, hogy rajzolhatnak ajándékba a szeretteiknek, és ezt oda adhatják a Boldogság világnapján. Két csoportunkkal elsétáltunk a város központjába, és az utca embereit ajándékoztuk meg a gyerekek által készített rajzokkal. Nagyon jó tapasztalás volt ez, hiszen azonnal érzékelhették, hogy az emberek mennyire örültek ezeknek a kedves kis ajándékoknak. Fejlesztette a gyerekek érzelmi intelligenciáját, gazdagodott tapasztalásuk az érzelmi élet területén. Felhívtuk az emberek figyelmét a Boldogság világnapjára. Egyre többen hallottak róla, és tudják, hogy sok dolgunk van még ezen a területen. Ezen a napon utunkat végig kísérte a városi tv is. Így még több ember otthonába jutott el a téma fontossága.
A hét első felében terepi foglalkozásokat tartottam gyűjtőmunkával, újrahasznosítással szülőkkel, dajkával együttműködve. Húsvétvárásként naponta új fejlesztő játékkal igyekeztem fenntartani a teljes létszámú csoportunk érdeklődését, figyelmét. Állandó vendégünk volt a nyuszibáb, csengő, mesekosár kellékekkel, saját készítésű nyuszikertépítő kirakó, kertészkedős-tojásos memória játék, eledeltekerők, fatojás készlet, találós kérdéses gyűjtemény. Hétfőn A kisnyúl mesét játszottuk el az udvaron ismétléssel, hogy mindenki szerepelhessen. Ezt követően gyűjtött csigaházakkal, nyuszis fakanálbábbal díszítettük az óvodakertünket. Kedden énekes-mozgásos játékokkal, vöröshagymás énekkel, ritmusgyakorlattal, kendős örömtánccal, napimádással köszöntöttük a megújuló természetet. Hangulati zárásként kartontojásokat díszítettünk egyéni képességek szerint az udvarunkon szedett pipitérekkel, nyuszit rajzoltunk aszfaltkrétákkal, meglocsoltuk a kerti palántáinkat. Szerdán anyák napi fotózáson vettünk részt, nyuszis könyveket nézegettünk, színes papírcsíkokkal papír nyuszikat öltöztettünk. A jó időt kihasználva többféle mozgásfejlesztő játékot játszottunk a friss levegőn: ugróiskola, tojáskerső, tojásgurítás- célbadobás, foci, fogócska, fészekfoglaló. Csütörtökön és pénteken az égiek locsolták a kertet, benti tevékenységeket végeztünk: színeztünk, nyuszivárat építettünk, kirakóztunk, főzőcskéztünk, piacoztunk, akadálypályát építettünk. A szülők által felajánlott változatos zöldségekből zöldségtálakat készítettünk, gyakoroltuk a növényfelismerést, rágást, higiéniai szokásokat, esztétikus elrendezést. Beszélgettünk a húsvéti jelképekről, szokásokról, szülinapos gyermeket köszöntöttünk, barkaágakat díszítettünk tojásokkal, zenét hallgattunk. Naponta nézegettük a poharakba ültetett hagymácskáinkat, melyeket hangulatzárásként pénteken haza is vihettek.
I. Bevezetés: Relaxációs gyakorlat: „Az én hangom”
Beszélgetés a témakörről. „Tudtad?”
Ráhangolódás: „Örömleltár” gyakorlat.
Ötletbörze arról, hogy kinek mi okozott örömöt a mai napon.
II. Főrész: Célkitűzés: Téma megnevezése.
Téma feldolgozása: „Látom, hallom …”-gyakorlat.
„Amit egy év adhat” gyakorlat.
„Apró örömök szigete” gyakorlat csoportban.
Rajz elkészítése, elhelyezése a falon.
Közben: Gyerekdal: Bagdi Bella: Imádok élni
III. Befejezés: Meditációs gyakorlat: örömmeditáció.